h i r d e t é s

Ramadán, ami más, mint a többi

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Ramadán, ami más, mint a többi

2020. április 29. - 12:28

 

Azt hihetnénk, hogy elcsépelt téma, hiszen minden évben elismételjük a leckét: önmegtartóztatás, együttérzés szegényekkel, közösség építés, társadalmi kohéziók erősítése, test megtisztulása, hit elmélyítése, Allah szavainak értelmezése, Allah közelségének keresése, békesség, megnyugvás, adakozás, szeretet. Majd jöhetnek idézetek Koránból és Hadiszokból. Ugyanakkor a felsorolt tételek mindegyike akár egy külön fejezet lehetne értelmezés, megközelítés szempontjából.

(A böjt) megszámított napokon, de ki közöttetek beteg, vagy úton van, azoknak annyi további napokon (pótlásként). Kiket (nehézség) akadályoztat, váltsák meg (böjtjüket) élelemmel a szegények javára. Ki önként jótéteményt cselekszik, jobb neki. Ha böjtöltök, jobb nektek, bár tudnátok! (2:184)

Ramadán hava, amikor a Korán kinyilatkoztatott, Útmutatásként az embereknek, bizonyságként az Útmutatásból és az Ismérvek (jó és rossz). Aki közöttetek jelen van a hónapban, az böjtölje ki azt. Aki beteg, vagy úton van, az annyi további nappal (pótolja). Allah könnyíteni akar rajtatok és nem gyötrődést akar. Hát teljesítsétek az időszakot és dicsőítsétek Allahot, amiért vezetett titeket, hátha tán hálát adtok. (Korán 2:185)

Eddig az idézet. Allah szavai ezen a helyen narratív jellegűek, pontosan elmagyarázza a tennivalókat. Ezért ebben a cikkben nem erre szeretnék kitérni, hanem arra, ami most más ebben a Ramadánban ahhoz képest, ami eddig volt.
Amikor 1988-ban bejegyezték Magyarországon az Iszlám közösséget, honfitársaink főleg az Egri csillagokból hallottak az Iszlámról. Sokan azóta ez alá a szint alá mentek. Akkor azt hittem, hogy Gárdonyi Géza rossz indulatú, amikor a törököket rossznak, a magyarokat jónak ábrázolja. De még az ő művében is voltak jelenetek, ami nem volt se fekete, se fehér. Ma visszasírom Gárdonyit. Az ő megközelítéséhez képest a muszlimokat körbevevő kommunikáció itthon sokkal negatívabb. Ha kilépek a határaikon túlra, találok negatívat és pozitívat, mindenfélét.
Akárhogy is nézzük, pozitív vagy negatív, a helyzet nem ugyanaz, mint 1988-ban. Európában az Iszlám tényezővé vált. Ill. nem is az Iszlám, mert azt még a muszlimok zöme sem ismeri. A muszlimok váltak tényezővé. Nem homogén populációról beszélünk. Vannak, akik harmadik generációt képviselnek, beilleszkedtek, tisztában vannak jogaikkal. Vannak, akik hagyományaikat követik, vannak, akik modern életvitelt követnek, vannak, akik évtizedek után sem tudnak integrálódni és vannak az újdonsült bevándorlók, akik mindenkit keresztbe vertek. Ők egy teljesen más téma. Akik évtizedekig güriztek és hatalmas erőfeszítések árán jutottak előre egyik napról a másikra, nem nézik jószemmel azokat, akik kvóták alapján érkeznek, lakást és pénzt kapnak. Látható, hogy óriási különbség van közöttünk. Erről a külvilág úgy vesz tudomást, hogy: muszlim, cakk-pakk. Ez így kezelhetetlen. Viszont tény, kezdik felfogni a téma érzékenységét és hogy valamit kezdeni kell. Megfigyeltem, hogy idén, már nem egyszerű udvariassági kérdés az, ha kívülállók a Ramadánról kérdeznek. Most nem Magyarországról beszélek.

Idén mi, muszlimok már mást jelentünk Európában, mint eddig. Nem mindegy, hogy érezzük magunkat, milyen a „welfare”? Már nem úgy kérdeznek Ramadánról, mint eddig. Nem egy kulturális szokásként, sztereotip hagyományként vetődik fel, hanem úgy, hogy tartható-e a járvány idején? És ezt nem muszlimok, hanem kívülálló tudósok vetik fel. Miért fontos változás ez? Azért, mert nem egy vendéghez szól a kérdés, mint eddig, hanem egy munkaerőhöz, akire szükség van. Aki, ha rosszul érzi magát, a kívülállók jóléte is veszélybe kerül. Óriási változás!

Norvég újságíró keresett meg. Norvégia vezető immunológusa azt javasolta, hogy böjti időszakban a muszlimok igyanak vizet, a koronavírus miatt. Ehhez szakmai magyarázatot fűzött. Egy vezető állami lapról van szó, ami sok más muszlim gondolkodó mellett, engem is kérdezett erről a javaslatról, a Korán és hadiszok tudománnyal kapcsolatos vélekedéseiről és a Ramadán esetleges elhalasztásáról. Nem a válaszaimban van a lényeg, azok egyébként megegyeztek a többi megkérdezett véleményével, hanem a tényen: körkérdést intéztek Európa muszlim köreiben!
Egyébként a válaszokat nem nehéz kitalálni, mert a fent idézett Korán versekből kiolvashatók. Mindazonáltal Ramadánt áttenni más időszakra nem lehet. Gondolom, keresztény testvéreink sem örülnének, ha áttennék a karácsonyt júliusra.

Bizonyára lesz még pár jelenség, amit az idei Ramadánt rendkívülivé tesz azon kívül, hogy a közösségi programokat nem lehet megtartani. Allah így akarta és ebben sok jó lesz, amit most még nem látunk. Hamdulillah!


 

h i r d e t é s