Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) mai ülésének kiemelt témája volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés európai stratégiája. A különutas politikánk itt is kiütközött, ugyanis a  Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint Varga Mihály miniszter közölte: magyar részről aggályos a felügyeleti funkciók EU-szintű intézményekre való áthelyezése. A felügyelet a közös szabályok betartása felett őrködne, de a magyar álláspont szerint a részletes, naprakész információkkal rendelkező nemzeti hatóságok hatékonyabban tudják kezelni az unió előtt álló kihívásokat.

Az Ecofin tegnapi ülésén egyelőre csak ajánlásokat tett arra, hogy az épp megalakult új Európia Bizottság milyen álláspontot kövessen az ügyben. A pénzügyminiszterek tanácsa egy korábbi márciusi ülésén hozott döntése szerint az Európai bankfelügyeletnek nagyobb szerepet kell kapnia a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási ügyletek felderítésben. A magyar kormány álláspontja nem meglepő, hisz minél kevesebb beleszólást kívánnak adni „Brüsszelnek”, így erősítve a nemzeti hatáskört.

A pénzmosás ügyek felderítésében képviselt magyar kormányzati álláspont abba a sorba illeszkedik, amelyben az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is elutasította a kormány. Akkor is a nemzeti szuverenitással takarózott a kabinet, miközben a valós célja magyar korrupciós ügyek felderítésnek ellehetetlenítse.

A pénzügyi tárca közleményéből az is kiderül, hogy a pénzügyminiszteri tanács ülésén, nem ez volt az egyetlen vitapont a magyar kormány és a Bizottság között. Brüsszel korábban elmarasztalta a magyar kormányt, hogy nem tett megfelelő lépéseket a magyar költségvetési hiány tartós leszorítása érdekében. Varga Mihály most elmondta, hogy a magyar kormány nem ért egyet a pénzügyminiszterek tanácsának ezen határozatával, mivel az unió által „diktált” korrekciók  szükségtelenül fékeznék a magyar gazdaság teljesítményét. A magyar kormány korábbi vállalása, és Brüsszel ez alapján támasztott elvárása szerint a hiányt tartósan a jelenlegi felére, a GDP egy százalékára kellene szorítani.

Az IMF szerint is lassul a növekedés

A magyar gazdaság idén még 4,9 százalékkal nőhet, jövőre az ütem 3,5 százalékra lassul – derül ki az IMF friss országjelentéséből. Középtávon, 2024-ig 2,2 százalékra százalékra lassul a bővülés az előrejelzés szerint. Az elmúlt években a potenciális – vagyis termesztés – növekedési ütem 3,9 százalékra emelkedett, azaz idén még túlfűtött a magyar gazdaság, amit a költségvetés és a jegybanki politika gerjeszt. Jövőre már e természetes szint alá csökken a GDP-bővülés üteme, vagyis a lassabb, de fenntarthatóbb irányba fordul a gazdaság. A fenntartható növekedéséhez a jelenleginél jóval kisebb költségvetés hiányra lenne szükség az IMF szerint is, és a pazarló költségvetési kiadások csökkentésére, valamint a közszféra karcsúsítására biztatja a magyar kormányt a Nemzetközi Valutaalap.

nepszava.hu