Litvánia pénteken lezárta az utat a szárazföldi Oroszországból érkező acél és más fémek szállítása előtt, mondván, hogy az aznap életbe lépett uniós szankciók miatt kellett ezt tennie.

Moszkva ezért kedden beidézte az EU moszkvai nagykövetét, szerdán pedig Marija Zaharova külügyi szóvivő kijelentette, a válasz nem diplomáciai, hanem „gyakorlati” lesz. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta, Moszkva készül a megfelelő válaszra. Sem Zaharova, sem Peszkov nem szolgált ugyanakkor részletekkel.

Állunk elébe és fel vagyunk készülve barátságtalan lépésekre Oroszország részéről, például a BRELL (villamosenergia-hálózati) rendszerről vagy másról való leválasztásra

– mondta Gitanas Nauseda litván elnök.

A volt szovjet tagköztársaság Litvánia, Lettország és Észtország még mindig az orosz villamoshálózattól függ. Litvánia azonban tavaly olyan berendezéseket telepített, amelyekkel gyorsan csatlakozhat a kontinentális európai hálózathoz, biztosítékként arra az esetre, ha Oroszország megszakítja az áramellátást. Egy 1,6 milliárd eurós uniós finanszírozású projekt célja, hogy a balti államok 2025-re leváljanak az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös villamosenergia-hálózatról.

Eközben a finn fegyveres erők vezetője, Timo Kivinen kijelentette, országa évtizedek óta készen áll egy orosz támadásra, és kemény ellenállást tanúsítana, ha erre sor kerülne.

Kivinen szerint katonailag megfelelően fölszereltek, de a döntő tényező az, hogy a finnek készek fegyveresen is megvédeni hazájukat.

Az 5,5 millió lakosú Finnország 280 ezer fős haderőt tart fönn, és további 870 ezer tartalékossal rendelkezik. Az országban a férfiak számára kötelező a sorkatonai szolgálat.

Finnország legutolsó háborúját éppen a szovjetek ellen vívta a II. világháború idején. Az úgynevezett téli háborúban 100 ezer finn halt meg, az ország egytizede szovjet kézre került, de a többi területet sikeresen megvédték a túlerőben lévő agresszorral szemben.

A téli háborút követően Finnország katonai semlegességet fogadott, amelyet mindeddig tartott is. Az ukrajnai invázió azonban új helyzetet teremtett, így Helsinki a NATO-csatlakozás mellett döntött. A ténylegesen csatlakozáshoz azonban még hiányzik Törökország jóváhagyása. (Portfolio)