Az osztrák irányból a naponta várt 2,6 millió köbméternyi gáznak csak kevesebb, mint a fele, 1,2 millió köbméter érkezik, de közben déli irányból, Szerbia felől, zavartalanul jön a sokkal nagyobb, napi 9,4 millió köbméternyi leszerződött mennyiség – derült ki Szijjártó Péter ma délutáni Facebook-bejelentkezéséből.

A külgazdasági és külügyminiszter által elmondottak azt jelentik, hogy Magyarország is ugyanolyan komoly mértékben érzi az orosz szállítások visszafogását az Északi Áramlat-1 vezetékpáron keresztül, mint ahogy például az osztrákok, vagy a csehek (50-60%-os ennek mértéke), csak ezt itthon eddig nem hangsúlyozták ki. A miniszter megfogalmazása szerint „egyes országok esetén rendkívül drasztikus a visszaesés”.

A mi esetünkben azonban az a nagy különbség, hogy hozzánk déli irányból is fut egy gázvezeték orosz gázzal, a Török, illetve Balkáni Áramlat néven, és azon keresztül sokkal nagyobb volumenre szerződtünk a Gazprommal, ott pedig zavartalan a szállítás. (A magyar állami gázszerződés szerint évi 3,5 milliárd köbmétert Szerbián keresztül délről kapunk a Gazpromtól, további 1 milliárd köbmétert pedig Ausztrián keresztül.) 

Emellett az is fontos, hogy a miniszter megállapodott az orosz vezetőkkel (tegnap Szergej Lavrov külügyminiszterrel, ma Alexander Novak energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel beszélt):

A FENTIEK MIATT MOST ELMARADT GÁZSZÁLLÍTÁST KÉSŐBB A GAZPROM TELJES MÉRTÉKBEN PÓTOLJA MAJD A DÉLI VEZETÉKEN KERESZTÜL.

A külgazdasági külügyminiszter tájékoztatása szerint déli irányból napi 9,4 millió köméternyi gáz érkezik most, illetve azt is elmondta, hogy a déli és az osztrák irányból naponta együttesen várt 12 millió köbméterből 10,6 millió köbméter érkezik be. Ebből jön ki a magas, 88%-os arány, ahogy az is, hogy ezek szerint az osztrák irányból a napi 2,6 millió köbméter helyett csak 1,2 millió köbméter érkezik, ami 53% körüli visszaesést jelent.

Szijjártó hangsúlyozta:

ez ellátásbiztonsági szempontból nem jelent problémát,

és a kieső mennyiséget „minden nap be lehet szerezni a spot piacon”. Ez azt jelenti, hogy 120-125 euró körüli nagyon magas árat kell fizetni megawattóránként.

Szijjártó Péter a bejelentkezésben úgy fogalmazott, hogy a nyugati szankciók miatt nem érkeztek vissza bizonyos alkatrészek (kompresszorok, turbinák) Oroszországba és ezért fogta vissza jelentősen Oroszország az Északi Áramlat-1 vezetékpáron keresztül a gázszállítást Németország felé. A német és az olasz politikai vezetők azonban az elmúlt napokban nyíltan úgy fogalmaztak, hogy ez konkrét hazugság, mert nem a nyugati szankció ennek a valódi oka, hanem az, hogy fel akarják hajtani az oroszok a gáz árát, szándékosan bizonytalanságot akarnak kelteni.

Emellett a nyugati vezetők jelzése szerint ezzel a technikainak feltüntetett lépéssel is üzenni akarnak Európa felé az oroszok éppen azokban a napokban, amikor a német, a francia és az olasz vezető is Kijevben járt, hogy demonstrálják: támogatják az országot, illetve annak uniós tagjelölti státuszát. Ezt egyébként a most csütörtök-pénteki EU-csúcson várhatóan meg is adják majd Ukrajnának az uniós tagállamok és éppen ezzel kapcsolatban folytatott telefonbeszélgetést ma Orbán Viktor kormányfő, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Amint mai gázpiaci körképünkben is jeleztük: az Északi Áramlat-1-en történt gázvisszafogás olyan súlyú, hogy sorozatban hoznak Európa-szerte vészintézkedéseket a különböző tagállamok. (Portfolio)

Szijjártó Péter mai bejelentése az alábbi videón 2 perctől visszanézhető: