h i r d e t é s

Palkovics szerint akkor lehet a 18 fokból 20, ha békeidő lesz

Olvasási idő
26perc
Eddig olvastam
a- a+

Palkovics szerint akkor lehet a 18 fokból 20, ha békeidő lesz

2022. szeptember 17. - 11:19

Palkovics az árstopról, a távhőről, a vasárnapi boltzárról és a menesztett Horváth Gyuláról

Palkovics László - Forrás: MTI/Kovács Tamás

A magyar közintézményekben elrendelt 18 fok akkor lehet 20 fok, ha Ukrajnába visszatér a “békeidő” – nyilatkozta Palkovics László az atv.hu-nak adott interjúban. Az ipari és technológiai miniszter szerint a benzinársapkáról szóló döntésnél azt kell elemezni, hogy a hazai kapacitás véges, mi pedig addig tudunk nyújtózkodni, az élelmiszerárstopnál pedig, hogy a hazai termelőkre milyen hatást gyakorol a fenntartása. Az interjúban a távhőmennyiség kérdésére egy „ökölszabályt” hozott fel, de szóba kerül a vasárnapi boltzár esetleges bevezetése is. A miniszter az OMSZ menesztett elnökhelyetteséről azt mondta: Horváth Gyulának szakemberként helye lehet a megújuló szervezetben is.  

„Én nem tartom szerencsésnek, hogy azt mondják európai politikusok, hogy télen majd 18 fokban üljünk otthon. Ennyire nem rossz a helyzet” – emlékszik, hogy ki mondta ezt? 

Lehet, hogy ezt én mondtam? 

Június 29-én…

Abba továbbra sem szólunk bele, hogy ki hány fokban üljön otthon. Megjegyzem, a mostani rendkívüli intézkedésekre nem lenne szükség, ha nem lenne ekkora európai energiaválság a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt. A helyzet pedig sokat romlott, a háború még tart, a brüsszeli szankciók katasztrofális hatása egyre inkább érződik, és nyilvánvaló módon egyre súlyosbodik az energiaválság. Az ukrajnai konfliktus kezdete jelentős áremelkedési hullámot indított, aztán épp a nyárra, ha valamelyest magasabb szinten is, de visszarendeződést tapasztaltunk. A szankciók miatt július-augusztustól még drasztikusabb árrobbanás következett be, mérséklődés egyelőre nem látszik. Most nagyjából a tavalyi átlagár hatszorosába kerül a földgáz. És az alapvetően európai jelenség, a mai amerikai árakhoz képest nálunk nyolcszor többet kell fizetni a gázért. A magyar állam évente 800 millió köbméter gázt fogyaszt, ezt csökkenteni kell, a kormány döntése szerint 25 százalékkal, 200 köbméterrel az állami intézményekben. 

Itt a Fő utcában, a minisztériumban is 18 fok lesz? 

Jó szokásunk szerint magunkon kezdjük a spórolást. Ez egy kormányzati épület, a kormány így döntött, úgyhogy igen. Persze, ha változik a helyzet…

A 18 fok lehet 20 is? 

Ha például a gázár újra visszamegy a korábbi szintre, akkor persze változhat ez is. Ehhez a békeidőknek kell visszatérniük, nemcsak az energiapiacon, Ukrajnában is.

A négynapos munkahét lehet megoldás? 

Szakminisztériumként semmilyen lehetőséget nem zárunk ki anélkül, hogy megvizsgálnánk az előnyeit, hátrányait, de ez most nincs napirenden. Egyelőre a már bevezetett intézkedések végrehajtásán dolgozunk, a 18 fokért is meg kell küzdeni a technikai, technológiai feltételek biztosításával. 

VANNAK “ÖKÖLSZABÁLYOK”

Karácsony Gergely főpolgármester 20 fokot rendel el Budapesten. 

Ez csak álságos politikai színjáték. Ha Karácsony Gergelyen és a baloldalon múlt volna, már fűtés és gáz se lenne Magyarországon, azért kampányoltak, hogy zárjuk el a gázcsapokat. Igen, most 20 fokot rendelt el, de korábban azért ő sem tiltakozott az ellen, amikor nyugati politikusok azt mondták, hogy bizony otthon kell 18 fokban ülni. Az energiaárak miatt elég nagy a bizonytalanság és az ebből fakadó cselekvési kényszer, hogy akkor csináljunk valamit. A kormány alapvetően az ellátás biztonságán dolgozik, hogy legyen a télre elegendő gáz.

A 18 fokot hogyan ellenőrzik?

Ez egy jó kérdés, épülete válogatja. Vannak olyan épületek, különösen az új építésűek, ahol a hőfok beállítható és működtethető is. A régebbi épületekben ez nehezebb lesz, ott a hőforrás oldalán lehet beavatkozni, az elővetített hőmennyiség csökkentésének hatását lehet mérni, megfelelő mértékét így beállítani.

Az államtitkára, Steiner Attila azt mondta egy konferencián, idézem: “tervben van az idei télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentése a távhő rendszerekben, ennek mértéke és mikéntje azonban még nincs kidolgozva”. Ha kevesebb hőt kapnak, drágul a fűtés ezekben a lakásokban, és esetleg fázni is fognak az ottlakók? 

