Aszály

Az idén egész Európát súlyosan érintő, történelmi léptékű aszályos időjárás a Duna folyóra és környezetére is rendkívüli hatással volt. Lehetséges lenne, hogy Európa nagy folyóinak kiszáradása az a jövő ami ránk vár? A Dunától a Loire-ig Európa fő folyói – a kontinens gazdaságának mentőövei – egy brutális, öt hónapos szárazság után csak árnyékai a tavaszi önmaguknak. Az Évekig tartó száraz időjárás után a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony vízviszonyok az éghajlat megváltozásával normává válhatnak Európában.

A Duna mentén - amely 2850 kilométeren keresztül kígyózik a németországi Fekete-erdőtől a romániai Fekete-tengerig, rengeteg olyan város fekszik - melyeknek a vízi úttól függ a megélhetésük. Az idei nyár rendkívüli szárazsága és a történelmi léptékben is magas hőmérsékletei öt kimerítő hónapon át kínozták a régiót felforgatva számos kikötői munkás, gazda, hajózási iparban tevékenykedő kis cég, horgász, étteremtulajdonos és családjaik életét. Az ő élő emlékezetünkben még soha nem volt ilyen alacsony a folyó, mindenütt nagy kiterjedésű iszapmezők, repedezett folyófenék látható, az elhullott puhatestűek pedig a folyók pusztuló életének bizonyítékai.

A Duna szeptember elején a szokásos nyári térfogatának kevesebb mint felével folyt, rakományuszályok tucatjai hevertek mozdulatlanul a kikötőkben, gyakran arra várva, hogy az egyetlen, elegendően mély áthaladó csatornát használhassák.

Kotrás a túlélésért

Idén nyáron Európa nagy részén sürgősségi kotrási munkákat végeztek a folyót mélyítésére, hogy elhárítsák a rakománytorlódást. Az Ukrajnából kiinduló gabonaszállítmányok számára - mivel az ország számos fekete-tengeri kikötője Oroszország ellenőrzése alatt áll - a Duna alternatív útvonalat jelent az élelmiszerexporthoz, melyen nyáron gyakran kénytelenek voltak megszabadulni a rakomány egy részétől, hogy áthaladhassanak, amikor a meder nem volt elég mély. Néha nem jutottak át így sem.

A Duna menti városokban a szárazság és a klímaváltozás idén egzisztenciális jelentőséget öltött

- mondta magyarázza Nick Thorpe, a Duna: Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig című könyv szerzője. "A városlakókkal ellentétben számukra ez igazi katasztrófa, ami a szemük előtt bontakozik ki".

Welcome to the #ICPDRMemberWeek of #Bulgaria! Bulgarian water management is carried out at national and basin-wide level. The DRB Region is the largest basin management region and covers the Bulgarian part of the international DRB.

Credits: Persina Nature Park Directorate pic.twitter.com/MWlcVAcBU9

— ICPDR (@ICPDR_ORG) June 13, 2022

500 év legszárazabb nyara

Európa csaknem kétharmada szenvedett aszályos körülményeket idén – ez volt az elmúlt 500 év legrosszabb száraz időszaka –, és a tudósok szerint a globális felmelegedés is nagy szerepet játszott a válságban. A hőhullám pusztítást végzett a kontinens számos vízi útján – kicsiben és nagyban is, a Loire-tól a Rajnáig –, és széleskörű kihatással volt Európa élelmiszerellátására, kereskedelmére, vízellátására, energiarendszereire és ökológiájára a mai napig tartó hatásokat generálva. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a forró, száraz nyarak hosszú távú tendenciává válnak, előfordulhat, hogy e vízi utak némelyike ​​soha nem fog helyreállni.

„Idén talán a legriasztóbb az alacsony vízállás mértéke a Duna teljes medencéjében, Bajorországtól a Fekete-tengerig” – mondja Thomas Hein, a bécsi Természeti Erőforrás- és Élettudományi Egyetem munkatársa. A medence több mint 800 000 négyzetkilométerre terjed ki, és 19 országot foglal magában – a kontinentális Európa 10 százalékát. "Az egész folyó érintett, ami azt jelenti, hogy nem tudjuk csak úgy átszivattyúzni a vizet egyik szakaszról a másikra, hogy pótoljuk a hiányt." Az aszály óriási károkat okoz a kereskedelemben:

Európa vízi útjain évente körülbelül egy tonna árut szállítanak minden egyes EU-ban élő lakos után, és csak a szállítást tekintve nagyjából 80 milliárd dollárral (mai árfolyamon 34 billió 424 milliárd 965 millió 180 ezer forinttal) járulnak hozzá a kontinens gazdaságához.

A tudósok szerint a folyók súlyos vízszint-csökkenésének gazdasági költsége csak egy része a problémának. Minél kevesebb víz van a vízrendszer egészében, magyarázza Gabriel Singer, az ausztriai Innsbrucki Egyetem ökológusa, annál kisebb mértékű a sók hígulása és annál lassabban folyik a folyó. Ez magasabb sótartalomhoz és magasabb vízhőmérséklethez vezet, ami sok folyami élőlényfaj számára halálos lehet, mint például a dunai lazac, a márna és az európai szürke géb.

The 1st and only mass occurrence of the Didymo algae was recorded in 2013 in the measuring profile of the Sana upstream from Ključ, BiH. Also known as rocky snot, it covers the bottom of watercourses and disrupts ecosystems https://t.co/SwmNM1vsHV
Photo: https://t.co/5t05NS3IXW pic.twitter.com/0UWHzHEmys

— ICPDR (@ICPDR_ORG) July 15, 2022

Algavirágzás

A magasabb hőmérséklet az algák virágzását is táplálja, ami mérgező lehet a folyórendszerekre. Ez történt számos német folyóban, köztük a Mosel-ben és a Neckarban, valamint talán az Oderában, ahol augusztus közepén több mint 100 metrikus tonna döglött halat - köztük süllőt, harcsát, csukát mosott partra a víz egy héten belül. A szakértők még vizsgálják a pusztulás pontos okait.

A tudósok rámutatnak, hogy bár Európa nagy folyóinak helyzete ugyan tematizálja a híreket, de a kisebb folyók aránytalanul többet szenvednek. "Sok közülük teljesen kiszáradt, egy csepp víz sem maradt bennük” – mondta Rinke. „Amikor ez megtörténik, örökre elveszítik a biológiai sokféleség egész közösségét. Ez sajnos nem tér vissza, ha legközelebb esik az eső.”

A tudósok szerint az európai folyók mentén a több évezredes emberi mérnöki tevékenység is szerepet játszott a siralmas állapotok kialakulásában. Az egykor szabadon áramló folyók kiegyenesítése, az erdőirtás, a duzzasztás, az ipari szennyezés, a szennyvízkibocsátás, valamint a partvonalak és a vizes élőhelyek mezőgazdaság általi használatba vétele miatt Európa folyói egyre érzékenyebbek a hőhullámokra és az alacsony vízállásra, valamint az árvizekre. (Forrás: Yale)/Agroinform