Hatalmas különbségek vannak Európában az egyes országok inflációs rátái között. Az unióban a két szélsőség Spanyolország és Magyarország, az EU-n kívül pedig Svájc neveti ki a pénzromlást. Számos tényező befolyásolja, hogy az emberek pénze mennyire értéktelenedik el, és hogy az áremelkedés hatásait mennyire érzik meg.
Más országokkal szemben Magyarország kormánya 2011 óta nem publikált írásos külpolitikai stratégiát, amelyben világosan lefektette volna, hogyan látja az ország helyzetét, miket tart a fő kihívásoknak, és ezekre a kihívásokra milyen választ tervez adni.
Uniós összehasonlításban a magyarok keresete a legalacsonyabb: a bruttó átlagbérek tekintetében – a részmunkaidős keresetet is beleszámítva – épp csak a bolgárokat előzzük meg. Egészen más a sorrend, ha az uniós tagországok kormányfőinek a keresetét hasonlítjuk össze. Az idén pedig a ranglista előreláthatóan módosulni fog azok után, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt tekintélyes béremelés illeti meg.
A 2022-es év a tökéletes autokrácia és a kormányzati káosz tetőpontja volt, az EU kiültette az Orbán-kormányt a szégyenpadra. A gyászjelentés a magyar demokráciáról az év végén már megérkezett az Uniótól, de az Orbán-rezsimmel látszólag még jól robogott az európai vonat; a jogállamiságról való tárgyalások mellett elkarácsonyozgat az orbáni kleptokrácia az Adrián.
A korábbiaknál kevesebb embert hozhatott lázba a nemrég zárult „szankciós” nemzeti konzultáció, a többség pedig a Publicus Intézet felmérése szerint azt sem tudta, miről szólt a kérdéssor.
A feltételezések szerint Katart érintő korrupciós botrány miatt hozott európai uniós intézkedések veszélyeztetik Doha és az EU kapcsolatát és az energiabiztonságot is - jelentette ki vasárnap egy katari diplomata.
Lengyelország szerdán jelezte: nem járulnak hozzá annak a megállapodásnak az elfogadásához, amely tartalmazná a Magyarországnak járó, befagyasztott uniós forrásokról, valamint a helyreállítási alap pénzeiről szóló megegyezést is. A kompromisszumra azért lenne nagyon nagy szükség, mert idén év végéig a helyreállítási alapról mindenképp kellene egy megegyezés.
A közúti balesetek többsége általában mindig valamilyen emberi tényezőre vezethető vissza. Az Európai Unióban a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a lehető legkorszerűbb technológiák alkalmazására annak érdekében, hogy nullára csökkentsék a halálos kimenetelű baleseteket.
A megkérdezettek csaknem kétharmada szerint a kormány, a Fidesz és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök a felelős azért, hogy az Európai Bizottság (EB) a források egy részének befagyasztását javasolta még a múlt hónap végén – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára december 5-8 között készített felméréséből.
Hosszadalmas tárgyalások és politikai csatározások után, most úgy tűnik, Magyarország rengeteg EU-s támogatástól eshet el a jogállamiság hazai hiányosságai miatt. De pontosan mit takar ez a fogalom, hogyan súlyosbodott idáig a helyzet, na és mit gondol minderről a magyar társadalom?