Vannak olyan “ökölszabályok”, hogy ha egy távfűtött lakásban vagy egy központilag fűtött épületben 10 százalékkal csökkentjük a befektetett energiamennyiséget - ennyivel kevesebb gázt égetünk el az energiaelőállítás során -, az egy átlagos épület esetén nagyjából két fokkal csökkenti az átlaghőmérsékletet.

TÁVFŰTÉS - MOST NEM LENNE “FAIR” 

Azt nyilatkozta korábban az RTL Híradónak, hogy jelenleg nem változnak a távfűtéses lakásokban az árak, de hosszú távon nem merne ilyen kijelentést tenni… 

Az volt a kérdés, hogy emeljük-e a távfűtéses lakásoknak a díját. Arra azt mondtam, hogy nem emeljük, ez most nincs tervbe véve. A távfűtött épületekben a távfűtés rendszere nem szükségszerűen modern rendszer. Tehát addig nem lenne fair ehhez hozzányúlni, amíg az ott élőknek a szolgáltatók nem tudnak olyan lehetőséget biztosítani, hogy valóban maguk tudják szabályozni a lakásukban elfogyasztott hőmennyiséget, ilyen módon a hőmérsékletet. És szerintem nem is lenne ennek hatása. 

Miért nem? 

Az egy strangos vagy egy sorba kapcsolt rendszereknél ugyanaz a meleg víz megy keresztül mindenhol. Most, ha ezt szabályozhatóvá akarjuk tenni, akkor le kellene választani lakásonként, be kell szerelni hőosztót, termosztátot. Hosszú távon ezzel óhatatlanul foglalkozni kell. De ebben a fűtési szezonban nem lehet megtenni. 

A jövő télen?

A következő fűtési szezont már célszerű lenne úgy elkezdeni, hogy mindenki eldönthesse azt, hogy milyen a hőmérséklet a lakásában, és mennyit akar érte fizetni. 

És lépni kell a rendszerek korszerűsítésében, összekapcsolásában, megújuló forrásra való átállításában, ezért indítunk ősszel 5 milliárd forintos keretösszeggel zöldítési pályázatot a távhőszolgáltatók számára.

Lesz a távfűtésnél is kedvezményes rezsicsökkentett ár, és fölötte a piaci árat kell majd fizetni, ahogy már az áramnál és a gáznál is? 

Ezt még nem tudjuk, viszont az biztos, hogyha bármilyen módon akarunk ezen a helyzeten változtatni, a technikai feltételeket meg kell teremteni. Emlékeztetek, hogy 2013-ban, amikor bevezettük a rezsicsökkentést, 25 százalékkal csökkentettük a távhő árát is. A szabályozhatóság orvosolja azt a jelenlegi problémát, hogy ha a hőforráshoz közelebbi alsó lakásban kellemes meleg van, az emeleti már hűvös, a legfölső pedig hideg. Ha pedig annyi energiát visznek be, hogy fölül se fázzanak, akkor lent már túl meleg van, ez meg nemcsak kényelmetlen, hanem felesleges pazarlás is. 

Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormányülésen már volt szó a vállalati, céges távhő-fogyasztás árszabályozásáról, de túl “radikálisnak” ítélték az az elképzelést. Viszont elrendelték a mérőórák felszerelését a lakossági fogyasztóknál is. Akkor mégis lesz egy határ a rezsicsökkentett kedvezményes és piaci távhőár között? 

Egy hőmennyiségmérőről van szó, hogy el tudja mindenki dönteni, mennyit akar fogyasztani. Néhány évvel ezelőtt volt már ilyen programunk, az Otthon melege program keretén belül, amikor hőosztókat finanszírozott a magyar állam. Ha valaki fölszereltetett egy ilyen mérőt, akkor nem egy átlagot, a lakás négyzetméterének vagy légköbméterének megfelelő költséget fizetett, hanem ténylegesen annyit, amennyit fölhasznált. Így tudta a fogyasztását “menedzselni”. Ezeknek a mérőeszközöknek a fölszerelése azt biztosítja, hogy a lakó ne úgy csökkentse az otthoni hőmérsékletet, hogy kinyitja az ablakot, hanem legyen érdekelt abban és legyen módja arra, hogy letekerje a fűtést.

Az egyik DK-s polgármester úgy értesült, hogy a kormány 24 GJ-nál húzná meg a határát a kedvezményes szintnek. 

A kormány döntéseit a kormány fogja ismertetni. Ha Gyurcsányékon múlt volna, a magyar emberek 2013 óta biztosan nem takaríthattak volna meg több mint 2000 milliárd forintot a rezsiszámlákon. Kezdettől támadják a rezsicsökkentést, el akarták törölni, kormányon is sorozatosan emelték az energiaárakat, és eladták külföldi kézbe az energiavállalatokat. Ez volt a Gyurcsány-kormány, és erre készülnek most is.

Ezt ők nyilván vitatnák. Az Energiahivatal miért kérte a szolgáltatóktól az átlagfogyasztási adatokat?

