A legfrissebb állítás, amelyet kérdésünkre kaptunk, hogy az Interpol körözési listáján szereplő szaúdi üzletember egyszer valóban adott be személyesen vízumkérelmet, miután a jordán konzul elindította neki a procedúrát Budapesten. Az továbbra sem világos, hogyan Pharaon kapott-e tartózkodási engedélyt hónapokkal a vízumigénylése előtt. Ennél is különösebb, hogy Lázár és Szijjártó hetente máshogy, egymásnak is ellentmondva emlékezett az olajmilliárdos vízumigénylésének időpontjára.

Ghaith Pharaon Magyarországra érkezése ténykérdés. Valahol, valamikor kért vízumot, amelyet valahol, valamikor kiállítottak neki. Csak ezek után jöhetett be az országba.

Pharaon Magyarországra jövetelének ügymenetéről utólag nem lenne szabad megváltozniuk a tényeknek. Mégis úgy tűnik, hogy a szaúdi üzletember esetében az állami nyilvántartásokban szereplő információk utólag is képesek átalakulni, vagy valamiért a kormány különböző miniszterei hetente máshogy emlékeznek a történtekre. 

Szijjártó előbb Lázárt cáfolta...

Sorrendben a kormány oldaláról eddig az alábbi állítások hangoztak el Pharaon vízumkérelméről:

• 2014. október 27 -én nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta Lázár János a november 3-i kormányinfón.
• 2014. október 1-jén nyújtott be vízumkérelmet Bejrútban – mondta egy héttel később Lázár, miután hét titkosszolgálati vezetővel beszélt a parlament nemzetbiztonsági bizottság ülésén.
• Pharaon kétszer adott be vízumkérelmet, „2014. október 1-én Bejrútban és 2014. október 24-én Ammánban” – mondta kérdésünkre november 11-én Lázár, aki felvetésünkre azt is hozzátette, hogy az október 27-i dátum „elszólás vagy elírás lehetett”.
• „Ghaith Pharaon részére Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot 2014 szeptemberében. A vízumeljárás lefolytatását követően a vízumot a bejrúti konzulátus állította ki 2014. október közepén” – írta Szijjártó Péter november 16-én két szocialista képviselő kérdésére. Ebből arra lehetett következtetni, hogy Pharaon nem is adott be vízumkérelmet.
• Pharaon 2014. október 1-én Bejrútban nyújtott be vízumkérelmet, 2014. november 24-én tartózkodási engedély iránti kérelmet adott be Ammánban – írta november 25-én kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya.
• Az üzletember 2014 decemberében adott be tartózkodási engedély iránti kérelmet Ammánban – mondta nekünk személyesen Szijjártó Péter november 28-án.
• Aztán a külügy visszatért az eredeti, november 24-i álláspontjához.

Látszólag nem égbekiáltó eltérések és ellentmondások ezek, de mindenképpen furcsa, hogy a kormány két miniszter ennyire máshogy idézzen fel egy két évvel ezelőtti történést. Főleg azért, mert

Pharaon-ügyben a kormány legfontosabb állítása, hogy az üzletember szabályosan jött Magyarországra, miközben az érkezésének részleteit csak nagyon zavarosan tudják felidézni.

Mi okozza ezeket az ellentmondásokat és a sok különböző dátumot? Múlt héten megkérdeztük a Miniszterelnökség sajtóosztályától, hogy Lázár János tévedett-e, amikor azt állította, hogy Pharaon kétszer adott be vízumkérelmet, vagy továbbra is fenntartja, amit ezzel kapcsolatban mondott, és azt a választ kaptuk, hogy „a miniszter továbbra is fenntartja, hogy Pharaon két alkalommal igényelt vízumot”, de az október 24-i dátumot korrigálta november 24-re. 

Nem egyértelmű tehát, hogy mi a hivatalos állítás Pharaon vízumkérelmével kapcsolatban. Lázár azt mondja, hogy kétszer kért, Szijjártó pedig azt, hogy csak egyszer, mert november 24-én nem vízumot, hanem tartózkodási engedélyt igényelt. 

...aztán a saját minisztériumát is

Hétfőn a pátyi ipari park alapkőletételén elcsíptük Szijjártót, aki azt mondta, hogy Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja szeptember 29-én szóbeli jegyzékben kért Pharaonnak vízumot, és jelezte, hogy az üzletember Magyarországon szeretne befektetni. A miniszter szerint ez egy bevett eljárás, ami „csupán egy rásegítés, egy diplomáciai jelzés, hogy fontos ügyről lehet szó regionális vagy kétoldalú diplomáciai kapcsolatok miatt”.

