h i r d e t é s

Varga Mihályt kérdezték az erdélyi gazdaságélénkítő program körül kialakult botrányról

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Varga Mihályt kérdezték az erdélyi gazdaságélénkítő program körül kialakult botrányról

2019. július 29. - 07:02

A magyar pénzügyminiszter szerint nemzetiségi alapon nem lehet diszkriminálni egy ilyen program esetében, és reméli, a visszaélések nem érik el azt a küszöböt, amiért a programot fel kellene függeszteni. - írja a penzcsinalok.transindex.ro.

Forrás: MTI Fotó: Veres Nándor

Hogyan reagál arra a felvetésre, miszerint az erdélyi gazdaságélénkítő program nyertes pályázói közt román nemzetiségű vállalkozók is vannak, és ez része annak az alkunak, amit a magyar kormány a román kormánnyal megkötött ahhoz, hogy a programot zavartalanul lehessen Romániában lebonyolítani?

Varga Mihály: - Abban reménykedem, hogy nem azért kerül sor ilyenre, mert nincs elég magyar vagy erdélyi pályázó. Én azt gondolom, hogy az EU közös határai nehezen teszik lehetővé, hogy bizonyos programokból kizárjunk nemzetiségi alapon más vállalkozásokat. Amikor Magyarország egy programot indít el Erdélyben, Romániában, akkor nem teheti meg, hogy azt mondja, csakis kizárólag egy speciális nemzetiségi körnek tesz lehetővé hozzáférést. Ez ugyanígy működik a Vajdaságban is. Ott is vannak olyan szerb nemzetiségű vállalkozók, akik a magyar kormány által meghirdetett programba tudnak becsatlakozni. Én azt gondolom, hogy ez hosszú távon jó Magyarországnak is, mert be tudjuk őket kapcsolni egy olyan magyar gazdasági térbe, aminek aztán az előnyét nem csak ők, az érintett támogatottak kapják meg, hanem mi is, akik egy magyarországi vállalkozással tudjuk összehozni őket.

Mit gondol arról, hogy a gazdaságfejlesztési programokban voltak botrányok is, kiderült, hogy cégek a pályázáshoz szükséges regisztráció lezárása után pénzért regisztrációkat árultak? Nem vezet-e ez egy kevésbé hatékony támogatási rendszerhez?

- Remélem, hogy nem. És remélem, hogy minél kevesebb ilyen visszaélés vagy rossz gondolat van. Nekünk az a célunk, és ez egy tiszta, őszinte szándék, hogy Erdély se maradjon le a többi régióhoz képest, az erdélyi, főleg magyarlakta megyék: Maros, Kovászna és Hargita be tudjon kapcsolódni a gazdasági vérkeringésbe. Ez a legfontosabb célunk. Természetesen nem vagyok naiv, gazdaságpolitikusként tudom azt, hogy vannak vállalkozók, akik mindig a könnyebb ellenállás irányába mennek, de nagyon bízom abban, hogy ezeknek a mértéke nem éri el azt a küszöböt, amiért ezt a programot fel kellene függeszteni.

Hogyan segít ez gazdaságfejlesztő projekt a magyar gazdaságnak? Miért pont a mezőgazdaság területét választották?

- Mi mindig abból indulunk, hogy a helyiek jobban tudják azt, hogy mire van szükségük, mint mi Budapestről. Alapvetően az itteni program is úgy épült fel, hogy a helyiek fogalmazták meg azt, hogy mire van leginkább szükség. Hogyha itt úgy érzik az emberek, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozások azok, amelyeknek a fejlesztése a legtöbb forrást kell, hogy igényelje, akkor mi nem vagyunk ez ellen. Örülünk annak, ha más típusú, innovatív, kutatásfejlesztési programok is vannak, amihez támogatást tudunk biztosítani, de ha valaki úgy érzi, hogy most egy tejfeldolgozó üzem a legfontosabb, akkor lehet arra adni támogatást.

Miért éri meg befektetni ezekbe a támogatásokba Erdélyben, milyen haszna származik ebből a magyar gazdaságnak?

- Az egy nagyon fontos szociológiai tény, hogyha valaki jómódban él, de a szomszédai szegények, akkor ő se érzi magát annyira jól. Én is úgy érzem, ha a magyar gazdaság erősödik és jól teljesít, akkor ez rendben van. Meg kell próbálni fenntartani ezt a növekedést, de ebbe bele lehet vonni másokat, mert mi is úgy érezzük, hogy a határon túli magyar közösségeknek szüksége van ilyen típusú segítségre. Ne is mondjanak le arról, hogy számítsanak a magyar kormányra. Ebből a szempontból vannak jó tapasztalataink, a vajdasági program jár talán a legelőrébb, és ott a megvalósult fejlesztések azért összességében a magyar gazdaságra is visszahatnak, részben a külkereskedelmen, részben pedig ugyanúgy gazdasági kooperációkon keresztül, amik az ottani vajdasági magyar vagy szerb és anyaországi, magyarországi vállalkozások között jöttek létre.

Hogyan hat ki Magyarország gázimportjának a diverzifikációjára Románia földgázkitermelése a Fekete-tengeri térségben?

- Ez egy román ügy, a román kormánynak kell a legfontosabb döntéseket meghozni. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy az energia diverzifikációban, az energia kitettségünk csökkentésében a román gáznak is legyen szerepe, de még egyszer mondom, az itteni kitermelés elindításán és a különböző, úgynevezett interkonnektor kapcsolatokon múlik az, hogy erre reális lehetőségünk mikor lesz.

penzcsinalok.transindex.ro