Mert ebben a pillanatban nem nagyon tud mást kérni. De visszatérve még egy pillanatra a távfűtésre, azt generálisan, alapvetően az önkormányzati társulások működtetik, a hőt pedig 70 százalékban gázzal állítjuk elő. Na most, annak érdekében, hogy ebbe be tudjunk avatkozni és a gázról áttérjünk másfajta energiaformákra, - például geotermiára - annak van egy technológiai feltételrendszere. Ezért egy sor dolgot a felhasználó oldalán kell megtenni, másrészt a “hőforrás oldalán”.  A jövőben nem lesz egyetlen jó megoldás, mint amilyen a gáz volt mostanáig, viszont lesznek különböző “kisebb” megoldásaink, részválaszaink, ezekből az egyik a geotermia. Magyarországon van már ma is geotermikus hozzátáplálás, de jogszabályi egyszerűsítést is végre fogunk hajtani. A technológia legnagyobb hátránya a bizonytalanság, mert nem tudjuk, hogy hol fúrjunk. Létrehoztunk egy 6 milliárd forintos alapot, amiből ezeknek a fúrásoknak a bizonytalanságát próbáljuk csökkenteni. De komolyan kell foglalkozni azzal is, hogy a vizet, amit a földből meleg vízként kiemelünk, a folyamat végén ne 40 fokosan sajtoljuk vissza a földbe, hanem húszfokosan egy hőszivattyúval, így már komoly energiamennyiséget lehet kinyerni.

Visszatérve a cégekre… 

A cégekről szintén tárgyaltunk, egy cégnek egyébként is kötelessége és létérdeke, hogy foglalkozzon az energiaoptimalizálással. De miután az elképzelés valóban elég drasztikus emeléssel járt volna, lekerült a napirendről.

VASÁRNAPI BOLTZÁR - “KEZELHETŐ”

A vasárnapi boltzár hatékony energiaspórolás? A KDNP korábban is felvetette, Parragh László, az iparkamara elnöke pedig az ATV Egyenes Beszédben érvelt a vasárnapi boltzár mellett, de a kereskedelmi szakszervezet is jónak látná. 

Nagyjából egy évig tartott a legutolsó boltzár, amely csak a 400 négyzetméter fölötti üzletekre vonatkozott. Sokféle következménnyel járt, akadtak köztük kedvezőek is. Egyféle hatást biztosan nem lehetett kimutatni: nem csökkent a vásárolt árumennyiség, mert amire szükségünk volt, megvettük a hét másik hat napján. Óhatatlanul hatékony lenne az energiafelhasználás csökkentése szempontjából, ha a nagy bevásárlóközpontokat egy egész napon át nem fűtenénk. 

A személyes véleményem az, hogy a vasárnapi boltzár egy kezelhető dolog, technikailag korábban sem volt hátránya. Ha van indoka, hogy még több energiát spóroljunk, és ezzel jelentős mennyiséget tudunk megtakarítani, akkor érdemes lehet megfontolni, de ilyenről eddig nincs döntés.

A kormány tárgyalt már a vasárnapi boltzárról? 

A kormány még nem tárgyalta, ha kell, majd nyilván ezzel is fog foglalkozni. Elég összetett ügyeket nézünk meg, és mindig azt számoljuk ki, hogy mennyi gázmegtakarításhoz vezet egy intézkedés, a végén mindig van egy “gáz-egyenérték”. A kérdés tehát úgy vetődhet fel, hogy ha nem szállítanak az oroszok, akkor milyen újabb megoldások segíthetik a felhasználás további mérséklését.

CSER-PALKOVICS ÚJRA LEADTA A VÉSZJELZÉST

Cser-Palkovics András most újabb vészjelzést adott le a Facebook-oldalán: eszerint Székesfehérváron a közvilágításra a tavalyinál nagyjából öt és félszer, a városi uszodára több mint nyolcszor, a helyi Vörösmarty színház villanyszámlájára pedig több mint 23-szor többet kellene fizetnie az önkormányzatnak. A kormány milyen beavatkozást tervez? 

Az önkormányzatoknak - amelyek közül sokan szolgáltató cégeket is működtetnek, például a távfűtésben - eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Csak ők sem voltak igazán motiváltak ebben, mert nem volt rá okuk. Ennek most neki kell fogni. Mindez nemcsak az önkormányzatokat és nemcsak a színházakat, múzeumokat, könyvtárakat érinti, hanem a munkahelyeket is. Most azon dolgozunk, hogyan tudunk kompenzációt nyújtani valamilyen formában. 

A rezsialapból? 

A rezsialapból finanszírozzuk a teljes egyetemes szolgáltatási rendszert, vagyis a rezsicsökkentés fenntartását, tehát erre más források kellenek, amik inkább az ipar irányába mutató források. Önmagában is lehet egy kisvállalatnak arra pénzt adni, hogy ki tudja fizetni a háromhavi rezsiszámláját, de ezzel nem megoldjuk a problémát, csak elodázzuk a vele való szembenézést. Ami jobb megoldás ennél: olyan beruházási hitelek, támogatások biztosítása, amik arra ösztönöznek, hogy a vállalatok igenis foglalkozzanak az energiahatékonyság kérdéseivel. Tavalyelőtt hirdettük meg a GINOP-programot, ami pontosan erre szolgált. Nem azt mondom, hogy nem volt népszerű a program, de azért olyan nagyon átütő érdeklődést sem tapasztaltunk. Az élet most mindenkit rákényszerít arra, hogy belássa, a legjobb energia az, amit nem használunk föl. A teljes éves fogyasztáshoz 6,8 milliárd köbméter földgázra van szükség, a tárolóban mindig annyi van, amennyit éppen be tudunk tölteni. 

