h i r d e t é s


Váratlanul Polt Péter lett az áprilisi választás kulcsfigurája

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Váratlanul Polt Péter lett az áprilisi választás kulcsfigurája

2018. február 13. - 07:19

 

Úgy tűnik, ő döntheti el az áprili­si országgyűlési választás végkimenetelét.

Forrás: nepszava.hu

Polt Péteren a világ szeme, hiszen most úgy tűnik, ő döntheti el az áprilisi országgyűlési választás végkimenetelét. - írja a Szegedi Kattintós Blog

Sokan csóválhatják a fejüket e kijelentés hallatán, ám a legfőbb ügyész kormányszimpátiája az Elios-ügy kapcsán kezd másodlagossá válni. A szokásos „nyomozunk, nyomozunk, aztán meg nem találunk indokot arra, hogy vádat emeljünk” módszere ugyanis ezúttal nem tűnik könnyen járható útnak. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég ügyében az óvatoskodás, időhúzás, mellébeszélés most akár vissza is üthet a főügyészre.

Egyre erősebb a gyanú, hogy az OLAF (az Európai Unió csalás elleni hivatala) csalinak használta a 4-es metróról szóló jelentés tavalyi nyilvánosságra hozatalát. Akkor a Fidesz mit sem sejtve a precedens megteremtéséről, örömmel publikálta a főként a baloldal politikusaira nézve kompromittáló megállapításokat tartalmazó dokumentumot. Így most, hogy a kormányfő vejének cégéről derített ki meglehetősen kínos tényeket az uniós szervezet, már kissé átlátszó az a magyarázkodás, hogy az ügyészségi nyomozás érdekeire hivatkozva jegelnék a szöveg nyilvánossá tételét. Főként akkor nehéz ilyen érvekkel operálni, amikor a jelentés részletei egymásután jelennek meg a hazai sajtóban.

Nem véletlen, hogy Lázár János kancelláriaminiszter azzal vádolta az OLAF-ot, hogy beavatkozik a magyar választásokba. Lázár hisztije érthető annak fényében, hogy személye is érintett lett az ügyben amiatt, hogy három hónapja egy Kormányinfón kikotyogta, hódmezővásárhelyi polgármesterként Tiborcz Istvánnal közösen találták ki a közvilágítási tenderek rendszerét, és az alföldi városban már a kormányfő veje érdekeltségébe tartozó cég is vitte el ezt a pályázatot. Ebben az ügyben a DK feljelentést is tett a volt polgármester ellen. Lázárnak azért is különösen kínos a mostani jelentés, mert szülővárosában javában zajlik az időközi polgármester-választáskampánya, így ha a helyi korrupció gyanúja lengi be ezt a küzdelmet, az gyengítheti a kormánypárti jelölt esélyeit a győzelemre.

Itt viszont nem egy mohó vidéki képviselő megfegyelmezése a tét, hanem az, hogy a miniszterelnök közvetlen családjához tartozó Tiborcz bekerül-e a hírekbe azzal, hogy rendőrök kísérik kihallgatásra.

De nem Lázár János feje fő leginkább az Elios-ügy miatt. Jól érzékelhető, hogy az ellenzéki pártok eddig nem látott nyomás alá helyezték Polt Péter legfőbb ügyészt annak érdekében, hogy még az áprilisi választás előtt döntsön a hivatala a vádemelésről, esetleg állapítsa meg, hogy nem történt bűncselekmény. Ez utóbbi azért finoman szólva sem veszélytelen Poltra nézve, hiszen a visszaélések az OLAF-jelentés alapján aligha mismásolhatók el. Voltak persze már olyan egyértelműnek tűnő bűncselekmények az ügyészség praxisában, melyekből nem lett vádemelés, de az Elios-ügy olyan egyértelműnek tűnik, hogy még a nyomozás elhúzása is erős politikai elfogultságról tanúskodna.

Az ellenzéki politikusok persze az ügy kapcsán mindig megemlítik, hogy nincsenek illúzióik, Polt ezúttal is kirángatja majd a sárból a Fidesz potentátjait - ahogy eddig is gyakran tette a hivatala -, de e megállapítások mögött eléggé kézzelfogható fenyegetések is rejlenek. Ha ugyanis egyszer eljön az „igazság pillanata”, a legfőbb ügyésznek épp úgy el kell számolnia a Fidesz országlása alatt végzett munkájával, mint a kormánypárti politikusoknak. Mivel alig vitatható az egykori fideszes képviselőjelölt elfogultsága a kormánypárt irányában, az ellenzék sem úgy kezeli, mint egy független intézmény első számú vezetőjét.

Ha olykor legalább gesztus szintjén mutatna némi elszántságot a kormánypárti korrupció kapcsán a főügyész, akkor nem neveznék lényegében bűnrészesnek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kialakításában és fenntartásában a túloldalon. Ha azonban az Elios-ügyben következetesen járna el, és nem Orbán Viktor kénye-kedve szerint próbálna időt és egérutat nyerni a Fidesznek, akkor április előtt színt kéne vallania az ügyészségnek ebben a kínos történetben. Ez ugyanis nem Voldemort-ügy, mely jóval a választások előtt indult, és lényegében pedagógiai célzattal adta ki a kilövési engedélyt a miskolci fideszes Mengyi Rolandra a kormányfő.

Itt viszont nem egy mohó vidéki képviselő megfegyelmezése a tét, hanem az, hogy a miniszterelnök közvetlen családjához tartozó Tiborcz bekerül-e a hírekbe azzal, hogy rendőrök kísérik kihallgatásra. Ez már az a pont, amikor a közszolgálati és egyéb kormánypárti sajtóorgánumok sem burkolózhatnak hallgatásba, amikor a magyarázkodás már lényegében beismerés, és kitörölhetetlen képsorok maradnak a nézők agyában, amikor a fiatalember igyekszik elkerülni a kamerák és fényképezőgépek kíváncsi objektívjeit. Amikor Simon Gábort vezették a rendőrök megbilincselve a 2014-es kampány finisében, sokat kaszált ebből a vizuális élményből a Fidesz, pedig ő csak egy „mezei MSZP-s politikus” volt. Képzeljük el ezt most Tiborcz István esetében!

Polt tehát lényegében nem hozhat jó döntést a saját szempontjából. Ha a komoly belpolitikai (és valószínűleg külpolitikai) nyomás ellenére elmismásolja az Elios-ügyet, akkor eljátssza az utolsó lehetőségét arra, hogy pártatlanságát bizonyítsa, ha azonban mégis engedne, akkor Orbán Viktorral gyűlne meg a baja. Ma még a Stop Soroskampány uralja a közbeszédet, de ki foglalkozna az amerikai milliárdos állítólagos tervével, ha miniszterelnök közvetlen családjában ilyen szinten felmerülne a korrupció gyanúja? Ha a választásokig hátralévő szűk két hónapban a kormányzati korrupciótémája uralná a közbeszédet, akkor nagy bajba kerülne a Fidesz. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha a harcosok főzni kezdenek, akkor a szakácsoknak előbb-utóbb csatába kell lovagolniuk.”  



h i r d e t é s

betöltés...

;