A politikai nyári szünet előtt utoljára találkoznak az uniós állam- és kormányfők június 22-23-án Brüsszelben, hogy irányt mutassanak az EU-nak.

Rágyúrnak a védelempolitikára

A csúcs végkövetkeztetésének tervezett szövegében a terrorizmus elleni intézkedések, valamint a közös biztonság- és védelempolitika vannak az első helyen. Folytatják azokat a lépéseket, amelyekkel könnyebben azonosíthatják és nyilvántarthatják az Iszlám Államhoz harcolni kiutazó szélsőségeseket.

Üdvözlik, hogy elindult egy uniós védelmi pénzalap, és végre foglalkoznak majd az „állandó strukturált együttműködéssel”. A lehetőség, amelyet Jean-Claude Juncker bizottsági elnök csak „Csipkerózsikának” nevezett, 2009 óta várja, hogy felébresszék.

Azok a tagállamok, amelyek védelmi téren többet hajlandóak vállalni, összefoghatnak az állandó strukturált együttműködéssel, de hogy konkrétan milyen feltételei lennének a részvételnek, azt még nem határozták meg.

Most három hónapot adnának maguknak, hogy ezeket kidolgozzák, utána pedig indulhat az együttműködés. Diplomáciai forrásból úgy tudjuk, a visegrádi országok (így Magyarország is) „boldogan” részt vennének benne.

A papíron létező, de még soha be nem vetett 1500 fős vegyes gyorsreagálású harccsoportokat is használhatóbbá tennék azzal, hogy állandó finanszírozást adnának a terepre küldésükhöz.

Indul az uniós déli nyitás

A másik nagy téma a gazdaság és a kereskedelem lesz. Itt egy valószínűleg elég vitatott téma is előkerül az uniós támogatási alapoknál, mert az általunk látott változatban csak egy szögletes zárójelbe tett rövidítés jelezte, hogy lesz róla valami.

A még nem végleges szöveget szokták jelölni, vagyis akármi is legyen ez, az utolsó pillanatokban is mehet róla az egyezkedés.

Az uniós kereskedelempolitikában új egyezményeket bátorítanak latin-amerikai országokkal és Japánnal, viszont az USA-val megfeneklett tárgyalásokról egy mukkot sem szólnak. (Donald Trumpnak csak annyit üzennek, hogy kitartanak a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény mellett, amelyet nem lehet újratárgyalni.)

A bal- és jobbszélről sokat kritizált szabadkereskedelmi politika ellensúlyozására a protekcionizmus is felüti a fejét a szövegben, amikor piacvédő intézkedéseket emleget. Ez már Emmanuel Macron új francia elnök hatása lehet, aki a kampányában épp arról beszélt, hogy az uniós piacnak több védelemre lenne szüksége.

Még mindig migráció

Végül nem maradhat el a szokásos slágertéma, a migráció sem.

A szöveg, amit egyhangúlag kellene elfogadni, láthatóan próbál a keménykedő keleti tagországoknak is tetszeni.

Hangsúlyozza a külső határok védelmét, a közös határ- és parti őrség szerepét, az együttműködést és segítséget Líbiának a Földközi-tengeri migráció visszafogására, valamint az elutasított menedékkérők visszaküldését.

A legérzékenyebb pont a menekültügyi rendszer reformja, ahol az Európai Bizottság a menedékkérők állandó szétosztását javasolta, de ez már egy éve megakadt a tagállamokon, akik ezt se kiköpni, se lenyelni nem tudták. A most elfogadni készült tervezett szöveg is arra utal, hogy az eredeti ötleten változtatni kell, mert arra kérik a Bizottságot, hogy

a lehető leghamarabb tegye meg a szükséges módosításokat.

Az új szabályoknak „megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a felelősség és a szolidaritás között”, és biztosítani kell, hogy a rendszer ne boruljon be válság esetén, mint a mostani.

Egyszerre kellene „hatékonynak lenni, képesnek arra, hogy ellenálljon a migrációs nyomásnak, megelőzze a „húzófaktorokat” [azaz ne csábítson még több embert arra, hogy elinduljon], és megelőzze a másodlagos mozgást”, azaz azt, hogy ne maradjanak abban a tagállamban, ahol kellene.

A végkövetkeztetések szerint a „biztonságos harmadik ország” elvét is a nemzetközi egyezményeknek és az uniós szabályoknak megfelelően kellene alkalmazni. Az ilyen országokban elvileg megfelelő a menekültügyi rendszer ahhoz, hogy ott lehetőség legyen a nemzetközi védelem igénybevételére.

Ennek az a következménye, hogy oda vissza lehet küldeni menedékkérőket.

A magyar szabályozás egyik kulcsa épp az, hogy Szerbiát biztonságos harmadik országgá nyilvánította, a balkáni útvonalon át jövő migrációt leállító török-uniós alkué pedig az, hogy Törökország annak számít, de nemzetközi szervezetek mindkét esetet vitatják.

A visegrádiak Macronnal hangolódnak

A találkozóra a frissen magyar elnökséget kapó visegrádi négyek azzal izzítanak, hogy találkoznak Emmanuel Macronnal. Az új francia elnök kétsebességessé tenné az EU-t. A határ valószínűleg az euróövezet lenne, ami rossz hír a visegrádiak közül szinte mindenkinek, kivéve a szlovákoknak, akik emiatt örülnek is, hogy bent vannak.

Úgy tudjuk, magyar részről pozitív hangulatú találkozóra számítanak, de nem várnak túl sokat. A szociális szabályokról szeretnének vele egyeztetni, amelyekkel a keleti tagok szerint bujtatva diszkriminálják őket a nyugatiak.

Hivatalosan a csúcs témái között nincs ott a kétsebességes EU, és úgy tudjuk, erről tényleg nem lesz szó (legalábbis a terv szerint).

Keselyűként repül rá mindenki a britek intézményeire

A hivatalosan a héten megkezdett brexit-tárgyalásokról nem egyeztetnek Theresa Mayjel.

Készen állunk rá, hogy meghallgassuk a mondanivalóját

 – mondták diplomáciai forrásból arra, hogy elmondhatja, mi a terve a briteknél lévő uniós állampolgárok jogaival, de elvileg tárgyalni nem fognak róla. Régóta lehet tudni, mi a brit miniszterelnök álláspontja: aki már náluk van, maradhat, ha cserébe az EU-ban élő briteket (például a brit időjárás elől Spanyolországba menekült nyugdíjasokat) se paterolják ki.

A tagállamok Theresa May nélkül beszélgetnek külön arról, mi legyen a balfékül elsült brit előrehozott választások után. A briteknél lévő két uniós intézményről is szó lesz, amelyeknek a brexittel ki kell költözniük a szigetországból.

Szinte mindegyik uniós ország rájuk mozdult, Magyarország mindkettőt szívesen fogadná. Arra építünk, hogy egy 2008-as csúcstalálkozó végkövetkeztetései szerint az ügynökségeknél előnybe kell hozni az új tagállamokat, de még köztük is több olyan van, amelyiknek egyetlen intézménye sincs, míg nekünk már van kettő.

index.hu