A statisztikusok szerint a trafikrendszer, az online kasszák bevezetése és a vasárnapi boltzár állhat a háttérben. A kereskedelmi szövetség főtitkára az online boltok terjedésével magyarázta a negatív trendet.

A múlt év végén 133 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, csaknem tízezerrel kevesebb, mint 2010 végén – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzéséből, amely a kiskereskedelem 2015-ös eredményeit foglalja össze. A boltok száma 2010 és 2012 között még nőtt, majd 2013-ban kezdett csökkenni. A statisztikusok szerint a 2013-ban mért visszaesés a dohányforgalmazás átalakításával, a nemzeti trafikrendszer kialakításával magyarázható, 2014-ben pedig az online pénztárgéprendszer bevezetése befolyásolhatta az üzletnyitásokat és -bezárásokat. Tavaly a március 15-én bevezetett és az idén április 16-ig érvényben lévő vasárnapi boltzár gyakorolhatott hatást a kiskereskedelmi üzletek számára – olvasható a KSH elemzésében. 

Döntően a nem élelmiszer jellegű üzletek száma esett vissza (8,5 ezer üzlet), az élelmiszerboltoké és az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. A legnagyobb mértékben a ruházati szaküzletek (3 ezer), az egyéb iparcikküzletek (2 ezer), a festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteinek (1,1 ezer), valamint a könyv-, újságárusok, papírboltok (1 ezer) száma esett vissza. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma 2015-re 2,9 százalékkal 42,3 ezerre csökkent 2010 végéhez képest. Ezen belül a szakosodott élelmiszerüzletek száma 10 százalékkal nőtt, különösen a kenyér-, pékáru- és édességboltok, valamint a zöldségesek száma emelkedett nagyobb mértékben. 

A negatív trend nem állt meg 2015 végén, a KSH részletes statisztikáiból kiderül, hogy az idei első fél évben további 2700 bolt szűnt meg. A megszűnő üzletek zöme ráadásul magyar tulajdonú kisbolt lehet, hiszen a többségében külföldi tulajdonú üzletek száma csak mintegy ötszázzal csökkent 2010 és 2015 között, 10,5 ezerről 9,8 ezerre. A nagyokat fékezte a plázastop, amelynek értelmében 2012 elejétől 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető, azonban a tilalom alól felmentés adható. 2011 vége óta mindössze négy új bevásárlóközpontot nyitottak meg hazánkban. 2015-ben 121 bevásárlóközpont üzemelt, ebből 80 vidéken, 41 a fővárosban. A hipermarketek száma 2011-hez képest öttel csökkent, így 2015 végén 163 üzemelt az országban.



Vámos György , az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint érdemben nem a kormányzati intézkedések tehetnek a boltszám csökkenéséről, hanem a modernizáció egyre erősebb nemzetközi trendje, amelynek jegyében világszerte háttérbe szorulnak a kisboltok. A kormány a plázastoppal fékezte ugyan a folyamatot, de megállítani nem tudta a negatív trendet. Ezt a jövőben valószínűleg erősíteni fogja a webáruházak előretörése is, amely a korábbi hipermarketlázhoz hasonló jelentőségű trend a kereskedelemben – hangsúlyozta lapunknak a főtitkár. Vámos szerint éppen ezért fontos lenne, hogy a kisvállalkozások fejlesztési forráshoz jussanak a mostani uniós ciklusban, hogy növelhessék versenyképességüket. 

Szerző: Márk Edina / vg.hu