ARRA IS GONDOLUNK, HA NINCS GÁZ

Gulyás Gergely azt mondta egy hete, hogy 81 napra elegendő gázmennyiség van a tárolókban. 

Uniós szinten jól állunk. Egy hét nagy idő, azóta az ipari igényeket is beleértve 89 téli nap fogyasztását fedező mennyiségnél tartunk. Ha csak a lakossági felhasználást nézzük, akkor pedig 185 téli napnál. Az európai összevetésben kimagasló méretű hazai tárolókapacitás több mint kétharmada már foglalt. A háztartások évente nagyjából 4 milliárd köbmétert használtak az elmúlt években, ennél már most tizedével több gázt tároltunk be. Ráadásul a fűtési szezonban várhatóan kevesebb fogy majd, mert mindenki igyekszik a továbbra is rezsicsökkentett áron elérhető átlagfogyasztás alatt maradni. 

Orbán Viktor kijelentette, hogy nem jóslás, hanem ténykérdés, hogy Magyarországon mindenkinek, az iparnak, a háztartásoknak, az embereknek lesz elegendő gáz, áram. De visszatérnék az önkormányzatokra, múzeumokat kell bezárni vagy a színházat a téli hónapokra, óvodai részlegeket is össze kell vonni, az iskolákban már a szombat is tanítási nap lenne, hogy ne a leghidegebb téli napokon fűtsenek. Van valamilyen statisztikájuk arról, hogy melyek azok az önkormányzatok, akik képtelenek a megnövekedett rezsiszámlájukat kifizetni? 

Ezt Pintér miniszter úrtól kellene megkérdezni.

A kormányülésen nem hangzott el ilyen szám?

Nem emlékszem arra, hogy ilyesmi elhangzott volna. Ahogy az energiaintenzív vállalkozások támogatásán dolgozunk, úgy nézzük azt is, hogy hogyan tudunk az önkormányzatoknak segítséget nyújtani.

Háború dúl, energiaválság van, ebben a helyzetben is tudják az alapszolgáltatást az önkormányzati intézményekben biztosítani? 

Az összes olyan szolgáltatást, amit az önkormányzat biztosít - a bölcsődéket, az óvodákat - azt valószínűleg tudják. De arra is gondolunk, ha éppen nincsen gáz. Van egy sor programunk olyan közintézmények számára, amelyek például gázfűtéssel működnek, ha valamilyen oknál fogva előfordulna, hogy nincsen gáz. Mert azért a helyzet még mindig bizonytalan, akármi megtörténhet. Meg tudjuk mondani, hogy a háború mikor ér végre véget, milyen kimenetele lesz? Senki nem tudja megmondani.

Van hosszú távú gázszállítási szerződésünk.  

A szerződés, az egy nagyon fontos dolog, a jelenlegi szerződések garantálják azt, sőt, a technológia is rendelkezésre áll, hogy a gáz Magyarországra beérkezzen a Déli Áramlaton keresztül.

Szijjártó Péter plusz 700 millió köbméter gázról is tárgyalt, Nagy Márton is elutazott Moszkvába, és most már napi 5,8 milliós maximum köbmétermennyiség érkezik hozzánk. 

Ez mind így van, így igaz.

A bizonytalansági faktor az uniós ársapka, amire Strasbourgban az Európai Parlamentben az Európa jövőjéről mondott beszédében szerdán Ursula von der Leyen újra visszatért? 

Az uniós ársapka az egyik bizonytalansági faktor, és kétségkívül a súlyosabbak közül való. Az ügyben változatlan az álláspontunk: az orosz gázra kivetett bármiféle szankció azt jelenti, hogy nem lesz orosz gáz.

Ez nem szankció, hanem “kereskedelmi” megegyezés, így vétóra sincs lehetőség, elég a 27-ek többségi szavazata. 

Bárhogy is csomagolják be, ez szankció, ahogy az eredménye sem lehet kétséges. Ha bevezetik, nem lesz gázszállítás. Ezért is mondom, hogy bizonytalan a helyzet.

Felkészült a kormány az orosz gázcsap elzárására, van vészforgatókönyvük? 

A szerződéseink, a tárolókapacitásaink, az infrastruktúránk garantálja, hogy azt a gázmennyiséget, ami ahhoz szükséges, hogy Magyarország működjön - ez évente 11,5 milliárd köbméter jelent - jelen pillanatban be tudjuk hozni. A megállapodásaink az oroszokkal a Déli Áramlatra vonatkoznak, ott a 4,5 milliárd köbmétert be tudjuk hozni, plusz be tudjuk hozni a 700 millió köbmétert, fizikailag befér, ha a csövön “megjelenik”. Folyamatosan érkezik a plusz mennyiség is, a kormány arra adott felhatalmazást, hogy 730 köbmétert gázt vegyünk valahonnét, ez lehet orosz gáz is, meg lehet piaci gáz is. Ha ez a 730 millió köbméter gáz meg fog jelenni pluszban, azt is be tudjuk tárolni.

