h i r d e t é s

Őrült ötlet idősebb korban programozni tanulni?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Őrült ötlet idősebb korban programozni tanulni?

2022. december 13. - 05:13

Mielőtt erre a kérdésre megpróbálnánk kielégítő választ adni, mindenképpen érdemes leszögezni, hogy az „idős ember” több, mint relatív kifejezés. Hiszen akkor, amikor valaki 90 éves kora felett teljesíti a maratoni távot,- igaz ez fizikai kihívás-, vagy éppen amikor nem egy olyan esetről hallott már a tudomány, hogy valaki 80 éves kor felett tanul meg és beszél új nyelvet, ami viszont már valódi szellemi kihívás, akkor ez mind-mind azt támasztja alá, hogy valójában mindenki éppen olyan idős, amennyinek érzi magát.

Vannak olyan huszonévesek, akik már úgy gondolkodnak és élnek, mint saját nagyszüleik, és ennek természetesen a fordítottja is igaz. Vannak olyan nagyszülő korban lévő emberek, akik mind mentalitásukkal, mind szellemi frissességükkel felveszik a versenyt a fiatalabb korosztályokkal. Tehát, ha nagyon röviden szeretnénk arra választ adni, hogy érdemes-e idősebb korban is belevágni a programozás tanulásába, akkor a válasz egyértelműen: igen.

Amikor valami új megtanulásába akarunk belevágni, akkor mindenképpen érdemes végiggondolni, hogy egyrészt a megszerzendő tudás miért fontos számunkra, másrészt, hogy alkalmasak vagyunk-e az adott ismeretanyag elsajátítására. A programozás esetében az első felvetésre egészen egyszerű a válasz, hiszen egy programozói tudással a munkaerőpiacon olyan tudás birtokába kerülhetünk, amelynek segítségével nemcsak anyagilag állhatunk biztosabb lábakra, de ha erre az életmódunk lehetőséget ad, akkor a programozással végzett munkák zömét a világon bárhol gyakorolhatjuk, így az időnket szabadon beosztva, valóban nagyfokú szabadsághoz jutunk például egy home office-ban végezhető programozói munkával, legyen az akár szabadúszó, vagy alkalmazotti minőségben. A „képesség” kérdése már egy kicsit több magyarázatot igényel. Amikor tanulunk, akkor az agyunkat használjuk, ami folyamatosan „mozgásban” van, fejlődik és átalakul egyszerre, így idősebb korban bizonyos új ismeretanyagok, mint például a programozás esetében is a rendszeres gyakorlással, illetve sok ismétléssel az agyunk átalakulási képessége (neuroplaszticitás), szinten tartható, vagy éppen még fejleszthető is, ezért nem kell félni attól, hogy nem leszünk képesek elsajátítani a programozással járó új ismeretanyagot.

Az emlékezetnek két fő fajtáját különböztethetjük meg attól függően, hogy például egy programozással kapcsolatos új információt mennyi ideig tudunk megjegyezni, meddig marad meg az emlékezetünkben.

  • A rövid távú emlékezet csak pillanatokig, percekig tart, éppen ezért ez nem éppen a legmegfelelőbb a programozás alapjainak elsajátításához sem
  • A hosszú távú, tartósan megmaradó emlékezet jellemzője, hogy akár évtizedekig, de néhány év
  • ig mindenképpen tárolja azokat az új információkat, amelyeket sikerül ebbe a kategóriába „terelni”

A programozás tanulása során természetesen a tartósan megmaradó emlékezetbe kell tárolni az információkat, amihez az agyban lévő idegsejtek átalakulására van szükség. Ezeknek az idegsejteknek ilyenkor nemcsak át kell alakulniuk, de össze is kell hangolódni, ehhez pedig rendszeres ismétlődésre és időre van szükségük. E folyamatok hiányában ugyanis csak a rövid távú emlékezetbe kerülhetnek be az információk, amelyek gyors felejtéshez, illetve a tanulási folyamatban sikertelenséghez vezethetnek.

Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi időt szánunk idősebb korban is egy-egy új probléma megoldására, új információ tanulási folyamatára. Egy-két hét alatt sajnos biztosan nem juthatunk, még ha a szorgalom és az akarat meg is van, tartós tudáshoz, de ez nemcsak az idősebb korosztályra igaz, éppen ezért egy gyorstalpaló helyett mindenképpen egy jól felépített, az elméleti ismeretek mellett megfelelő mennyiségű gyakorlati képzést biztosító tanfolyamot érdemes választani, ha a programozói ismeretekkel, mint teljesen új területtel szeretnénk megismerkedni.

Elsősorban Nyugat-Európában már évek óta hirdetik az élethosszig tartó tanulás fontosságát, és nem véletlenül. Ennek nemcsak az új tudás megszerzése a célja, hanem az agysejtek erőltetése is, amely nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az elménket ne hagyja berozsdásodni. Egy megszokott ismeretanyag alkalmazása sajnos nem mozgatja meg az agysejteket olyan mértékben, hogy az csökkentse az évek során ezeknek a sejteknek a lassú, de biztos leépülési folyamatát. Éppen ezért fontos, hogy valami egészen újat tanuljunk! És ha már tanulunk valamit, akkor érdemes olyannal foglalkozni, amire a mai munkaerőpiacnak a legnagyobb szüksége van. Ez pedig nem más, mint a programozás.