Újabb részletek kerültek nyilvánosságra az egészségügy átalakítását célzó kormányzati tervekről miután a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közzétette a Takács Péter államtitkárral zajló egyeztetéséről szóló összefoglalóját. Mint kiderült, az egészségügyet érintő kormányzati átalakító terveknek csak egy része kerül most ősszel a parlament elé.

Ebbe a csomagba tartozik az ápolás átadása a szociális ellátórendszernek, továbbá az alapellátás és az ügyeleti rendszer átalakítása, valamint a szakrendelők integrációja a megyei kórházakba. Az egyéb ügyekkel – így például a köz- és magán viszonyával, valamint általában az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekkel, vagy a finanszírozással – most nem foglalkoznak. Ezek a témák vagy 2023. I. negyedévében kerülnek az Országgyűlés elé vagy olyan szabályozások, amelyhez nem szükséges parlamenti döntés. Takács Péter a megbeszélésen elmondta: a háziorvosi körzetek praxis határainak újraszabásakor az a cél, hogy a tartósan betöltetlen praxisok ne helyettesítéssel működjenek. Praxisjogot nem vesznek el senkitől, ezért annak a kárpótlása sem merül fel.

Mint az a kamara honlapjáról kiderült, az államtitkár megerősítette lapunk korábbi információját: kevesebb ügyeleti pont lesz az országban és ezek 16-22 óráig üzemelnek. Amennyiben ebben az időintervallumban ki kell menni házhoz, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálja a kivonulást és biztosítja az orvos szállítását. Az ügyeleti ellátásra majd vállalkozói vagy megbízási szerződést köt a mentőszolgálat az orvosokkal. A munkáért 8500 forintot számlázhatnak óránként az érintettek. Takács Péter ezen az egyeztetésen azt is elmondta, hogy módosítják a háziorvosok szerződését, amelynek része lesz, hogy az érintettek havi 2 ügyeletre kötelezhetők.

A kormányzat legújabb álláspontja szerint a rendszer korszerűsítése, átalakítása a fővárosra is kiterjed. (Az egyeztetésre szétküldött dokumentumban még arról van szó, hogy a főváros kimarad az ügyeleti rendszer átalakításából – a szerk.)

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a rendelőintézetek átvétele egy folyamat lesz, nem pedig egylépcsős-határnapos kötelezettség, és csak a fenntartásra vonatkozik, a tulajdont nem érinti. Azaz önkormányzati tulajdonban maradnak a rendelőintézetek, a működtetésről pedig az a megyei vezető intézmény fog gondoskodni, amelyhez integrálják azokat. Arra a kérdésre, hogy minden rendelőintézet a megyei kórházhoz fog-e tartozni, azt a választ kapta a köztestület, hogy “amelyet az állam átvett, az mind”.

A kamara beszámolója szerint Takács Péter határozottan kitartott amellett, hogy a jövő év júliusától már a teljesítménymérés, -értékelés is megjelenik az egészségügyben dolgozó orvosok és más szakemberek bérében. Az ezzel kapcsolatos kamarai aggályokat azzal hárította: nem kell ettől annyira félni, hiszen a közigazgatásban is létezik a teljesítménymérés, ugyanakkor a gyakorlatban ez a dolgozóknak csak a körülbelül 5 százalékát, azaz a szélsőségesen alul- vagy felülteljesítő kollégákat érinti csak. Takács Péter elmondta azt is, hogy a teljesítménymérést modellezték, és azt találták, hogy kis számú szakember az, akinek a teljesítménye érdemben visszaesett.

Ez elsődlegesen a műtétes szakmák idősebb, vagy vezető beosztású kollégái között jellemző, akiknek az életében vélhetően a hálapénz korábban komoly szerepet játszott. 

Ezt a szűk réteget kell ösztönözni arra, hogy aktívabban vegyen részt a munkában. A kamara vezetői hiába érveltek azzal, hogy lassan november közepe van, és a 2023. január 1-től bevezetni kívánt teljesítménymérésről semmilyen információ nincs. Így elképzelhetetlennek tartják, hogy a hátralévő másfél hónap alatt konszenzusos mérési technikát lehet kidolgozni, az államtitkár hajthatatlan maradt. Kitartott amellett, hogy az ellátás hatékonysága érdekében a mérést el kell végezni és az ösztönzést be kell vezetni, a jelen gazdasági körülmények között többletpénz erre nincs. (Népszava)