h i r d e t é s

Rámegy a pénzünk az egészségügyre, mégsem működik

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Rámegy a pénzünk az egészségügyre, mégsem működik

2019. július 16. - 15:55

 

Aki tíz éve az átlagfizetést kapja, az eddig közel 2 millió forinttal gyarapította a tb-kasszát.

A kép illusztráció! - MTI: Balázs Attila

Aki tíz éve az átlagfizetést kapja, az eddig közel 2 millió forinttal gyarapította a társadalombiztosítási kasszát, havonta több mint 17 ezer forintot fizetett. Nagyjából ennyi a fejenkénti havi rezsi összege. - írja a Napi.hu

Folyamatosan jelennek meg hírek a magyar egészségügyi rendszerről, amelyek többek közt a kórházak állapotáról festenek rossz képet. A traumatológusok például őszig adtak időt a kormánynak, hogy rendezze a szakma finanszírozását. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint pedig a jelenlegi formájában nem tekinthető fenntarthatónak az ellátórendszer és annak finanszírozása.

Miközben a magyarok egészségi állapotára ráférne a javulás. A KSH közelmúltban megjelent Magyarországról szóló terjedelmes összefoglalója szerint például minden negyedik ember magas vérnyomással küzd. Rontja az összképet, hogy tavalyelőtt az egészségügyben 185 ezer álláshely volt, viszont a működéshez szükséges munkahelyek 4 százaléka üres volt. Arról nem beszélve, hogy sokaknak pénzügyi problémát jelent az egészségmegőrzés: a háztartások 43 százalékának közepes szintű megterhelést jelentettek az orvosi vagy fogorvosi költségek.

Kötelező fizetni a tb-t

Az egészségügyi rendszer fenntartására minden alkalmazott egészségbiztosítási járulékot, hétköznapibb nevén tb-járulékot fizet. A bruttó bérből lejön a személyi jövedelemadó, így jön ki a nettó. A bruttó fizetés az alapja többféle járuléknak, így a nyugdíj-, a munkaerőpiaci és az egészségbiztosítási járuléknak is. Az egészségbiztosítási járulék jelenleg 7 százalékos.

Ez lényegében egy biztosítás, a befizetésért cserébe akármikor jár az ellátás, de a járulékfizetés nem opcionális, hanem kötelező. Magyarországon a társadalombiztosítás egy kockázatközösség és az abban való részvétel mindenki számára kötelező. A részvételi kötelezettségből fakadó biztosítási jogviszony alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot. Az egészségbiztosítási rendszerben vannak a biztosítottak, akik fizetik a járulékot, köztük a munkavállalók és az egyéni vállalkozók. Emellett vannak, akik nem fizetnek, de kapnak ellátást, ők a "jogosultak", például a nappali tagozatos tanulók és a nyugdíjasok.

Az átlagember havi 17 ezret költ mindenki egészségére

A Buksza blog az egészségügyi rendszer gyengélkedéséről szóló hírek apropóján most azt nézte meg, hogy mennyi egészségbiztosítási járulékot fizetett 2010 óta, aki minden évben az átlagfizetésből élt.

A bruttó átlagbér 2010-ben közel 203 ezer forint volt, az idei év első négy hónapjában pedig közel 357 ezer forint. Ezzel párhuzamosan az egészségbiztosítási járulék havi összege 12 152 forintról mostanra 24 984 forintra emelkedett. Mindez azt is jelenti, hogy 2010 óta az átlagos bruttó bért kereső dolgozó összesen 1,935 millió forint tb-t fizetett, ami havi átlagban 17 285 forint.

A jelenlegi közel 25 ezer forintos, illetve 2010 óta felmerülő átlagos 17 ezer forintos havi tb-kiadás jelentős tétel, ha a háztartások fogyasztására vetítjük. 2018 első félében az egy főre jutó kiadások között az élelmiszerek és alkoholmentes italok, valamint a lakásrezsi volt a legjelentősebb tétel, előbbi közel 25 ezer forintot tett ki, utóbbi pedig 17,7 ezer forintot. Nagyából annyit, mint amennyi a tb-re ment el. (napi.hu)

Megjegyzés: A számítások a nettober.com, a Központi Statisztikai Hivatal adatain és a Napi.hu saját kalkulációkon alapulnak.


 

h i r d e t é s