h i r d e t é s

Putyin hirtelen elkezdett rajongani a tálibokért

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Putyin hirtelen elkezdett rajongani a tálibokért

2016. február 07. - 09:02
0 komment

Az Iszlám Állam felbukkanása alaposan átrendezte a hatalmi sakktáblát, és úgy tűnik, ősi ellenfelek találtak egymásra a közös ellenséggel szemben. 

Fotó: AFP / EMMANUEL DUNAND

Oroszország mellett Kína és Irán is beállt a kétezres évek mumusainak számító tálibok mellé - írja a VS.hu. Mi lesz abból, ha Moszkva érdekei egybeesnek a tálibok érdekeivel?

Oroszország a kilencvenes években hosszú és véres háborút vívott az afganisztáni mudzsáhidekkel, így nem meglepő, hogy az ideológiai, és sokszor valódi leszármazottaival, a tálibokkal sem volt éppen rózsás a kapcsolata.

Mostanáig. Úgy tűnik ugyanis, hogy egy új, közös ellenség megjelenésével Moszkvának és a táliboknak sikerült félretenniük a régi sérelmeket, és együtt veszik fel a küzdelmet az Afganisztánban is egyre nagyobb hatalommal bíró Iszlám Állammal szemben – írja a Foreign Affairs külpolitikai szaklap.

„A tálibok érdekei egybeesnek a miénkkel” – mondta a múlt hónapban Zamir Kabulov, Oroszország afganisztáni küldötte, majd hozzátette: „Sem az afganisztáni, sem pedig a pakisztáni tálibok nem ismerik el az Iszlám Államot, illetve annak vezetőjét, al-Bagdadit kalifának. Ez nagyon fontos. Kommunikációs csatornákat állítottunk fel, amelyeken keresztül információt tudunk cserélni a tálibokkal.”

Kabulov és a tálibok közös története nem mostanában kezdődött. Putyin korábbi KGB-s kollégája volt az ügynökség egyik vezető beosztású tisztje Kabulban az orosz-afgán háború alatt, és szorosan együttműködött az akkor még szovjet érdekszférához tartozó Afganisztán titkosszolgálatával. 1995-ben személyesen is találkozott Omar mollával, a tálib mozgalom akkori vezetőjével, és afgán biztonsági források szerint Kabulov nemcsak a fontosabb tálib vezetőket ismeri jól, hanem még a családjaikat is.

A volt KGB-ügynök számára nem kétséges, hogy az Iszlám Állam orosz állampolgárokat képez ki Afganisztánban. A főleg a Kaukázusból származó iszlamista orosz állampolgárokat a terrorszervezet a közép-ázsiai terjeszkedéséhez akarja majd használni – állítja Kabulov. Moszkva korábban is hangoztatta, tart tőle, hogy a Közel-Keleten harctéri tapasztalatot szerző oroszok hazatérve támadásokat hajthatnak végre az ország területén – a szíriai bombázások megkezdését is főleg ezzel indokolta Putyin.

Két dzsihádista egy csárdában

Az ISIS afganisztáni alszervezete, a Horászáni Iszlám Állam (Horászán egy történelmi területre utal, amely a mai Irán és Afganisztán egyes részein feküdt) elsősorban az afganisztáni és a pakisztáni táliboktól átpártolt fegyveresekből áll. A táliboknak nagy fejfájást okoz az Iszlám Állam, mivel a még náluk is radikálisabb nézeteivel és lényegesen magasabb zsoldjaival ezerszám szipkázza el a harcosaikat. A Horászáni Iszlám Államot idén januárban az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette és a Pentagon felhatalmazta hadsereget, hogy Afganisztánban is támadásokat hajtson végre az ISIS ellen.

Miközben a tálibok sorait a vezér, Omár molla halála után hatalmi harcok gyengítették, az Iszlám Állam egyre nagyobb területekre terjesztette ki a befolyását – az ENSZ szerint ma már Afganisztán 34 tartományából 25-ben jelen van a terrorszervezet. A Kalifátus Hangja néven pedig nemrég propagandarádiót indított a térségben – írta a Vice News.

John Campbell, az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi erők parancsnoka szerint 1000 és 3000 között lehet az Iszlám Állam harcosainak száma az országban. Afganisztáni tisztségviselők úgy vélik, Pakisztán felől szivárognak be a szélsőségesek az ország területére – igaz, a tálibokra is ezt mondják.

Legyél a fülem, legyél az öklöm

A tálibok tehát még a régi ellenségüknek számító Oroszországgal is hajlandók együttműködni, hogy felülkerekedjenek a létüket fenyegető helyi riválison, az Iszlám Államon. De mit nyernek a szövetséggel az oroszok?

