h i r d e t é s

Rá sem ismernénk a Földre, ha 2500-ban is élnénk

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Rá sem ismernénk a Földre, ha 2500-ban is élnénk

2021. október 05. - 06:57

Ha nem a szokásos 2100-ra, hanem majdnem ötszáz évvel előre tekintünk, ijesztő képet kaphatunk a bolygóról.

Forrás: (Lyon et al., 2021) , CC BY-ND

A McGill Egyetem szakértői szerint rá sem ismernénk a Földre, ha 2500-ban élnénk. A Global Change Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány elég borús képet fest a bolygóról. A 2500-as megközelítés egyébként eléggé új, a legtöbb előrejelzés 2100-ig, vagy maximum néhány évvel tovább készül. A párizsi klímaegyezmény, de még az IPCC legfrissebb jelentése is csak az évszázad végéig számol, ami nem véletlen – így lehet nagyjából megbízhatóan előre jelezni, több mint száz év távlatában már annyi a változó, hogy szinte semmi sem biztos.

Az amerikai kutatók azonban most mégis megpróbálták a lehetetlent. Az ENSZ közelmúltban megjelent publikációja alapján a mostani nemzeti vállalásokkal 2100-ra nagyon veszélyes, 2,7 Celsius-fokos felmelegedést tapasztalhatunk az iparosodás előtti szinthez képest. A szakértők ehhez mérték a modelljüket, de több forgatókönyvet is számításba vettek. A modellek alapja az üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk volt.

De milyen változásokkal kell akkor számolnunk? Abban az esetben, ha a kibocsátásunkat nem csökkentjük, a növényzet, és az értékes, termőföldként is felhasználható területek értelemszerűen északabbra tolódnak, hiszen a hőmérséklet növekedésével itt lesznek megfelelők az időjárási feltételek. Az egyes régi, gazdag ökoszisztémájú területek, például az Amazónas-medence, terméketlenné válhatnak. Olyan meleg lesz a jelenlegi trópusi területeken, hogy az emberek számára élhetetlenné válnak, ez potenciálisan elvándorlást okoz majd.

Ha mégis sikerül jelentősen csökkenteni a kibocsátást, akkor sem vagyunk biztonságban. A tengerszint-emelkedés ugyanis akkor is olyan mértékeket ölt majd, hogy számos ember lakta terület veszélybe kerül. Ez is elvándorlással jár, hacsak nem találunk olyan technológiai megoldásokat, amelyekkel az emelkedést szabályozni, vagy ahhoz alkalmazkodni lehet.

Rossz hír, hogy ha nem sikerül megállítani a globális felmelegedést, a következő 5-600 évben a fennmaradásunkhoz szükséges számos tényezőt elvesztünk majd. 1500 és napjaink között szemtanúi lehettünk a gyarmatosításnak és az ipari forradalomnak, a modern államok és intézmények megszületésének, a fosszilis tüzelőanyagok tömeges égetésének és a globális hőmérséklet emelkedésének. Ha nem sikerül megállítanunk az éghajlat felmelegedését, a következő 500 év megváltoztatja a Földet oly módon, hogy a túlélésünkhöz szükséges számos elem eltűnik majd – különösen azok a történelmi és földrajzi gyökereink, amelyek az emberiség identitását adják.

A magas minőségű modellek egy olyan Földet mutatnak 2500-ra, amely teljesen idegen a ma élő emberek számára. Az egyetlen lehetőségünk az, hogy sürgősen csökkentjük a kibocsátásokat, miközben továbbra is alkalmazkodnunk kell a felmelegedéshez, amitől az eddigi kibocsátások miatt nem fogunk tudni elmenekülni. (nrgreport.com

Az Amazonas-medence


A felső képen egy hagyományos, előzetes érintkezésben lévő őslakos falu látható (1500-as évek), amely hozzáférést biztosít a folyóhoz és az esőerdőbe ültetett növényekhez. A középső kép a mai táj. Az alsó kép a 2500 -as évet veszi figyelembe, és kopár tájat és a növényzet hanyatlásából adódó alacsony vízállást mutat, gyér vagy leromlott infrastruktúrával és minimális emberi tevékenységgel. - Forrás:   (Lyon et al., 2021) , CC BY-ND

Az amerikai Közép-Nyugat


A felső festmény a gyarmatosítás előtti őslakos városokon és közösségeken alapul épületekkel és változatos kukorica-alapú mezőgazdasággal. A második ma ugyanaz a terület, gabona monokultúrával és nagy betakarítókkal. Az utolsó kép azonban a mezőgazdasági alkalmazkodást mutatja a forró és párás szubtrópusi éghajlathoz, az elképzelt szubtrópusi agrárerdészet olajpálmákon és száraz zóna pozsgásokon alapul. A terményeket AI drónok gondozzák, csökkent emberi jelenlét mellett. - Forrás: (Lyon et al., 2021) , CC BY-ND

Az indiai szubkontinens


A felső kép egy forgalmas agrárfalusi jelenet a rizsültetésről, az állatállomány használatáról és a társadalmi életről. A második egy mai jelenet, amely bemutatja a hagyományos rizsgazdálkodás és a modern infrastruktúra keverékét, amelyek jelen vannak a globális délvidék számos területén. Az alsó kép a hőhöz alkalmazkodó technológiák jövőjét mutatja be, beleértve a robotizált mezőgazdaságot és a zöld épületeket, minimális emberi jelenlét mellett, az egyéni védőeszközök szükségessége miatt. - Forrás: (Lyon et al., 2021) , CC BY-ND