Az amerikai titkosszolgálatok már behatóan elemzik a klímaváltozás hatását a nemzetbiztonságra, egyben a klímaváltozás és a globális járványok közötti összefüggéseket. A katonaságra szerte a világon egyre nagyobb szerep hárul a sokasodó extrém időjárási jelenségekkel kapcsolatban.
Habár napi szinten a koronavírus-fertőzöttek és az áldozatok napi növekményével foglalkozik a sajtó, a gazdasági negatív következményekről keveset hallani, főként annak tekintetében, hogy a fejlődő országokra a recesszió megsemmisítő csapást mérhet.
Termelési, időjárási csapások és logisztikai nehézségek sora miatt hónapok óta kitartóan drágulnak az alapvető élelmiszerek világszerte. A fejlődő világ országaiban pedig a jövő évi termelést veszélyezteti, hogy a gazdáknak választaniuk kell a saját élelmezésük és a vetőmagok vásárlása között.
Kína afrikai kontinensen való növekvő befolyása éles bírálatot váltott ki – elsősorban a Nyugat részéről –, melynek egyik vádpontja, hogy az ázsiai ország eladósítja Afrikát. Ennek kétségtelen valóságalapja, hogy Afrika külső adósságállománya ismét növekvőben van. Kérdés, hogy ennek hátterében milyen folyamatok húzódnak meg? Valóban arról van szó, hogy Kína „adósságcsapda-diplomáciát” folytat Afrikával szemben? Jelen írás ezekre a kérdésekre válaszolva vizsgálja a Kínát ért kritikákat.
Világszerte legkevesebb 60 millió ember csúszhat mélyszegénységbe a koronavírus-járványt követő gazdasági válság következtében, a mostani mentőcsomagok pedig nem hatékonyak - erre figyelmeztetett a Világbank legújabb jelentésében.
