h i r d e t é s

Szerzési ösztön

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Szerzési ösztön

2020. január 24. - 15:07

Imam Bukhari és Ibn Dzsarir a következőt idézték Ubayy bin Ka’abtól. A Próféta (béke reá) így szólt: „Ha Ádám gyermekeinek két kincsekkel megrakott völgye lenne, akkor kellene nekik egy harmadik völgy is. Ádám gyermekeit nem lehet jóllakatni a földön, ezért a Koránban kinyilatkoztatott az Alhakum at takathur (Elhatalmasodott rajtatok a rivalizálás)”.

Forrás: Mihálffy Balázs

Erőt vesz rajtatok a versengés a javak halmozásában, (Korán 102:1)

A szerzési vágy, szenvedélyek, vagyon halmozás, pozíció, követők számának növelése olyan ösztönök, melyek nem csak az egyének, hanem társadalmak gondolkodását is motiválják. Ha ez versengésbe, rivalizálásba csap át, rossz vége lehet. A javak gyűjtése egy bizonyos szintig jó és elvárt, de amikor szenvedéllyé, széteső jellem okozójává, mindent uraló, monopolizáló személyiségek kialakító tényezőjévé válik, akkor káros, romlásba visz. Az ilyen szemlélet nem hagy helyet az emelkedettebb gondolatoknak és erre itt figyelmeztetés hangzik el. Sokan nem gondolnak minderre, míg el nem jön a halál, majd visszatekintenek életük hiábavalóságára és elveszettnek látják életük értelmét.

Míg a sírokkal nem találkoztok. (Korán 102:2)

Mert, igenis meg fogjátok tudni. (Korán 102:3)

Majd, igenis meg fogjátok tudni! (Korán 102:4)

Mert a tudás bizonyosságával tudjátok meg, (Korán 102:5)

Hogy látni fogjátok a Poklot! (Korán 102:6)

Majd a szemetek bizonyosságával fogjátok meglátni azt! (Korán 102:7)

S Ezen a Napon kérdőre lesztek vonva a gyönyörökről (mit élveztetek)! (Korán 102:8)

Kérdőre vonnak bennünket a hiábavalóságokért, az elfecsérelt időért, energiáért, felelősségért, amiért mindezt nem valós értékekre fordítottuk. Végül lehull a lepel, megjön a tisztánlátás és kiderül, hogy jól, vagy rosszul múlattuk el életünket.

Van itt még egy gondolat. Aki komolyan veszi a hitet, tudja, hogy nem csak ez a földi élete van, hanem lelke egy időtlen térben él. Ha pedig időtlenségben létezik, akkor nem kell beszorítani vágyait, szerzési ösztöneinek kiélését szoros időhatárok közé. Nem a sírgödörrel van vége mindennek. Ezt csak az gondolja így, akinek nincs Túlvilág képe és testi életének kiszabott terminusába igyekszik görcsösen felhalmozni mindent, ami útjába akad. Ez a kiolthatatlan szomj a javak után eltávolítja őt a boldogságtól és boldogulástól.

Címkék: