Ködfátyolos, konspirált „miszticizmus”, lidércfény, ami közügyeinket veszi körül. Ha szabad a közügyeket, még egyelőre, sajátunknak is tekinteni! Mert bennünket is érint, mint a Mester és Margaritában!

Olvassuk a Hetesben: Anonymus portyázik Európában, különféle felségjelzésű autókkal, olykor, tanácsadás közben, buldózerrel! Budapestre ellátogató, ismeretlen Szellem, import logisztikai operátor! Annyit tudnak róla, hogy Hispaniából, buliból hazajövet, (haza?) tanácsokat osztogat rászoruló, tétova tanácstalanoknak! Technikus, hatalom-technikus, akinek „marha jó ötletei vannak”!

Van ez a technikus, akinek talán az Árpádkorból levezethető a származása. Portyázási, honfoglalási szenvedélye is örökölt lehet, a kalandozások korában keletkezhetett. Törzsi, genetikai mutáció tarthatja ezt a szenvedélyt még ma is életben! De kell hozzá neki, hogy tanácsolhasson, egy csomó minisztérium meg egy kormány!  Neki ilyen kelléktárja is van, különben kit érdekelnének finoman hangolt, kifelé irányítva romboló célú, durván hangszerelt, hatalom-mechanikai tanácsai.

Még így sem érné fel az ingerküszöbünket, hogy észre kellene venni a technikus zsenijét, ha éppen most, provizórikusan, nem piszkált volna bele, megrendelésre, a nyugdíjasok, hivatalos állami meghatározással, a „nyuggerek” és „panelprolik” hátra maradt életpályájának „elrendezésébe”, igazgatásába! Valamiféle nyuggeres életpálya modell-duma nélkül, amit azért orvosoknak, tanároknak stb. összebarkácsoltak, béremelés helyett! Nem sikk már kommunistázni meg libsizni, zsidózni, lejárt lemez! Amatőrök praktizálják, szabadidejükben, jobb elfoglaltság híján! Meg aztán nem is homogén a nyugdíja társaság! Ibizás, finommechanikai szociális-hatalom-technikus, is tudja, most rá kell ültetni a verbális kínpadra a ratkós nyuggereket!

Ő azok, akiket megalázni célszerű, eltüntetni őket komplikáltabb lenne, eddig kimaradtak a látókörből, hatalomtechnikailag! A nyugdíjasokat! Nem mindet, csak a „retkes” ratkósokat! Annyi tetves „nyugger”született abban a korszakban, nem tud az ember tőlük koncentrálni, finommechanikai, hatalom-technikai tanácsadás közben! Mintha egyből, hatvan évvel ezelőtt az asszonyok nyugdíjasokat hoztak volna a világra, azóta is ingyenélő, csavargó gyülevész, nyugger-bandát! A mesternek biztosan nem jutott volna eszébe, ehhez tanácsadó kell, hogy vannak nyuggerek! Kár a nyugdíj kifizetésért!

Nemesebb célra is felhasználhatnák! Haza vihetnék, örülne az asszony, a gyerek, a sógor meg még többen a Családban! Vagy  valamelyik pénz-hatalom-technikus „kedvese”! Jobb helyen lenne az a kis pénz, mint a ratkóséknál! Hol? Akár Dunakeszin, esetleg valamelyik kis faluban, a Családhoz közel, ahol vonat is jár, érdemesebb lenne az ilye közjó szolgálatában elkölteni. A tréfát félretéve, nem vicc, ami gyalázat! Ratkósék nem gazdaságosak, tudományosan igazolt, a Kölni Egyetem falára festett felirattal: „Diese Wissenschaft verberg die ganze Menschheit unter die Erde”! Magyar, nemzeti átiratban: ez a tudomány a sírba viszi az emberiséget”. Ők, ott előbbre vannak, nálunk csak a nyuggereket érinti, átmenetileg, tervszerűen! Továbbá!

A felkent Család tagjainak ajánljuk figyelmébe a történetet! Előre szólunk: semmilyen honoráriumot nem tudunk adni, olvassanak egyszer, ötévenként ingyen!