Télen? 

Ez nyári gáz. Elvileg ennek október végéig meg kellene jelennie, ami pedig addig nem jelenik meg és nem tároljuk, az jön a csövön keresztül, és fölhasználjuk. De ugye itt van az a bizonytalanság, hogy mi van akkor, ha például az Európai Unió a gázársapkát - akármit is jelentsen az uniós ársapka - elfogadja, akkor lesz-e gáz. 

Reálisan számolnak azzal, hogy Putyin elzárja a gázt Európa felé? 

Minden eshetőségre fel kell készülni, minden forgatókönyvre megoldásokat kell találni. Ezért keressük a gázimport és -felhasználás minél nagyobb arányú kiváltásának lehetőségeit.

A hazai kitermelés növelésével például a barnaszén és lignit esetében is, de erre szolgáló eszköz, hogy az októbertől kezdődő fűtési szezon végéig 400 konténeres kazánt szerzünk be, amelyekkel közintézményekben csökkentjük a földgázfelhasználást. Ezek a konténeres kazánok pelletet és biomasszát égetnek és hamar telepíthetők. Odahelyezhetők az épületek mellé, és így meleg vízzel lehet fűteni elsősorban köznevelési és bentlakásos szociális intézményeket. A kazánok megrendelése zajlik külföldről is, de itthon is gyártunk ilyeneket. 

KÜLÖNLEGES FÖLDGÁZKÉSZLET - MENNYI LESZ AZ ÁR? 

Ön határozhatja meg a plusz 700 millió köbméter különleges földgázkészlet legmagasabb árát egy friss kormányrendelet szerint, de ez nem lehet magasabb, mint a szeptember 1-i szerződéses vagy piaci árnál. Miért Önre szignálták az ármegállapítást? 

Az energiaminiszternek vannak ilyen jogosultságai, egy sor ilyen feladata van.

A kormány által a plusz gázra elkülönített hitelkeret 1,8 milliárd euró. 

Annyi lesz, amennyi, meglátjuk. Azóta, hogy ezt a döntést meghoztuk, a gázár részben fölment, aztán elkezdett visszacsökkenni, a végén majd ki fog jönni egy szám valahol. De ez egy önálló kontingenst jelent, az éves ellátásbiztonságunk érdekében ezt a gázmennyiséget külön kezeljük.

A magyar állam a vásárlásnál 735 milliárd forint értékig vállalt tehát készfizetési kezességet. De milyen árat állapít meg miniszter úr a gáz eladásakor? 

Az árat, ha most azt kérdezi, hogy akkor mennyi lesz, még nem tudom megmondani. Ez majd ki fog alakulni, mire eljutunk odáig.

Hozzávetőlegesen sem tud semmit mondani? 

Nem, de nem is kell még most erre mondani semmit. Akár egyik napról a másikra másfélszeres különbségek láthatók a gázárban, most ezzel kell megbirkózni.

PAKS ÉS ÁRAMÁR

Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes az ATV-ben a maiTÉMA-ban azt mondta, a fővárosnak azért nincs még az áramszolgáltatásra szerződése, mert miközben Paks 12 forintért termel áramot, az MVM 460 forintért akarja eladni. 

Ez egy széles körben osztott hülyeség ellenzéki oldalon, de attól még hülyeség marad. Nem tudom például, honnan veszi bárki, hogy mennyiért állít elő Paks egy kilowattóra elektromos áramot. 

Az értékesítési ár 11,50 forint kilowattóránként. 

Az, hogy mennyibe kerül egy kilowattórányi áram előállítása egy erőműben, üzleti titok. Viszont érdemes megnézni, hogy 1 kilowattórányi áramért mennyit fizet a lakosság a rezsicsökkentett áron.

210 kilowattóránál húzták meg a határt, és 36 forintot. 

Igen, és mennyit fizet fölötte? 72-t. Egy naperőműnél hozzávetőleg tízszeres a különbség egy kilowattóra előállítási költsége és eladási ára között, mert ennyi az energia piaci ára. 

“AZ ÁRSTOPOKKAL KEZDENI KELL VALAMIT” 

A 480 forintos benzinárstopot fenn lehet tartani október 1-je után valamilyen formában? Nagy Márton gazdasági miniszter szerint betöltötték a szerepüket az árstopok, egyre drágábbak, nehezen lennének fenntarthatók. 

Az árstopok a magyar emberek védelmét szolgálják, de ezek azért valakinek mindig a pénzébe kerülnek.

Az adófizetőknek, a lakosságnak végső soron? 

Vagy valaki másnak.

A Mol-nak? 

Összetett ez a kérdés. Ha megnézzük azt, hogy, mondjuk, az üzemanyagárstop kinek kerül pénzébe, az nyilván az importőröknek vagy az üzemanyag-előállítóknak, hiszen ők nem tudják piaci áron eladni. A rezsialapba az adófizetőktől egy fillér nem megy be. A rezsialapba a vállalatok extraprofitadója kerül be, és az energetikai rendszeren belül keletkező egyéb források. 

