h i r d e t é s

Végveszélyben az EU (FT)

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Végveszélyben az EU (FT)

2015. április 10. - 13:17
0 komment

Nekimegy az európai politikai elitnek a Financial Times publicistája, aki szerint Oroszország leszalámizza fél Európát, ha az EU-t irányító befolyásos vezetők továbbra is tehetetlenkednek.

Orbán Viktor már az orosz elnök mellényzsebében van és Moszkva hamarosan megszerezheti Görögországot is.

Alekszisz Ciprasz görög miniszerelnök e heti oroszországi látogatása jóval nagyobb gondokra hívja fel a figyelmet, mint pusztán a görögök esetleges tragédiája, gazdasági összeomlása - kezdi cikkét a Financial Times (FT) internetes oldalán Philip Stephens, a lap vezető politikai publicistája. Az egyik Görögország bizonytalan helye a közös európai valutát használó országok csoportjában, az eurózónában, illetve egyáltalán a monetáris unió sorsa, a másik az európai integráció egészének jövője.

Stephens szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő nem véletlenül fogadta tárt karokkal a görög vezetőt. Az EU és az USA Oroszország elleni szankciói - amelyeket az ukrán válság elmélyítésében játszott szerepe miatt hoztak Moszkva ellen - nagyobb gondot okoz a Kremlnek, mint amekkorát a hivatalos propagandában elismernek. Putyinnak fel kell lazítania a szankciópolitikát, amire jó lehetőséget kínál az egyházi kötelékek miatt hagyományosan erős orosz-görög viszony, illetve a Görögországban érzékelhető balos nosztalgia.

Ciprasz ennek ellenére nem sokra számíthat vendéglátóitól. Talán hazavihet valamit, amivel kiérdemli támogatói tapsát - egy ígéretet, hogy a ki tudja mikor (ha egyáltalán) megépülő Török Áramlat gázvezeték görög szakaszának tranzitdíját megelőlegezik. Moszkva azonban nem tudja felvenni a versenyt azzal az óriási - 240 milliárd eurós - hitellel, amit az EU és az IMF nyújtott Görögországnak.

Mások vittek rossz utakra...

Putyin Görögország összeomlására, a lakosság EU-ellenes hangulagának felerősödésére játszik - véli az FT publicistája -, és van mire alapoznia. A görög vezetés annak rendje és módja szerint másokat hibáztat országa bajaiért. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter közgazdász professzorhoz méltó alapossággal sorolja a görögöket ért csapásokat.

Először jött az USA támogatását élvező ezredesek diktatúrája a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, aztán az EU szabadkereskedelmi szabályai, amelyek kivégezték a helyi ipart, majd az uniós támogatások, amelyek megalapozták a korábbi kormányok korrupt kliensrendszerét, végül az olcsó euró, amely utat nyitott a hitelbuborékok felfúvódásához.

Ez mind igaz is lehet, ám a levezetésből hiányzik a görögök felelősségének megállapítása, ami nélkül nagyon egyedül maradhatnak az európai államközösségben. Nem csupán a legnagyobb hitelezők, elsősorban Németország hiányolja ugyanis az ország állami intézményeit, politikai életét és gazdaságát új útra terelő reformokat. A többi dél-európai ország is elvárja, hogy megtegyenek mindent, ami tőlük telik a változások érdekében. Enélkül nem lehet felvetni azt az egyébként nyilvánvaló problémát, hogy a jórészt az eurótagállamok által hitelezett görög államadósságot nem lehet visszafizetni.

Rossz képlet

Adva van tehát egy a nemzeti sértettséget megjelenítő, a felelősséget elhárító görög vezetés az egyik oldalon és egy befolyását növelni kívánó, de ehhez kevés pénzzel rendelkező orosz politika a másikon. Pénz híján Moszkva a kiszemelt államok, politikusok gyengeségére játszik. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már Putyin mellényzsebében van, de ügynökei keményen dolgoznak azon, hogy az orosz gázmonopólium kihasználásával, politikusok megvesztegetésével, banki tulajdonszerzésekkel aláássák a Balkán stabilitását.

De nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy Európa egyfajta fatalizmussal szemléli, mi történik a kertje végében. Az uniós tisztviselők arról beszélnek, hogy Görögország távozása az eurózónából nem okozna katasztrófát. Nem vagyunk 2008-ban a pénzügyi összeomlás idején vagy 2012-ben, az adósságválság mélypontján. Az övezet kormányainak megvannak a forgatókönyveik a Grexit kezelésére.

Az probléma elhárítását segíti, hogy az Európai Központi Bank monetáris enyhítésének köszönhetően kicsit megmozdult az európai gazdaság. Összejöhet némi GDP-növekedés. A politikusok elhihetik a hollywoodi filmek örök igazságát, miszerint "minden rendben lesz". Csakhogy az FT szakértője szerint tévednek.

Veterán bombázók

Az európai vezetők 2012-ben a piacok nyomásának engedve összeállították az euró megmentését szolgáló teendők listáját. Ezek egyik lába a pénzügyi unió elmélyítése volt, a bankrendszer, a pénzügyi felügyelet és hosszabb távon a betétbiztosítás és az államkötvény-kibocsátások egyesítésével, másik lába pedig a költségvetési unió fokozatos megteremése volt. A nagy elhatározásokat azonban alig követték tettek. Most az a helyzet, hogy bár Görögország összeomlása talán nem rántaná magával az eurót, ám a vezetés hiánya már az egész európai integráció megroppanásával fenyeget.

Nem a rozsdás orosz hadihajók és a veterán atombombázók megjelenése jelenti az igazi veszélyt. Még csak nem is a szovjet típusú erőszakoskodás Európa távoli keleti határai mentén. A legnagyobb baj az, hogy Európai hezitálva, mellébeszélve bánik Putyinnal ahelyett, hogy határozottan szembeszállna vele. Ciprasz közeledése Moszkvához nem csupán a görögök gyengeségére világít rá, hanem Európa megosztottságára is.

Márpedig a tét nem pusztán a görög euró. Ha Görögország kihullik az eurózónából, akkor eltávolodik Európától is. Akkor a görögök feladják a nyugati orientációt, a modern demokráciát és beletörődhetnek abba, hogy elvesznek a Balkán árnyékában. Az euró kudarca Európa kudarca lesz. A tragédiáknak ezt a láncolata egyetlen közös okra vezethető vissza - véli az FT szakírója -, mégpedig arra, hogy az európai vezetők makacsul vonakodnak tovább folytatni az Európa-projektet.

 

napi.hu