Tudja, hány szerb és albán vette el magyarok munkáját tavaly?

Tudja, mekkora a baj a gazdasági bevándorlással, ha minden EU-n kívülről jött gazdasági bevándorlót számba veszünk? És, hogy kiktől kell a leginkább tartania? Benéztünk a kormány bevándorlóellenes kampánya mögé, és átbogarásztuk a statisztikai adatokat - írja a HVG.

Napok óta azon agyalunk, mi baja lehet a kormánynak a gazdasági bevándorlókkal. Persze, hónapok óta látszik, hogy a Fidesz igyekszik a Jobbiknál is populistább lenni, hátha visszacsalogatja néhány elpártolt szavazóját.

„A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont”. (Orbán Viktor, 2015. január 11., Párizs)

De ha már olyan nagy lendülettel belevágott ebbe a kormányzati kommunikációs gépezet, hogy plakáterdő hirdeti majd a „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” szlogent, akkor azért már csak elő tud kotorni majd néhány statisztikát, amivel megtámogatja az idegengyűlöletet. Legalábbis ezt gondoltuk, amikor elkezdtük bogarászni a hivatalos adatokat.

Tudta ön, hány Szerbiából érkező jövevény szerzett legális munkahelyet 2014-ben? A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint 60. És még csak nem is nőtt ez a szám, ennyit jelentettek 2013-ban is a foglalkoztatóik. Ha a „szerbekről” nem is, a munkahelyeinkre pályázó koszovói albánokról biztosan hallott már. Ők tavaly 1 (azaz egy) darab bejelentett munkahelyet szereztek meg maguknak.

Azt hinnénk, ez csak csepp a tengerben, hogy ezek jelentéktelen számok a magyar munkaerőpiachoz képest, ahol 4,2 millió ember dolgozik. De ne vessük el kiragadott példák alapján a kormány álláspontját. Mekkora a baj, ha minden gazdasági bevándorlót számba veszünk, akiket a statisztikákban találunk? Nézze csak ezt a kördiagrammot!

A probléma az a pici piros szelet a képen. Azt mutatja, hogy 600 magyarországi dolgozóból 1 érkezett az EU-n kívülről. Ennek alapján nem vészes a helyzet.

Tudja, mit jelent ez? Azt, hogy a külföldiek munkavállalása miatti „nemzeti kiszorulás” listáján Magyarország a sereghajtók között van, nincs mitől tartania.

De hátha a kormány azért kongatja a vészharangot, mert az igaz, hogy még nincsenek sokan a nálunk dolgozó EU-n kívülről érkezett gazdasági bevándorlók, de a számuk hirtelen emelkedésnek indult, amiből csak baj és veszedelem lehet, ahogy a miniszterelnök mondta. Nézze ezt a kördiagrammot!

Foglalkoztatottak számának növekedése 2014-ben

Megint elég vékony a „problémás” szelet: 2014-ben összesen 849 EU-n kívüli európai és Európán kívülről érkezett munkavállalót jelentettek be a foglalkoztatóik, miközben a foglalkoztatottak száma Magyarországon több mint 200 ezerrel nőtt. Ez így nem tűnik súlyos problémának, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ráadásul a külföldi munkavállalók körében érvényes egyéni munkavállalási engedélyek száma tavaly harmadával csökkent 2013-hoz képest, de előtte sem volt magas a magyar munkaerőpiachoz képest:

De kik azok a gazdasági bevándorlók, kiktől tart a kormány? Itt egy grafikon arról, hogy mely EU-n kívüli országokból dolgoznak nálunk a legtöbben:

Érvényes munkavállalási engedélyek száma 2014 végén

Mi az, hogy gazdasági bevándorló?

A kormány gazdasági bevándorlózásának értelmezésében komoly nehézséget jelent, hogy nem magyarázza meg, szerinte kik is pontosan a gazdasági bevándorlók. A gazdasági bevándorlónak ugyanis több jelentése is van, és azok teljesen eltérőek.

