Mostanában, miközben mindenki migráns-, menekült-, muszlim- és biztonságpolitikai szakértővé vált (mondjuk, én is, ám eleve annak születtem), szintén e prófécia jelenik meg úton-útfélen. Az unokaöcsém pár éve hajtogatja, hogy tart a III. világháború, csak még nem tudjuk, a pápa viszont csak nemrég jelentette be, hogy ez már a III. világháború. A háború megjóslása talán a legkönnyebb az összes előrejelző műfaj közül: valahol-valamikor mindig lesz háború (mit lesz, van), ezért is oly közkedvelt. Nem az emberi hiszékenységről beszélhetünk, mert környékünkön, Közép-Bácskában inkább az itt működő egyiptomi roma muzulmán hodzsák (akik kevésbé papok, s inkább kuruzslók, varázslók, átokleszedők) élnek meg ebből (némelyiknek még cégtáblája is van: Dervis – Szolgáltató Műhely).
Ha én most hivatásos katona lennék, feszült figyelemmel kísérném a NATO Szíriával kapcsolatos terveit, mert lehet, hogy lassan csomagolni kell: a magyar képviselők ugyanis - legalábbis úgy néz ki - akár harcoló alakulatokat is küldenének az Iszlám Állam elleni akciókba.
Oroszország olyan csapásmérő fegyverek kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek áthatolni bármilyen rakétavédelmi pajzson – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, ismét szemére vetve Washingtonnak, hogy az orosz nukleáris erők semlegesítésére törekszik globális rakétavédelmi rendszerének kiépítésével.
1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot. November 4-én, a nemzeti gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek Budapesten és országszerte a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 59. évfordulóján. A központi megemlékezések emlékkoncerttel zárulnak a Szent István-bazilikában, ahol Verdi Requiem című műve hangzik fel.
Valami történik az amerikai stratégiai műhelyekben: kezdik beismerni, hogy az Iszlám Állam elleni harc kudarc volt, és valami újra van szükség. Hangzatos stratégia már akad, és lehet, hogy a földi csapatokat is bevetik Szíriában és Irakban. Ám egyre több jel utal arra, hogy a Közel-Kelet térképét is át kell rajzolni.
Az ukrán és újabban a szíriai hadszíntéren is újfajta frontot nyitott az orosz hadsereg. Ugyan az elektronikus hadviselés koncepciója nem tegnap született, de a korábban sosem látott szintre fejlesztett orosz haditechnika még az Egyesült Államokat is felkészületlenül érte.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy lehet-e hidegháborús jelzővel illetni azt a katonapolitikai helyzetet, amely kialakulni látszik az ukrajnai válság nyomán Európában. Az 1991-ben lezárult hidegháborúhoz képest fennálló egyértelmű különbségek – befagyott vagy zajló konfliktusok a posztszovjet térségben – ellenére azonban aligha tagadható, hogy ugyanúgy elrettentésen nyugvó szembenállásról van szó, amelynek stabilitásáról a nagyhatalmak pusztító nukleáris arzenálja gondoskodik.
Az amerikai politika Szíria felé négy éve kívánságra és imára épül: a kívánságra, hogy Bashar al-Assad elnök távozzon és imára azért, hogy a „mérsékelt” szíriai ellenzék több legyen, mint ami. Most Oroszország emelte a tétjét, és az amerikai kormány és sok kommentátor válaszul erősebben kívánni és többet imádkozni látszik, míg elítéli Oroszországot a behatolásért oda, ahová feltevésük szerint nem tartozik.
2025-re az emberiség ötöde, bő másfél milliárd ember fog olyan területeken élni, ami vízhiánnyal küszködik. "A következő közel-keleti háború a víz miatt fog kitörni, nem a politika miatt", mondta Butrosz-Gáli ENSZ-főtitkár 1985-ben, és ezt azóta visszhangozzák az utódai is.
"Még egy személyes élmény – alig több mint két hónappal ezelőttről. Dusanbét – a nyugati Hisor-i kirándulás után ezúttal kelet felé – elhagyva hamarosan megérkeztem Vahdatba. Itt ágazik szét az út Tavildara/Garm és Kulob irányába."
Újabb filmen dolgozik a Történelmi Animációs Egyesület. A csapat a török kori hadtörténelmünket mutatja be egy digitális animációs sorozatban. A legújabb alkotás az 1566-os szigetvári ostromot és Zrínyi Miklós hősi halálát mutatja be.
Az Afganisztán északi részén lévő Kunduzból kivonultak a tálibok, jelentették be ők maguk. Két hétig tartották magukat a várost visszaszerezni igyekvő kormány- és NATO erőkkel szemben, ami alatt megsemmisítették a városban található kormányzati infrastuktúrát, raktárakat fosztottak ki, politikai ellenfeleket öltek meg és rabokat szabadítottak ki, írja a New York Times.
Feszült pillanatokat okozott a NATO-ban is, amikor szerdán kiderült, hogy Oroszország nagy hatótávolságú csapásmérő robotrepülőgépeket vetett be szíriai hadműveletei során. Ennek a fegyverkategóriának a szárazföldi indítású változatai az európai katonai helyzetet is alapvetően befolyásolják.
Minden, amit a nyugat állít, hazugság. Majd mi elmondjuk, mi a valóság, minden lehetséges fórumon, például az időjárás-jelentésben. Nagyjából ez az orosz állam hozzáállása most a szíriai helyzethez. A hangsúly ezzel Ukrajnából a Közel-Keletre helyeződött.
Egy hét se kellett hozzá, hogy Oroszország szíriai beavatkozása pattanásig feszítse a helyzetet. Törökország már az orosz vadászgépek lelövésével, Szaúd-Arábia katonai beavatkozással fenyegetőzik. Az, hogy az oroszok most már nyiltan mindenkit bombáznak, akit veszélyesnek tartanak Aszadra, nagyon sérti a török és a szaúdi érdekeket. A végeredmény pedig még több menekült, még kezelhetetlenebb probléma lehet. Mindez aligha van ellenére Vlagyimir Putyinnak.