Ami az élelmiszerárstopot illeti, itt is sok lehetséges következményt kell mérlegelni, például azt, hogy a magyarországi termelőktől származó termékekre milyen hatást gyakorolhat a fenntartása. Hogy például egy vállalat az árstop fenntartása esetén magyar disznóhúst vesz vagy külföldit, ami adott esetben olcsóbb lehet. Az élelmiszerárstop hatásait most elemzik az Agrárminisztériumban.

Október 1-je után a benzinárstop fenntartható 480 forintnál magasabb árszinttel?

A benzinárstop hatását az energiacégek fizetik meg, hiszen sokkal többet kereshettek volna a piaci árak érvényesítésével, ők ezt most veszteségként élik meg. Azt már látjuk, hogy az üzemanyag ára, bár van benne egy kis cikcakk, elkezdett csökkenni, de a következő hetekben, akár hónapokban még várhatóan nem éri el a 480 forintot. 

Mi az, amit mérlegel a kormány a benzinárstopról szóló döntésekor?  

Az első szempont a családok védelme után az ellátásbiztonság kérdése, hogy lesz-e elegendő üzemanyag. 

A hazai kapacitás, amit Magyarország elő tud állítani, az véges, mi pedig addig tudunk nyújtózkodni. És itt nem a Mol nyereségessége a kérdés, hanem az elérhető üzemanyag-mennyiség. Ezt kell a kormánynak elemeznie a döntéshozatalnál.

A TÜZIFA HATÓSÁGI ÁRA?

A 10 köbméter tűzifának, amit a kormány biztosít minden háztartásnak - ezt is Gulyás Gergely jelentette be - 300 ezer forint lesz a hatósági ára? 

Hogy mennyi lesz a hatósági ár, még nem tudom, egyelőre még nincs meghatározva. Amit említ, az nagyjából a piaci ár, a felvágott száraz tűzifának egy köbmétere 30 ezer forint.

MÁTRAI ERÖMÜ 

A Mátrai Erőmű lignites részlegét 2025-ben bezárják, ahogy bejelentették, vagy mégsem? 

Megint olyat kérdez, amire a választ egyelőre nem lehet megmondani, ki tudja, hogy mi történik 2025-ig. Egy dolog biztos, a Mátrai Erőművet vegyes gázalkalmazásra alakítjuk át, fél gigawattos teljesítményt tud majd, hulladékégetővel, naperőművekkel. Az energiaválság miatt most nagyobb mértékben szeretnénk használni azt, ami megvan, 25 százalékkal tudjuk a lignitalapú áramtermelési volument növelni. 2025-ben ezt már jobb lenne félretenni, de ha mégis úgy alakul, akkor persze tovább is lehet működtetni. 

SZÉLENERGIA 

Miért mondta azt Ankarában a geotermikus és szélenergiákról, hogy az elkövetkező 10 évben 16 milliárd euró értékben érkezhet befektetés az országba - egy kormányrendelet tiltja a települések közelében szélerőművek építését.

Igen, ez a 12 kilométeres szabály.

Miért nem oldják fel a tiltást? 

Egyszer mondtam egy olyat is, hogy Magyarországon szélbiztonság a móri árokban van, meg a két végén, és akkor az ELTE energiaföldrajz-kutatói felhívták a figyelmet, hogy azért van máshol is szél Magyarországon. Elmentem, és megbeszéltem velük, hogy valóban van máshol is szél, meg is néztük ezeket a helyeket. Ettől függetlenül azt mutatják az ő saját eredményeik is, hogy akár szeretjük, akár nem, a móri árok két végén van a legtöbb szél. Tipikusan ott fúj a legjobban, ahol valami megvezeti a szelet, Magyarországon azért kevés ilyen hely van. Egyszerűen a megtérülés a kérdés, e tekintetben nekem még mindig vannak kétségeim. Nem zárjuk ki a szélerőművek további alkalmazását sem, csak meg kell, hogy érje. Azt is látni kellene például, hogy mi az előnye a szélerőműnek, mondjuk, a nagyon dinamikusan fejlődő naperőművekkel szemben.

OMSZ - HERNÁDI MEGKÉRDEZTE A FELESÉGÉT…

A Hír Tv a Sajtóklub című műsorában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, a Sajtóklub állandó vendége azt mondta, hogy ha a miniszterelnök nincs szabadságon, akkor az OMSZ vezetőinek a leváltása nem történt volna meg. És hogy “a miniszter idegességében leváltott mindenkit”, “ne legyen rá büszke”.

Nézze, én annak fizetek egy sört, aki engem látott már idegesnek. Biztos vannak helyzetek, amikor lehetne, de nem vagyok egy ideges fajta. Ezt még Hernádi úr is elismerte, meg is kérdezte a feleségemtől, hogy voltam-e már ideges? Hát mondta az asszony, hogy nem nagyon látott ő sem idegeskedni. Na, mondom, akkor ez ilyen.

Hernádi Zsoltról, a Mol elnök-vezérigazgatójáról van szó?