Volt egyszer, (hol nem volt?) nem is olyan régen, totál nemzetivé varázsolt, korábban egyszerűen csak magyar, állami nagyvállaltunknál, csoportos létszámleépítés. Érthetőbb kifejezéssel, racionalizálás! Mégpedig un. (tudományos titok-prostitúcionálisan konstituálva) outplacement technológiával, ami semmit nem jelent, csak annyit, hogy a több száz, kirugdosott humán „irracionalitásokkal” személyesen kellett beszélgetni, nemzeti küldetéstudatukat erősítve, vigasztalva. Felülről nézve akadályozták a vállalat gazdaságosságát! Szóval kész pocsékolás folyt évtizedeken keresztül az ottlétük! Sok intelligens szakember akadt közöttük, akiknek a tudását hasznosítani lehetne, ha lenne hozzá az államunknak kedve, a sportfinanszírozás mellett, ami Brazíliábaból nézve, hatékony befektetés! Mi úgy láttuk, nem szükségszerű elfekvőbe küldeni, beborítani szociális hálóval, meg „lepellel” ennyi szaktudású, aktív embert! Kidolgoztuk a megoldás metodológiáját, technikáját, felkerestük az állami hivatalt, szervezzük meg, hogy az elfekvő tudásukat hasznosítani lehessen! Főként a képzett és tapasztalt, kreatív tudást! A mini-sztériumban egy évet dolgoztunk egy „szűrőn” a Munkaügyi Központokkal közösen, hogy kiválasszuk az értékesíthető tudást, szervezetten fejlesszük, amit lehet, és értékesítsük gazdasági szervezeteknek. Ment is a dolog, az akkori, szakoktatási államtitkárnak köszönet,, aki diplomáját tekintve egyszerű, „fapados”, humánus, (lásd.: ma már nem „életre való”) agrármérnök volt! (Pillanatnyilag mégő is, „ratkós nyugger”)! Majdnem elkezdődött a pilot vizsgálatok után a nagyüzemi munka, amikor megyünk a mini-sztériumba! Mit látnak szemeink: új államtitkár fogad, ismeretlen személy! Ha jól emlékszem cukrászként üzemelt előtte valahol, Szabolcsban. Elődjét, a projekt irányítóját, támogatóját „racionalizálták”, mert komolyan vette a közügyek iránti felelősségét, amit munkatársai rossz néven vettek, szóval alkalmatlanná nyilvánították fentebbiekkel, nyelvvizsgája meg, ronda, paraszti, erkölcsi okok miatt, nem volt! Ott volt viszont az új Nagy Ember az asztalán, elődje által előkészítve, áttekinthető sorrendben, az egész korábbi dokumentáció! Mondjuk, akkor csináljunk úgy, mint eddig. Azt mondja a Cukrász, hogy ő nem érti, mi ez a sok, si venia verbo, „szar papír”! Mondjuk: nekünk nincs még egy-két évünk arra, hogy Téged kitanítsunk, előbb kellett volna, nélkülünk, vagy legalább elolvasni, így nincs meg közöttünk a konvergencia, elvették, mint az EU forrásokat.

Döglött ügy lett. Mint sok más! Mérnök kollégánk, aki a szóban forgó, racionalizáló, nagy cég beruházási igazgatója, jogilag megvédette a módszert! Pedig mondtuk, nem érdemes, ilyesmit nem tudnak lopni! Túl bonyolult! Csak a pénzt, azt könnyebb, kevesebb munkával lehet eltüntetni!

Nem véletlenül írtuk így, nagyvonalakban, a történetet, élve esetleg visszaélve a tisztelt közönség türelmével. Elnézést érte! Tanulság a nemzetes uraknak, hatalom-technikusoknak, lehet ilyen tanácsokat is adni, ha van rá fogadókészség! Ha nincs, megfelel tanácsnoki feladatra az ibizai is! A mi verziónk közösségépítő hatalomtechnika, nem a szociális armageddon. Sok nyugger-korú mérnök, orvos, tanár tudása lenne újrahasznosítható (recycling az ibizai kedvéért) hasznosítható! Nem is érezné, hogy „elfekvőbe” tették, szociális gondoskodási szerepe is lenne, hasznos munkát végezhetne, az idősebb kori depresszió megelőzésére, állami gondoskodás formájában, a politikai rendszer legitimációjára és stabilitására!

„Hatalomtechnikailag” mindent, amiben nincs közvetlenül lenyúlható pénz, megsemmisíteni, amiben van azt meg szekularizálni? Lehetne ugyan gondolkozni is, humánusan, ha értenék közülünk többen, hogy ez mit jelent! Bizakodó vagyok mégis, hogy a Mester és az ibizai egyszer rádöbben, lehet konstruktív tanácsokat is adni. Hosszú távon nem kevésbé hatékony ez, mint a rövidtávú, nárcisztikus, hatalomtechnikai élvezkedés! Persze, pünkösdi királyághoz ez is elegendő!

Későre jár, nagyon későre! Előre még menekülhetünk a megszokott agresszív és antiszociális módon! Látszatra előre! Valójában „menekülés” a káoszba! A szavazási urna, Mesterek és Margariták, a demokrácia koporsója lett