Mint mondta, ettől függetlenül az érintettnek is be kell adnia a vízumkérelmet, ami kimaradt a szocialistáknak küldött írásbeli válaszából. Szijjártó azt mondta a kérdésünkre, hogy a vízumkérelem benyújtása után a konzuli szolgálat október 2-án és 3-án minden szükséges vizsgálatot lefolytatott, és a Pharaon vízumkérelmében szereplő adatok sem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatbázisában, sem a körözött személyek és okmányok adatait nyilvántartó EU-s ellenőrzési rendszerben (SIS2) nem jeleztek találatot.

Szijjártó szerint ezek után az EU-s országok kérhettek tagállami konzultációt, de ezt csak a németek tették meg, akik aztán két nappal később jelezték, hogy „a vízum kiadható”. Apróság, de ezzel a külügyminiszter ezzel másodjára mondott mást, mint korábban a kancelláriaminiszter. Lázár ugyanis pár hete azt nyilatkozta, hogy miután Pharaon benyújtotta a vízumkérelmet, a magyar szerveknek „hat uniós országot kellett megkeresniük, akiknek külön rendszerük van a schengeni beléptetéssel kapcsolatban”, és egyedül a németek válaszoltak. Ők azt közölték Lázár szerint, hogy „nem sérti az érdekeiket, ha ez az ember belép az Európai Unió területére”.

Az Index korábbi kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya azt írta, hogy miután október 7-én a bejrúti konzulátuson kiállították a vízumot Pharaonnak, az olajmilliárdos 2014. november 24-én tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be Ammánban.

Én úgy tudom, hogy 2014 decemberében kért tartózkodási engedélyt Ammánban

– mondta a miniszter a nála lévő, aznapi nemzetbiztonsági bizottsági jelentésből puskázva.

Ezek után a külügy sajtóosztálya ismét megerősítette a korábbi állítását, hogy Pharaon november 24-én adott be tartózkodási engedély iránti kérelmet, amely után – mint írták – „az ammáni konzulátus december elején állította ki a tartózkodási engedély átvételére jogosító D vízumot”.

A Belügyminisztériumnál pattog a labda

A külügy szerint „a D vízum kiállítás a tartózkodási engedély kérelem eljárás konzulátusi részének lezárása”, amely arra jogosítja a kérelmezőt, hogy beutazzon Magyarországra, és átvegye tartózkodási engedélyét a BÁH-nál. A külügy azt is közölte, hogy Pharaon az ammáni tartózkodási engedély kérelme előtt sem 2014-ben, sem 2013-ban nem adott be „semmilyen vízum, vagy tartózkodási engedély kérelmet Magyarország egyetlen konzulátusán sem”.

Ez azért fontos, mert a Heti Válasz korábban azt írta, hogy Pharaon 2014 elején kapott üzleti-befektetői tevékenységre tartózkodási engedélyt, amelyet kétszer meghosszabbítottak, és 2016. november 1-ig érvényes volt. A lap információit nem erősítették meg hivatalosan, ezért ezzel kapcsolatban az Index megkereste a tartózkodási engedélyeket kiállító BÁH-ot, de még nem kaptunk választ. Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól is, hogy mikor kért, illetve mikor kapott Pharaon tartózkodási engedélyt és azt meghosszabbították-e, de ők sem válaszoltak.

Szijjártó annyit mondott még, hogy a bejrúti konzulátuson kiállított vízum 2014. október 15-től 2015. október 14-ig szólt. „Hogy ezután mi történt, hogy jött be, hogy nem jött be, milyen tartózkodási engedélyt kapott, az semmilyen módon nem a KKM hatásköre" – válaszolta a miniszter, aki szerint a történet többi része a Belügyminisztériumra és a BÁH-ra tartozik.

Múlt héten a portál próbálta utolérni Zaid Naffát is a jordán nagykövetség fogadóóráján, de azt mondták a helyszínen, hogy Naffa nincs ott. Ezek után próbáltak interjúidőpontot egyeztetni a konzul titkárságával, de azt mondták, erre nincs lehetőség, „mert a konzul úr sokat utazik”, így végül emailben kérdezték, hogy miért kért vízumot Pharaonnak, illetve hogy a vízumkérés idején tudott-e arról, hogy az olajmilliárdost körözi az Interpol. A jordán konzulátus egyelőre nem reagált az Index megkeresésére.

index.hu