A Novovoronyezs 2 és a Leningrad 2 nevű blokkok közül az előbbit 2019 helyett inkább 2020-ban, utóbbit pedig 2020 helyett inkább 2022-ben adnák át. Mindkettőt a Roszatom, a paksi bővítéssel megbízott orosz állami cég építi. - írja a 444

A Kommerszant szerint az orosz gyáriparosok már tavaly tavasz óta lobbiztak a kormánynál ezért a döntésért, mert megítélésük szerint az új atomerőművek túl drágává teszik az áramot. 

Oroszországban - a magyarhoz hasonlóan - a lakosság hatósági áron kapja az áramot, míg az ipari fogyasztókat nem védi árplafon, viszont számos díjat rájuk terhelhetnek. (Ezzel együtt Magyarországon az utóbbi években előfordult, hogy a lakossági ár drágább volt, mint az ipari fogyasztók piaci ára, mert a rezsicsökkentés nem követte az olcsóbbá váló piacot.) 

Most nem versenyképes saját hazájában az orosz atom

Az orosz rendszer szerint az új atom- és vízerőműveket az ipari fogyasztóknak kell kifizetniük, mert az építés költségét kapacitási díj néven beépítik az általuk megvásárolt áram árába. 

Tavaly év elején bővítették a belojarszkajai atomerőművet, és új vízerőmű kapacitást is átadtak, és ez meredek áremelkedést hozott. 2017 januárban 52 százalékkal emelkedett az áramárnak az az összetevője, amit a kapacitásbővítésért kell fizetniük az orosz cégeknek. Ez összességében nem jelentett ekkora emelést a végső árban, mert ahogy Magyarországon, úgy a végső ár ott is több komponensből áll össze, például a vezetékek használati díjából, magának az áramnak az árából, a termelők hasznából, adókból, stb. 

De így is több mint 5 százalékkal emelkedett 2017 elején az áram végső ára, és összességében az ipari fogyasztók éves szinten közel 7 százalékos emelkedést tapasztaltak az új erőművek okozta terhek miatt. Ez a gyárosokat elég érzékenyen érintette.

Az iparosok érdekképviselete úgy számolt, ha még két új atomerőművi blokkot kifizettetnének velük a következő években, akkor már drámai lenne az áram árának emelkedése. Úgyhogy nem kérnek több atomerőművet egyelőre.

A Roszatomnak úgyis van elég megrendelése külföldről

A Roszatom a Kommerszant információja szerint elég könnyen belement abba, hogy az új blokkokat csak később adják át. Többek között azért, mert éppen elég munkájuk van amúgy is külföldön. Például Magyarországon, ahol két nagy blokkot is megrendelt tőlük a magyar állam.

Elég fontos figyelmeztetés lehet Magyarországnak is, hogy az orosz iparosokat aggasztják a túl drágán termelő atomerőművek. Az Európai Bizottság csak azzal a feltétellel hagyta jóvá a paksi beruházást, hogy nem lesz állami támogatás az ott termelt áramon, vagyis szigorúan piaci versenyen, árverésen és áramtőzsdén kell majd eladni az ott termelt áramot. És a paksi árba éppen úgy bele kell majd kalkulálni az építkezés költségét, mint ahogy az orosz ipari fogyasztókkal is kifizettetik azt a kapacitási díj formájában. És ez az ár jelenleg Oroszországban nem versenyképes most. 

Hogy hol milyen ár a versenyképes, az persze nagyon függ attól, hogy helyben honnan és mennyiért lehet áramot venni. A magyar kormány arra számít, hogy mire az új paksi blokkok elkészülnek, addigra kb. kétszer annyi lesz a közép-európai áram ára, mint most. Másképpen a paksi áramot nem lehetne piacra dobni.

Nehéz jósolni, a legtöbb iparági előrejelzés arról szól, hogy 2040-ig valóban inkább emelkedni fog az áram ára az EU-ban. A 40-es évekre viszont sok európai ország átáll jórészt a megújulókra, és a termelés költségei ismét csökkenhetnek majd, ugyanakkor hatalmas kilengések lesznek az árban az időjárástól függően. 

Nagy kérdés, hogy addigra feltalálják-e az áram tárolásának költséghatékony technikáját. Ha igen, akkor sokkal olcsóbb lehet majd az áram a megújulókra építő országokban, még a mostaninál is. Ha nem találják fel, akkor marad elvi esélye annak, hogy az atomerőművek áramát el lehessen adni, főleg szélcsendes, felhős napokon. 

Ez sem lesz majd biztosan jó üzlet azonban, mert a nukleáris erőműveket nem ideális rendszeresen fel - le kapcsolni, márpedig abban szinte az összes előrejelzés egyetért, hogy ha az áram ára esetleg stabilan emelkedne is, de az igény a termelésre sokkal ingadozóbb lesz mint most, ezért a legrugalmasabb technológiák lesznek a leginkább versenyképesek. (444.hu)