Igen. Egy dolgot senki nem gondolhat komolyan, hogy nagy horderejű ügyekben megfelelő egyeztetés nélkül döntenénk. Akinek ez a véleménye, az láthatólag nincs képben a kormányzat működését illetően. Ráadásul az OMSZ esetében sem hirtelenkedtünk, rég halmozódó problémák miatt kellett lépni. Már hónapokkal azelőtt, hogy az OMSZ átkerült volna a minisztériumhoz, jeleztem, hogy a tevékenységükön bőven lehetne javítani. Például az időjárásfüggő megújuló energiaforrások esetében negyedóránként kell megadni, mekkora kapacitáson tud termelni a hálózat. Az OMSZ jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a Magyarországon működő naperőművek tulajdonosainak megbízható információt tudjon szolgáltatni, amire alapozva ők jól eltalálják azt, hogy hogyan adnak föl energiát a rendszerbe. A hazai kiegyenlítő energiaköltség 90 százalékát az efféle menetrendezési hibák okozzák. 2 GW telepített naperőmű kapacitásnál e megspórolható kiadás százmilliárdos nagyságrendű tételt jelent. Egy kilowattórára vetítve Németországhoz képest a szabályozási energiaköltség tízszeresét fizetjük Magyarországon.

A Mandiner-interjúban azt is elmondta, hogy Magyarország 370 millió eurót fizet évente külföldről behozott villamosenergiára, míg Németország csak 310 milliót. Ez érv az OMSZ-szel szemben? 

És míg ott tíz százalékban nem találják el a meteorológusok a menetrendezést, nálunk az OMSZ adatai alapján harminc százalékban nem találják el. Miközben például a Balaton mellett a vihar-előrejelzés mindig sokkal pontosabb. 

Lehet, hogy mások a légköri viszonyok… 

Ugyanennek az OMSZ-nek egy másik részlege - amelyik más eszközökkel rendelkezik - képes arra, hogy pontosabban eltalálja, mikor mi várható. Ha az egyik egység tud eredményesen előjelezni, a másik egység pedig nem találja el, akkor valami baj van. Nem a szakmai kompetenciák hiányát, hanem vezetői felelősséget látok ebben, ezért döntöttem úgy, hogy egy másik menedzsmenttel folytatjuk.

Miért nem folytattak szakmai vizsgálatot az augusztus 20-ai prognózisról, Radics Kornélia és Horváth Gyula menesztése előtt? Az OMSZ munkatársai, akadémikusok, nemzetközi szervezetek tiltakoztak…

Mert nem augusztus 20-án múlt, nem egyetlen napi előrejelzés pontatlanságával volt gond. Ha tartósan rendszerszintű működési zavarokat látok, munkáltatóként jogomban áll az általam felügyelt intézmény vezetőjét bármikor, akár indoklás nélkül is fölmenteni.

De akkor talán nem hasonlították volna Néróhoz vagy kommunista diktatúrák meteorológusokat börtönbe vető döntéshozóihoz…

Volt már ilyen, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Akadémiáról történt leválasztásakor Voldemort-képet vittek rólam a demonstrálók. Aztán az idő nem őket igazolta, az ELKH jobban működik, mint a korábbi struktúrában, 19 milliárdról 39 milliárdra emeltük a költségvetésüket. Senki nem mondja meg nekik, mit kutassanak, és maguk dönthetnek a kétszeres forrásmennyiség felhasználásáról. Nemhogy nem zártunk be kutatóintézeteket, inkább újabbat nyitnánk, ha lenne még beleszólásunk. A hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások általában is megduplázódtak, 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobbat a kutatók száma Európában.  De főgonosznak lettem kikiáltva az egyetemi modellváltáskor is. Ehhez képest az államtól függetlenül, gazdálkodási kötöttségek nélkül, két-háromszoros finanszírozással, sokkal több fejlesztési pénzzel és magasabb bérekkel működnek az egyetemek. Emiatt nem különösebben zavarnak ezek a minősítések, mivel az eredmények magukért beszélnek. Én fegyelmezett harcos vagyok, engem csak az érdekel, hogy ha van egy feladat, akkor azt minél hatékonyabban elvégezzük.

Az Akadémia vizsgálatának az eredményéről értesítette már Freund Tamás, amit az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottsága indított az OMSZ augusztus 20-ai előrejelzése ügyében, hogy a meteorológusok megfelelő szakmai gondossággal jártak-e el, a rendelkezésükre álló adatok alapján. 

Nem, de különben én magam kértem az MTA-t, hogy vegyen részt az OMSZ átalakításában még azelőtt, hogy ők a vizsgálatot kezdeményezték volna.

HORVÁTH GYULÁNAK HELYE LEHET AZ ÚJ SZERVEZETBEN 

Ha az Akadémia vizsgálata arra az eredményre jut, hogy az OMSZ az augusztus 20-án a lehető legnagyobb szakmai gondossággal jelezte az időjárást, változik valami? 

Mi változna? Hiszen nem ezért mentettük föl a vezetőket. 

Mindenki úgy gondolja, hogy ezért…

Hát hogy ki mit gondol, az egy dolog, de sokadszor is megismétlem, nem volt köze a leváltásuknak az augusztus 20-ai előrejelzéshez. Az Akadémia vizsgálja ki nyugodtan ezt a kérdést, de ez egy tisztán munkaügyi történet. 

Horváth Gyulát úgy menesztette miniszter úr, hogy augusztus 20-án ott sem volt. 

Akkor még egyszer: nem egyetlen napról, régi problémák miatt felmerült vezetői felelősségről van szó. Horváth Gyula a felmentési idejét tölti, de azt gondolom, szakemberként helye lehet a megújuló szervezetben is.

