Pócsik József: Nem mondhatunk le a szórványmagyarságról!
A magyar országgyűlés 2015. november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította. Erről a napról az erdélyi magyarság már több éve megemlékezik, viszont ez az első alkalom, hogy komolyabb teret kap több Kárpát-medencei szórványterület is.
A magyar országgyűlés 2015. november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította - írja a hirek.sk. A kezdeményezés a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2014. december 5-i ülésén került megfogalmazásra.
A dátum megválasztása sem véletlen, hiszen ezen a napon született és halálozott el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Erről a napról az erdélyi magyarság már több éve megemlékezik, viszont ez az első alkalom, hogy komolyabb teret kap több Kárpát-medencei szórványterület is.
Bár a magyar szórvány napjáról hivatalosan 2015. november 15-i dátummal emlékezünk meg, nemzetpolitikai szempontból releváns kérdésként korábban is megjelent. A rendszerváltást követően számos kisebbségi civil mozgalom indult, egyesületek, alapítványok alakultak Magyarországon és az elcsatolt területeken egyaránt.
Nem elhanyagolható tény, hogy a magyar kormányzat különböző programokkal kívánja segíteni a szórványban élő magyarság megmaradását, hiszen a határon túli magyarság több mint a fele szórványban él. Sajnos ezek azok a területek, melyek a magyarság megmaradásának szempontjából leginkább veszélyeztetve vannak. Az asszimiláció, legyen az államilag támogatott (iskolarendszer meggyengítése), egyházpolitika (szlovák ajkú papok magyar falvakban) vagy a vegyesházasságok kérdése, de utóbbi években a magyar-magyar szülők önfeladása és önbecsülés elvesztése is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság létszáma nagyobb ütemben fogyott, mint a tömbben élők körében.
Ezért az olyan kulcsfontosságú intézmények, mint az iskola, templom, közösségi házak, magyar nyelvű újságok, civil szervezetek stb. kiemelt szerepet játszanak a magyar környezet fenntartásában. Ezek támogatása nélkül nem lehetséges sikeres szórványpolitikát folytatni. Az iskoláinkhoz, anyanyelvünkhöz és a minket megillető jogokhoz való ragaszkodás kétségkívül létünk alapköveként és megmaradásunk zálogaként szolgálnak.
A fent említett stratégiailag kulcsfontosságú területek több alkalommal is megjelentek a VIA NOVA ICS tevékenységében, például a névmagyarosítás, kétnyelvűség, állampolgárság kérdése vagy a kisebbségi jogok.