1. A legáltalánosabb jelentés: az, aki elvándorol egy országból vagy régióból egy másikba a jobb munkalehetőségért és a jobb megélhetésért. Ehhez közel áll például az ENSZ definíciója a migráns munkavállalóra: bárki, aki nem a hazájában dolgozik. Ez Magyarországon az itt dolgozó összes külföldi (EU-n kívüli és EU-n belüli, legálisan és illegálisan munkát vállaló ember). A kormány kommunikációja alapján azt is gondolhatnánk, hogy a kormánynak az összes itt dolgozó külfölpel baja van, akár az EU-ból, akár azon kívülről jöttek. Ha így lenne, az EU-ból érkező munkavállalókkal nem sokat tehetne, az EU-s szabályok alapján bármelyik tagország polgára vállalhat munkát hazánkban.

2. Illegális gazdasági bevándorlás: sok ország korlátozza a gazdasági bevándorlók munkavállalását, ebben az összefüggésben a gazdasági bevándorló kategória gyakran egyenlő az illegálisan munkát vállaló (esetleg illegális határátlépő) külfölpel, akit emiatt kitoloncolhatnak az országból. Az illegális munkavállalókkal általában az a gond, hogy nincsenek róluk adatok, ezért amikor valaki nagy meggyőződéssel erről a problémáról beszél, biztos lehet benne, hogy teljes körű adatok nem állnak rendelkezésére. A kormányzati szereplők azonban úgy tűnik, gyakran ilyen értelemben, a Magyarországon, illetve az EU-ban menedéket kérőkkel összefüggésben beszélnek a gazdasági vagy „megélhetési bevándorlókról” (ebben az összefüggésben van szó erről a nemzeti konzultációban is).

Attól rémült meg eszerint a kormány, hogy sok az illegális határátlépő, és rengeteg menekült kért menedéket. Rájuk gyanakszik most, hogy a többségük azért jön, hogy elvegyék a magyarok munkáját. A menekültek száma valóban emelkedett az elmúlt egy évben:

Menedékjog iránti kérelmek száma

De ezek az emberek fizikailag képtelenek lennének elvenni a munkánkat. A statisztikákat elnézve az idegenrendészet teljes gőzzel dolgozik azon, hogy a hozzánk érkező menekültek elhagyják az országot: 2014-ben emelkedett a kiutasítások száma, sokkal több embert zártak menekülttáborba és több ezer emberre rendeltek el a magyar hatóságok önálló beutazási és tartózkodási tilalmat.

De tegyük fel, a kormány attól fél, hogy a menekültek közül néhányan itt maradnak és úgy veszik el a magyarok munkáját. Ez nehezen menne, hiszen szigorú törvényi korlátok és bürokrácia védi a hazai munkavállalókat az EU-n kívülről érkező munkavállalóktól. Az egyik szigorú szabály például Varga Mihály bevándorlóellenes kvótája, ami jelentősen csökkenti és korlátozza az itt dolgozó összes külföldi számát. A másik a harmadik országból érkezők munkavállalására vonatkozó, törvény által előírt szigorú eljárás a munkaügyi hivatalokban: egy EU-n kívülről érkező csak úgy kaphat munkavállalási engedélyt Magyarországon, ha a munkáltatója vállal egy hónapokig tartó procedúrát és a hatóság alaposan meggyőződött arról, hogy haza munkanélkülivel nem lehet betölteni az állást. Ezek a szabályok egyébként azt biztosítják, hogy ha minden szabály szerint történik, akkor a cikk elején emlegetett szerbek és albánok mind olyan legális munkahelyet töltöttek be, ami nem kellett a magyaroknak.

hvg.hu (Fotó: Menekültek Debrecenben, a Sámsoni úti Menekülteket Befogadó Állomáson // Túry Gergely)