Tízből hárman váltottak már állást túlzott munkahelyi stressz miatt
Bár a sportolás bizonyítottan jobb stresszoldó, a magyar munkavállalók többsége továbbra is inkább kávézva, dohányozva és beszélgetve vezeti le a vezetőség és az ügyfelek okozta munkahelyi feszültséget pihenőidejükben, ha egyáltalán rendelkezésre áll ilyen.
Forrás: pixabay.com
Többek között ez derült ki a Profession.hu legfrissebb reprezentatív kutatásából.1
Több mint 1000 fő megkérdezésével ismételte meg tavaly készített felmérést a munkavállalókat érő munkahelyi stresszről a Profession.hu. Az adatokból kiderül, a részmunkaidő már önmagában sokat hozzátesz ahhoz, hogy kevésbé stresszes életet éljünk. A felmérésben részt vevő, napi négy órát dolgozó munkavállalóknak ugyanis 27 százaléka vallotta, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. Ezzel szemben a 8 órás munkakörben dolgozónak csupán 9 százaléka találja tökéletesen stresszmentesnek a feladatait.
Mi stresszel annyira?
A válaszadók szerint a vezetőkel való konfliktusok okozzák bennük a legnagyobb feszültséget. A 8 órában foglalkoztatottak 20, a 6 órában dolgozók 24 százaléka a vezetőit jelölte meg elsődleges stresszforrásként, míg a szabadúszók, vállalkozók életében az ügyfelek partnerek a legnyomasztóbbak (32%), és az iparág helyzete is aggasztja őket, amiben tevékenykednek (29%). A részmunkaidőben, 4 órában dolgozókat elsősorban az ügyfelek, partnerek (24%) és az elvárások (25%) stresszelik.
Érdekes kérdés, hogy miként fogjuk fel a stresszhelyzeteket: a szabadúszók, vállalkozók inkább motiválónak (33%), az állásban dolgozók hasonló arányban inkább blokkolónak érzik azt. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tíz munkavállalóból három váltott már munkahelyet azért, mert az előző munkahelye túlzottan stresszes volt, és ezt nem tudta kezelni. Ez nagyon magas arány, ami jellemzően a 40-49 év közötti alkalmi munkákat végzők körében jellemző.
Ventillálok, tehát vagyok - kávé és kibeszélés csak ez segít?
Úgy tűnik, hogy instant megoldásként a munkavállalók 39 százaléka inkább kibeszéli magából az adott konfliktust és ezzel enyhíti a belső feszültséget. Kézenfekvőbb és egészségesebb módja lenne a stressz kezelésnek a sportolás, ugyanakkor sajnos a tavaly mért 24 százalékhoz képest most még kevesebben, mindössze a válaszadók 21 százaléka mozog kifejezetten ilyen célból. Bár szintén csökkent, és ez esetben ez jó tendencia, de sajnos még mindig magasabb azok aránya, akik a kávézást (28%) és a dohányzást (20%) részesítik előnyben.
Mindemellett a munkavállalóknak alvásból is kevés jut: 67 százalékuk átlagosan 6-7 órát alszik naponta, 20 százalékuk ennél is kevesebbet, akik közül sokan a fizikai munkát végeznek. A kutatás szerint a stresszfaktort csökkentő pihenőidővel sem állunk jól: a válaszadók több mint felének (55%) nincs pihenőideje, további 13 százalékuknak van, de nem tartják be azt. Azok, akiknek van és be is tartják, azoknál a cégeknél a munkavállalók körében is alacsonyabb a stresszesek aránya.
Figyelmeztető adat azonban, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen betegsége, tartós egészségkárosodása, ami a munkahelyi stressz miatt alakult ki. A munkahely-váltók körében ez az arány magasabb.
