h i r d e t é s
Egy orosz tengerész állítólag rakétavetőt vett a vállára, miközben egy orosz hadihajó fedélzetén áthajózott a Boszporuszon – az esetről az NTV török televíziós csatorna tett közzé fényképeket. “Az, hogy egy orosz katona rakétavetőt vagy valami hasonlót tegyen közszemlére, mialatt áthalad (a szoroson) egy orosz hajó fedélzetén, provokáció” – jelentette ki az esettel kapcsolatban Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter. Hozzátette: ha Ankara “veszélyes helyzetet észlel, megadja a szükséges választ”.
Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet megsemmisítését ígérte Barack Obama amerikai elnök vasárnap este a washingtoni Fehér Házból közvetített beszédében, és terrorcselekménynek minősítette a kaliforniai San Bernardinóban a múlt héten végrehajtott véres támadást.
Az orosz miniszterelnök, Medvegyev szerint néhány török tisztviselőnek "közvetlen pénzügyi érdekeltsége" van az Iszlám Állam olaj kitermelésében. Putyin még ennél is durvábban fogalmazott miután a török légierő lelőtt egy orosz vadászgépet.
Az orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy miután a törökök lelőtték az egyik Szu-24-es vadászbombázójukat, S-400-as rakétavédelmi rendszereket telepítenek Szíriába, a Hemeimeem légitámaszpontjukra. Az S-400-as rendszereket az orosz hadsereg hivatalosan 2007 óta használja.
A kedden lezuhant orosz vadászgépre még akkor lőttek, amikor Törökország légterében tartózkodott, noha Szíriában zuhant le – mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő egy isztambuli üzleti rendezvényen.
Rekordszintre jutott az illegális belépők száma októberben, miközben már párt-társai körében is forrnak az indulatok Merkel körül a felső korlát bevezetéséről. Berlin közben ENSZ BT felhatalmazás esetén zöld lámpát adna harcoló csapatok küldésére a Közel Keletre. Ez a Német Szövetségi Köztársaság történetében az első alkalom lenne, hogy a hadsereg alakulatai beteszik a lábukat a közel-keleti darázsfészekbe.
Mostanában, miközben mindenki migráns-, menekült-, muszlim- és biztonságpolitikai szakértővé vált (mondjuk, én is, ám eleve annak születtem), szintén e prófécia jelenik meg úton-útfélen. Az unokaöcsém pár éve hajtogatja, hogy tart a III. világháború, csak még nem tudjuk, a pápa viszont csak nemrég jelentette be, hogy ez már a III. világháború. A háború megjóslása talán a legkönnyebb az összes előrejelző műfaj közül: valahol-valamikor mindig lesz háború (mit lesz, van), ezért is oly közkedvelt. Nem az emberi hiszékenységről beszélhetünk, mert környékünkön, Közép-Bácskában inkább az itt működő egyiptomi roma muzulmán hodzsák (akik kevésbé papok, s inkább kuruzslók, varázslók, átokleszedők) élnek meg ebből (némelyiknek még cégtáblája is van: Dervis – Szolgáltató Műhely).
Ha én most hivatásos katona lennék, feszült figyelemmel kísérném a NATO Szíriával kapcsolatos terveit, mert lehet, hogy lassan csomagolni kell: a magyar képviselők ugyanis - legalábbis úgy néz ki - akár harcoló alakulatokat is küldenének az Iszlám Állam elleni akciókba.
Oroszország olyan csapásmérő fegyverek kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek áthatolni bármilyen rakétavédelmi pajzson – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, ismét szemére vetve Washingtonnak, hogy az orosz nukleáris erők semlegesítésére törekszik globális rakétavédelmi rendszerének kiépítésével.
1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot. November 4-én, a nemzeti gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek Budapesten és országszerte a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 59. évfordulóján. A központi megemlékezések emlékkoncerttel zárulnak a Szent István-bazilikában, ahol Verdi Requiem című műve hangzik fel.
Valami történik az amerikai stratégiai műhelyekben: kezdik beismerni, hogy az Iszlám Állam elleni harc kudarc volt, és valami újra van szükség. Hangzatos stratégia már akad, és lehet, hogy a földi csapatokat is bevetik Szíriában és Irakban. Ám egyre több jel utal arra, hogy a Közel-Kelet térképét is át kell rajzolni.
Az ukrán és újabban a szíriai hadszíntéren is újfajta frontot nyitott az orosz hadsereg. Ugyan az elektronikus hadviselés koncepciója nem tegnap született, de a korábban sosem látott szintre fejlesztett orosz haditechnika még az Egyesült Államokat is felkészületlenül érte.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy lehet-e hidegháborús jelzővel illetni azt a katonapolitikai helyzetet, amely kialakulni látszik az ukrajnai válság nyomán Európában. Az 1991-ben lezárult hidegháborúhoz képest fennálló egyértelmű különbségek – befagyott vagy zajló konfliktusok a posztszovjet térségben – ellenére azonban aligha tagadható, hogy ugyanúgy elrettentésen nyugvó szembenállásról van szó, amelynek stabilitásáról a nagyhatalmak pusztító nukleáris arzenálja gondoskodik.
Az amerikai politika Szíria felé négy éve kívánságra és imára épül: a kívánságra, hogy Bashar al-Assad elnök távozzon és imára azért, hogy a „mérsékelt” szíriai ellenzék több legyen, mint ami. Most Oroszország emelte a tétjét, és az amerikai kormány és sok kommentátor válaszul erősebben kívánni és többet imádkozni látszik, míg elítéli Oroszországot a behatolásért oda, ahová feltevésük szerint nem tartozik.
2025-re az emberiség ötöde, bő másfél milliárd ember fog olyan területeken élni, ami vízhiánnyal küszködik. "A következő közel-keleti háború a víz miatt fog kitörni, nem a politika miatt", mondta Butrosz-Gáli ENSZ-főtitkár 1985-ben, és ezt azóta visszhangozzák az utódai is.