Az mitől lesz garantált, hogy az új OMSZ, ami klímakutató intézet is lesz már, független lesz a kormánytól?

Bocsánat, miért kellene független legyen a kormánytól egy kormányzati intézmény? Ez nem egy egyetem...

De ön a Mandinernek adott interjújában mindenkit megnyugtatott, az OMSZ munkatársait is, hogy nem akarnak beleszólni majd a tevékenységükbe. 

Eddig se szóltunk bele, senki nem szólt bele…

Augusztus 20-a és az operatív törzs kapcsán ők politikai nyomásgyakorlásról beszéltek…

Azt szeretnénk, hogyha a munkájukat végeznék, tehát jó előrejelzéseket adnának a magyar embereknek is, ez egy elvárás. De mit jelent az, hogy független a kormánytól? Hogy piaci alapon lehet működtetni? Vagy hogy a magyar államnak nincs szüksége ilyen intézményre? Ez egy kormányzat által finanszírozott intézmény, csak nem minisztérium, hanem egy meteorológiai szolgálat.

FELKÉRTE-E ÜRGE-VORSATZ DIANÁT? 

Mikor lesz új elnöke az OMSZ-nek Hanyecz László helyett, akit ideiglenesen kért föl a meteorológiai szolgálat vezetésére? 

Október végéig az új szervezet föl fog állni. 

Vannak már nevek? 

Gondolkozunk rajta, igen.

Hány név van a listán? 

Több. Kell egy meteorológus, aki szakmai elnökhelyettes lesz, de hasonló beosztásban kell vezető, aki a klíma-adatrendszerrel foglalkozik, és egy másik, aki a tudományos területet viszi. Az elnökkel együtt tehát négy szakembert keresünk.

Ürge-Vorsatz Diánát nem kérte föl elnöknek az új OMSZ és Klímakutató Intézet vezetői posztjára?

Elnöknek nem kértem föl. 

Ő az első nemzeti éghajlat-változási jelentést teszi le az asztalra? 

Nemcsak azt. Félmilliárd forinttal támogatjuk az általa vezetett Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testületet (Hungarian Scientific Panel on Climate Change, HuPCC). Ürge-Vorsatz Diánával egy jó beszélgetést folytattunk, a Portfolio konferencián én tartottam az első előadást, ő a másodikat, és lényegében ugyanazt mondtuk. Szerintem jó irányban vagyunk…

Ő azt mondta a diskurzusukról, hogy az OMSZ-vezetők leváltásáról nem beszéltek miniszter úrral. 

Miután az OMSZ a jövőben nemcsak meteorológiai, hanem klíma adatszolgáltatással is foglalkozik majd, abban kértem a segítségét, hogy legyen szíves, erre tegyen javaslatot. De magáról a fölmentésről nem beszéltünk, mert arról akkor már nem is volt mit beszélni. 

SÜLI JÁNOS LEMONDÁSA - BARÁTSÁG LÁZÁRRAL? 

Süli János lemondásáról mi véleménye? Szijjártó Péter felügyeli a Paks 2-t, miniszter úr a Paks 1-et. 

Miniszter kollégák döntéseit lehetőség szerint nem sajtónyilatkozatokban kommentálom, még akkor sem, ha már nem kormánytagok.

De sajnálja? 

Nem hiszem, hogy itt az én érzelmeim bármit számítanának. Így döntött, az ő döntése volt, nyilván jó oka van rá. Jóban vagyunk egyébként, már csak ezért is megértettük egymást, mert jogászok és közgazdászok között mi voltunk a két mérnök a kormányban.

Arról mi a véleménye, hogy Lázár János “ősbűnnek” nevezte, hogy a Paks 2 jövőre még nem termel áramot? Szijjártó Péter is sokallotta a nyolc évet 2014-től…

A megoldást keresem itt is, ezért kezdeményezzük a működő blokkok üzemidejének meghosszabbítását. Végre az Európai Bizottság is belátta, hogy a nukleáris energia fenntartható, atomerőművek nélkül nincs sikeres zöld átállás. 

Lázár János azt mondta belső körben miniszter úrról, hogy “kivételes ember”,  “azért kedvelem Lászlót, és azért szeretem”, mert élete egy nehéz időszakában 2018 és ‘22 között emberi megbecsülést és odafigyelést kapott tőle, és ez a politikában nagyon ritka. De aztán volt az ön tárcájával hatáskörvillongása, olyan cikkek jelentek meg, hogy “Lázár elvette Palkovicstól Vitézy közlekedési cégét”… 

Újságcikkek értelmezésében, lapok címadási gyakorlatának elemzésében nem tudok segíteni. Különösen kormányalakítás után, új minisztériumok között eshet meg könnyen, hogy vannak határterületek, amiket meg kell beszélni. Ezek a megbeszélések egyszer lezajlanak, és utána mindenki teszi a dolgát, itt is ez történik.

Barátok Lázár Jánossal?

Nekem a magánéletemben vannak barátaim, őket nagy becsben tartom. A minisztertársakkal leginkább együttműködni, összedolgozni törekszem.

Csuhaj Ildikó / atv.hu


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky