Vadászháza és négyhektáros parkja is lett a Bayer Zsolt-féle Trianon Múzeumnak
A várpalotai múzeumot működtető alapítványnak jól megy. Két év alatt több száz millió forint állami és uniós támogatás érkezett a számlájukra.
A Bakonyban négyhektáros parkot vásároltak 350 milliós támogatással. Tudományos műhelyt és borkereskedelmi céget is működtetnek. Az alapítvány egyik alapítója és kuratóriumi tagja Bayer Zsolt publicista. - írja a Napi.hu
Május végén ünnepélyes alapkőletétellel kezdődött el a várpalotai Trianon Múzeumnak otthont adó Zichy-kastély felújítása a Nemzeti kastély- és várprogram keretében - ami európai uniós támogatású turisztikai fejlesztést jelent.
A projekt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-7.1.1 kódszámú pályázata keretében valósul meg, a támogatás kedvezményezettje a Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., a megítélt vissza nem térítendő - az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és magyar központi költségvetésből származó - támogatás 463,5 millió forint. A támogatási szerződést 2017. december 22-én írta alá a nemzetgazdasági, későbbi nevén Pénzügyminisztérium a NÖF Nkft.-vel; az összegből a kastélyépületet használó Trianon Múzeum Alapítvány - amely a projekt megvalósításában a NÖF "konzorciumi partnere" - 2018-ban előlegként megkapott 220 millió forintot - derül ki az alapítvány 2018-as beszámolójából és közhasznúsági mellékletéből. A kivitelezés csak idén tavasszal kezdődött el. A projekt fizikai befejezésének határideje a támogatási szerződés szerint legkésőbb 2020 vége lenne.
Az uniós támogatással nem csak az épületet korszerűsítik, hanem megújítják a Trianon Múzeum kiállításait is, több mint ezer négyzetméteren; ennek nyomán lesz "multimédiás Trianon-életfa, számítógépes foglalkoztató, panoptikum, mozi és tematikus szabadulós játék" is az intézményben. A kiállítási eszközök beszerzésére és gyártására közbeszerzési eljárást írtak ki november közepén. (Erről és az épület felújításáról bővebben lent olvashat.)
Magánkezdeményezésből állami múzeum
A Trianon Múzeum Alapítványt 2001 szeptemberében magánszemélyek azzal a céllal alapították, hogy Várpalotán Trianon-múzeumot hozzanak létre, működtessék azt, valamint a múzeummal és annak anyagával kapcsolatban a kutató és tudományos tevékenységet fejlesszék - derül ki az alapítvány dokumentumaiból, amelyeket a bírósági hivatal civil szervezeteket nyilvántartó honlapjára töltöttek fel. Az alapítvány képviselőjének, a kuratórium elnökének Bayer Zsoltot jegyezték be, a kuratórium tagjai közt ott volt Szabó Pál Csaba történész - aki egy év után átvette a kuratóriumi elnökséget Bayertől - továbbá az azóta elhunyt Cseh Tamás énekes és Tőkéczki László történész. A jobboldali publicista (Fidesz-alapító) Bayer Zsolt az alapítvány 2019-es közhasznúsági jelentését is elfogadó, 2020. augusztusi kuratóriumi ülésén tagként vett részt, ötödmagával az online elérhető bírsági iratok szerint.
Mivel foglalkoznak?
"A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, amely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Rendezvényeivel, tudományos és kulturális tevékenységével célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő közösségek hagyatékát, és hogy segítse azon kezdeményezéseket, melyek a magyar nemzet fizikai és lelki széttagoltságát igyekeznek orvosolni. A múzeum számos, eddig hiánypótló nemzetpolitikai kezdeményezést indított el: segítője volt a délvidéki magyarirtás áldozatait rehabilitáló folyamatok megindulásának éppúgy, mint a felvidéki deportálások és kitelepítések történetét érintő tudományos, társadalmi diskurzus megindításának is" - olvasható a múzeum honlapján.A múzeumnak otthont adó Zichy-kastélyt az első Orbán-kormány idején, 2002 májusában - nem sokkal a kormányváltás előtt - vehette bérbe az alapítvány tíz évre egy forintért a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól; az épületet korábban, több évtizeden át a Honvédelmi Minisztérium használta - írta meg a Népszabadság 2002. júniusban.
A Trianon Múzeum 2004-ben nyitotta meg kapuit. A múzeum 2004-től 2010-ig semmiféle állami támogatásban nem részesült - mondta Szabó Pál Csaba múzeumigazgató 2013-ban a Magyar Narancsnak, amely a cikkében beszámolt arról, hogy a 2010-es kormányváltás után már megnyílt az állami pénzcsap az alapítványnak. Az intézmény 2011-től országos tematikus, államilag fenntartott és támogatott múzeumként működik.
Sok pénz parkolt számlán
Az alapítvány vagyona két év alatt tízszeresére, 2019 végére 1,2 milliárd forintra nőtt (több száz millió forint kapott, de még fel nem használt támogatást tüntettek fel a mérlegében). A pénzeszközök (a pénztárban, bankbetétben lévő pénz) 691 millió forintot, míg a befektetett pénzügyi eszközök 350 millió forintot tettek ki tavaly év végén az éves beszámoló szerint. (Az alapítvány 2018-ban a Bethlen Gábor Alaptól kapott 350 millió forint támogatásból szerezte meg a ma Nagy-Magyarország Park Nonprofit Kft. néven működő, isztiméri székhelyű cég tulajdonjogát, amit turisztikai és rendezvényhelyszínként használnak.)
A kuratórium tagjai a Trianon Múzeum Alapítvány tavalyi beszámolóját 1,27 milliárd forint mérlegfőöszeggel és 11 milliós eredménnyel fogadták el. Személyi jellegű ráfordításokra összesen 52,6 millió forintot költöttek, ebből a vezető tisztségviselőknek mindössze 4,2 millió forint juttatás járt. Az anyagjellegű kiadások 51,5 millió forintot tettek ki.
Forrás: napi.hu
A múzeum alapítványa 100 millió forintot kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumtól (Emmi) a 2018. január 1. és 2019. január 31. közötti működésre, a múzeumi gyűjtemény gyarapítására, a "királyszállási" Nagy-Magyarország Park kialakítására - derül ki a tavalyi éves beszámoló és közhasznúsági jelentésből. A 2019-2020-as működésre 120 millió forintot kaptak az Emmitől. A múzeumfejlesztési programjukra is utalt a minisztérium mintegy 345 millió forintot 2019-re (a kiutalás már 2018 végén megtörtént), "összművészeti alkotótáborok szervezésére" pedig 53 millió forintot. Az alapítvány a Nemzeti Kulturális Alaptól egyszer 4,5 millió, majd 12 millió forint támogatást kapott tavaly.
Cégek a múzeum körül
A Trianon Múzeum "tudományos háttérintézeteként működik" 2017 óta - a tulajdonában lévő - Kárpát-medence Intézet Nonprofit Kft., amely 50 milliós bevétel mellett 35,6 milliós eredménnyel zárta a tavalyi évet. E tudományos műhely idén novemberben italkereskedő céget alapított Kárpátia Borház Kft. néven, 31,7 milliós jegyzett tőkével, szegedi, Szentháromság utcai székhellyel. A kft.-k ügyvezetője Szabó Pál Csaba múzeumigazgató.
A múzeum 2018 áprilisában a Bethlen Gábor Alaptól (amely egy állami pénzalap, "célja a magyar kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulásának elősegítése") kapott 350 milliós "fejlesztési támogatásból" megvásárolta a Királyszállás Turisztikai Szolgáltató Kft.-t, amit ma már Nagy-Magyarország Park Nonprofit Kft.-nek neveznek, és a Várpalotától 6 kilométerre lévő "Királyszállásnál" négy hektáron turisztikai és rendezvényközpontot üzemeltet, vadászkastéllyal, étteremmel, vendégházakkal, lakókocsiparkkal, kávézóval és büfével. (A Kárpátia étterem - a park honlapja szerint - hagyományos Kárpát-medencei ízekkel és válogatott külhoni magyar borokkal várja a látogatókat.) A tavaly év végén 225 millió forint saját tőkéjű Nagy-Magyarország Park Nkft. árbevétele nőtt a tulajdonosváltás után (tavaly 42 millió forintra), de a 2018-as 8 milliós adózott eredmény után 2019-ben ismét veszteséget termelt, mintegy 3 millió forintot. E kft. ügyvezetője is Szabó Pál Csaba.
Élmények és időutazások a parkban
"A park megnyitásának célja, hogy a két egymásra épülő és összetartozó szervezet - a Trianon Múzeum és a Nagy-Magyarország Park -, közösen teremti meg annak a lehetőségét, hogy a bennünket felkereső vendégek életre szóló élményekhez jussanak a magyar nemzet hivatásáról és a nemzeti közösségek Kárpát-medencei együvé tartozásáról. A park lehetővé teszi továbbá, hogy a Trianon Múzeumba látogató iskolás csoportok egy kibővített, akár több napos történelmi időutazáson vegyenek részt" - írta a Trianon Múzeum Alapítvány a park megvásárlásáról és megnyitásáról a 2018-as beszámolójában.A Trianon Múzeumnak otthont adó Zichy-kastély vagyonkezelője 2012-től az állami Délvidék Ház "nemzetpolitikai intézmény", amely 2015 óta Magyar Házak Közhasznú Nonprofit Kft. néven működik és a tulajdonosi joggyakorló szerve a Miniszterelnökség. A kft. ügyvezetője szintén a Trianon Múzeumot is igazgató Szabó Pál Csaba - derül ki a Céginfo.hu adataiból.
A Magyar Házak Nkft. fő tevékenysége "az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység", de foglalkozik épület és történelmi hely, építmény üzemeltetésével is. A magyar házak hálózata (a határközeli Délvidék ház, Felvidék ház, Kárpátalja ház, Őrvidék ház és Partium ház) "új platformokat kínál fel a döntően a szórványban élő magyar nemzetiségnek és a magyar-magyar, magyar-román, magyar-szerb, magyar-szlovén és magyar-horvát nemzetpolitikai kapcsolatoknak és intézményeknek" - olvasható a szervezetről a honlapján, amely "fontosnak tartja a nemzeti örökség, kultúra terjesztését, az ifjúság nemzeti érzés- és tudatvilágának fejlesztését" is.
Megújul kívül-belül a Zichy-kastély
A Zichy-kastély rekonstrukciójára 2020 márciusában kötött szerződést a Trianon Múzeum Alapítvány a hódmezővásárhelyi Agrippa Kft.-vel nettó 407,5 millió forintért. A kivitelező kiválasztására az alapítvány nem tett közzé hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben, az eljárást az úgynevezett összefoglaló tájékoztatással induló, nemzeti eljárás szerint bonyolították le, és választották ki a céget három ajánlattételre felkért vállalkozás közül. A versenytársak nem tartották fenn az ajánlatukat a tavaly októberben indított eljárás alatt, így a végén egyszereplősre szűkült az építőcégek versenye - derül ki az eljárás eredményéről közzétett tájékoztatóból. (Az összefoglaló tájékoztatással induló közbeszerzési eljárásokat a jogalkotó idén februárban megszüntette éppen a verseny és az átláthatóság növelésére hivatkozva.)
Az uniós GINOP-projekt keretében újítják meg a várpalotai múzeum kiállításait is, összesen több mint ezer négyzetméteren. A tárlatok - több helyiségben - "szisztematikusan végigvezetik a látogatót a trianoni tragédia egyes stációin és dimenzióin, így szerves egységet, komplex attrakciót alkotnak" - olvasható a múzeum novemberben megjelent közbeszerzési felhívásában. Az eljárás nyertesének feladata lesz a kiállítási bútorok, eszközök, műszaki berendezések beszerzése, illetve gyártása.
Mindezt a nyertesnek 3 hónap alatt kell megvalósítania, ugyanis a kiírás szerint 3 hónapra szóló szerződést kötnek a kivitelezővel.
A múzeum azt is megjelölte, hogy pontosan hány eszközt és szolgáltatást vásárol:
- világító- és hangeszközök, hardverek és kapcsolók, szerelvények - 126 darab
- egyedi szoftvereket és a megjelenítendő (film, hang, interaktív felület) tartalom elkészítése - 37 db
- installációk és elemeik, grafikai anyagok, a műtárgyak, információ elhelyezését biztosító felület -142 db
- installációkhoz kapcsolódó berendezési tárgyak, "tárgy imitációk" - 98 db
Az ajánlattevők közül a múzeumi vagy színházi szakterületen szerzett díszlet- vagy installációgyártási, valamint az ilyen területen szerzett díszítő szobrászati tapasztalat alapján választanak majd. Pénzügyi, gazdasági alkalmassági követelményeket azonban nem határoztak meg a pályázókkal szemben, akik a közbeszerzésen december 22-ig lehetnek ajánlatot.
A Trianon Múzeum kiállításépítő közbeszerzésének lebonyolítója a főtevékenységként gyógyszer és gyógyászati termékek nagykereskedelmével foglalkozó Medlines Orvostechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., illetve annak egyik szakembere. A halásztelki székhelyű cég évek óta foglalkozik közbeszerzési szaktanácsadással is, de főként egészségügyi intézmények közbeszerzési lebonyolítójaként tűnt fel eddig a neve a közbeszerzési adatbázisban.
A várpalotai barokk stílusú kastélyt Zichy (II.) Imre gróf építtette a XVIII. században, ez azonban a következő évszázadban egy tűzvészben elpusztult, majd Ybl Miklós tervei alapján újjáépítették és modernizálták. Az épületet 1913-tól a magyar honvédség használta, egészen 2002-ig. Az épületet 1993-1994-ben az Országos Műemlék Felügyelőség részlegesen restaurálta, majd 2014-ben az Örökségvédelmi Hivatal felügyeletével és közreműködésével a Trianon Múzeum Alapítvány felújíttatta a kastély tetőtérét és homlokzatát - ismertetik az épület történetét a múzeum honlapján.
Az EU is támogat
A nemzeti kastély- és várprogram kerete és a fejlesztendő ingatlanok száma változott az elmúlt években, és a megvalósítás sem halad olyan ütemben, mint tervezték. Az elmúlt hónapokban tartott alapkőletételi ünnepségeken György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a hivatalos közlemények szerint 60 milliárd forintos ráfordításról és 34 műemlék (19 kastély és 15 vár) turisztikai fejlesztéséről beszélt. Virág Zsolt, a kastély- és várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos decemberben egy online konferencián 30 műemlékről beszélt, és arról, hogy "a GINOP keretén belül 40,4 milliárd forintos uniós támogatás és a hazai költségvetésből mintegy 20 milliárd forint áll a program rendelkezésére". (A ginopos kastély- és várprojektek nagy részében a NÖF Nkft. a támogatások kedvezményezettje, amely kidolgozza és koordinálja a felújításokat.) Szintén uniós finanszírozással, a határokon átnyúló Interreg programok keretében is jut vár- és kastélyfelújításra, Virág Zsolt beszédében a szlovák-magyar együttműködési programban megvalósuló Regéci vár reneszánsz szárnyának építését említette, amivel párhuzamosan a határ túloldalán Bodrogszerdahely és Nagyida kastélyai is megújulnak, tudósított a Turizmus.com. A programban akad egyelőre csak magyar központi költségvetésből finanszírozni tervezett várrom-fejlesztés is, például a dobai Somló-vár vagy a szögligeti Szádvár esetében.
(napi.hu)