Noha sok kritika érte az orosz légierőt, amiért nemcsak az Iszlám Állam egységeit támadja, hanem lényegében mindenkit, aki az Aszad-rezsim megdöntésén fáradozik, ez nem jelenti azt, hogy Moszkva ne érezné magát fenyegetve a szervezet térnyerése miatt.

Ami cseppet sem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy 16 millió szunnita muzulmán él Oroszország területén, akik közül 800 ezren szalafisták – vagyis az iszlámnak ugyanazt az ultrakonzervatív irányát követik, mint az Iszlám Állam. A Kaukázusban, kiváltképp az orosz karhatalommal amúgy sem túl jó kapcsolatot ápoló csecsenek között az Iszlám Állam egyre sikeresebben állítja maga mellé a könnyen radikalizálható harcosokat, olyannyira, hogy már helyi alszervezetet is alapított Wilayat Kavkaz (Kaukázus Tartomány) néven.

Becslések szerint több ezren csatlakoztak már a térségből a közel-keleti harcokhoz, az orosz vezetés pedig attól tart, hogy sokan közülük kiképezve térhetnek vissza az országba – az út pedig Afganisztánon keresztül is vezethet.

Csakhogy az Egyesült Államokkal ellentétben az oroszok nem rendelkeznek jól működő és kiterjedt afganisztáni kémhálózattal, amely elláthatná a hadsereget a megfelelő információkkal. És itt jönnek képbe a tálibok.

Noha hivatalosan Moszkva csupán információkat cserél a tálibokkal – amelyeket, állítása szerint az Iszlám Állam elleni koalíció többi tagjával is kész megosztani –, jelentések szerint jelentős mennyiségű fegyverrel és felszereléssel is ellátják a harcosokat. Úgy tudni, a tranzakciókat gyakran a tádzsikisztáni titkosszolgálaton keresztül vezénylik le, amely lényegében orosz irányítás alatt áll. A BBC jelentése szerint tavaly októberben a tálibok felállítottak egy ezerfős különleges egységet, melynek tagjai jobb fegyvereket kaptak, és a bevetéseiket feltehetően az orosz titkosszolgálat segíti. Moszkva tagadja, hogy fegyvereket szállítana a táliboknak.

A Foreign Affairs cikkében figyelmeztet, hogy egy pillanatnyilag előnyösnek tűnő orosz-tálib szövetség súlyos következményekkel járhat Afganisztánra nézve. Az afgán kormányerők ugyanis véres küzdelmet folytatnak a tálibokkal szemben – és bár nyugati segítséggel sikerült jócskán meggyengíteni a szervezet hatalmát és katonai képességeit, szeptemberben a tálibok egy időre vissza tudták foglalni Kunduz városát. Egy tálib alparancsnok a Daily Beastnek elmondta, hogy a Kunduzért folytatott csatában nagy segítségükre voltak a fegyverek, amelyeket Tadzsikisztántól kaptak néhány túszul ejtett határőrért cserébe.

Moszkva egyébként az afgán kormányt is támogatja fegyverekkel, ezekkel az olyan szélsőségesekkel veszik fel a harcot, mint az Iszlám Állam – és a tálibok.

Az ellenségem ellensége a barátom

Nem Oroszország az egyetlen nagyhatalom, amelyet az Iszlám Állam megjelenése váratlanul a tálibok oldalára sodort. Kína például Pakisztán sürgette, hogy segítse elő a tálibok belső hatalmi viaskodásainak feloldását, valamint segítséget ajánlott fel Afganisztánnak az iszlamistákkal szemben. Pekingnek nem véletlenül szúrja annyira a szemét az Iszlám Állam tevékenysége – a terrorszervezet nyíltan támogatja a Kínában több száz áldozattal járó merényleteket elkövető ujgur szeparatistákat.

A tálibok korábbi vezetője, Omar molla viszont többször is találkozott kínai tisztségviselőkkel, és igyekezett rávenni a követőit, hogy ne támogassák az ujgurok törekvéseit.

A tálibok oldalán feltűnt Irán is. A síita Irán és a szunnita tálibok közötti kapcsolat a múltban finoman szólva sem volt barátságos: 1998-ban a tálibok tíz iráni diplomatát végeztek ki, Irán pedig felfegyverezte a tálibok ellen küzdő hazara kisebbséget. Afgán kormányzati források szerint viszont az utóbbi időben nemcsak fegyverekkel látja el Teherán a tálibokat, hanem iráni bázisokon ki is képzi őket. Irán ugyanis meggyőződése, hogy valójában az ősi ellensége, Szaúd-Arábia pénzeli az Iszlám Államot, melynek ő az igazi célpontja.

 

vs.hu