Adó- és járulékmentesen havi ötvenezer forint támogatást kapnak a nyugdíjuk mellé 2018-tól azok, akik legalább 20 évig otthon ápolták tartósan beteg gyermeküket, ha az Országgyűlés elfogadja az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosítását, amelynek általános vitáját csütörtökön folytatták le a parlamentben.

Emmi: havi 50 ezer forintot kapnak időskorukban a gyermeküket otthon ápolók

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára expozéjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a most bevezetendő juttatással, a tartós ápolást végzők időskori támogatásával (távit) azokat kívánják segíteni, akik tartósan beteg gyermeket ápolnak.
A támogatást azok kaphatják meg, akik a saját otthonukban legalább húsz éven át gondoskodnak vagy gondoskodtak beteg gyermekükről és emiatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon, így alacsonyabb bért kaptak - részletezte.
Az államtitkár a feltételek között említette azt is, hogy ebbe a húsz évbe legfeljebb tíz éves időtartamban be lehet számítani azt az időt, amikor az érintett a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után gyermekgondozási segélyt kapott.
Hozzátette: feltétel az is, hogy az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj volt. Ez annak a garanciája, hogy egy tartósan beteg gyermekről van szó - mondta. 
Novák Katalin elmondta, a támogatást attól függetlenül megkapják a jogosultak, hogy tart-e még a gyermek ápolása.
A hallgatói gyermekgondozási díjjal, azaz a diplomás gyeddel kapcsolatos változtatásokról azt mondta, meghosszabbítják a jogosultság időtartamát a jelenlegi egy évről két évre.
Felidézte, 2014 előtt a felsőoktatásban tanulók, illetve a frissen végzett diplomások, akik gyermeket vállaltak, nem voltak jogosultak a gyedre, mert nem volt olyan jövedelmük, ami megalapozta volna ezt a juttatást.
Novák Katalin szerint "a magyar-magyar köldökzsinórt" szeretnék erősíteni azzal, hogy anyasági támogatást 2018. január 1-jétől azok is megkaphatják, akik nem Magyarország közigazgatási területén szülnek. Január 1-jétől "szülessen bárhol magyar gyermek, az egyszeri anyasági támogatást, ezt 64 125 forintot (...), azok is meg fogják kapni, akik nem rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel" - fogalmazott.
A bölcsődei ellátást érintő módosításokról közölte, jelenleg a hagyományos bölcsődék esetében 15 százalékban, a mini bölcsődéknél 25 százalékban teszi lehetővé a jogszabály, hogy a körzeten kívüli gyermeket is felvegyék az intézmények. Ez az arány emelkedne hagyományos bölcsődék esetében 25, mini bölcsődék esetében 50 százalékra - jelezte.

Fidesz: a támogatásra méltó a javaslat

Kovács Sándor (Fidesz) szerint támogatásra méltó és a családtámogatási rendszer finomításáról szól az előterjesztés.
A tartós ápolást végzők időskori támogatásáról azt mondta, illik kompenzálni, megfizetni a szülők munkáját. A bölcsődéket érintő módosítást úgy értékelte, hogy az élethez kell igazítani a jogszabályokat.
Beszámolt arról a módosításról is, hogy eddig a csecsemőgondozási díjra az apa csak akkor volt jogosult, ha az anya meghalt, vagy egészségi állapota miatt nem tudta ellátni feladatát. Az alapvető jogok biztosa ajánlására az apa is jogosulttá válik a csecsemőgondozási díjra, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnik - mondta.

MSZP: szűk kör kaphatja meg az új támogatást

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) értékelése szerint a tartós ápolást végzők időskori támogatása mintegy ezer embert érint, nagyon szűk rétegnek segítene azzal a kormány. Jelezte, módosító indítványt nyújtanak be, mert nagyon sokan vannak olyanok, akik beteg testvérüket, szüleiket, nagyszüleiket ápolják és ezzel komoly terhet vesznek le az államról. Van ebben a költségvetésben nagyon sok pénz, amit át lehetne csoportosítani erre a célra - közölte.
A diplomás gyeddel kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy a kormány nagy különbséget tesz gyermek és gyermek között, mert ha egy diplomás nő szül gyermeket, az négyszer-ötször többet ér a kabinetnek, mint hogyha egy középfokú vagy általános iskolai végzettségű. Ráadásul ez a törekvés szemben áll a kormány oktatáspolitikájával, hogy minél kevesebben menjenek egyetemre - közölte.
Vitatta, hogy a kormány sikereket ért el a demográfiai mutatók javításában. Rámutatott arra is, hogy a szülőképes korú nők mintegy 10 százaléka külföldön él, minden hatodik magyar gyermek nem Magyarországon születik. Az anyasági támogatásával kapcsolatban azt firtatta, ugyanazok a feltételek vonatkoznak-e a külföldön szülő nőkre, mint a Magyarországon szülőkre. Hogyan fogják ellenőrizni, hogy az anya részt vett-e terhesgondozáson? - kérdezte.    
Mesterházy Attila (MSZP) támogatásra méltónak nevezte a javaslatot, de úgy értékelte, hogy azon látszik, közelednek a választások.
Szóvá tette azt is, hogy a törvényjavaslat egyik paragrafusa egy még hatályba sem lépett rendelkezést módosít.
Azt kérdezte, miért nem a különböző típusú ápolási díjakat emelik? Miért pont 20 év után jár a támogatás? A szintén alacsony összegű időskorúak járadékát miért nem emelik? - sorolta kérdéseit. Kifogásolta azt is, hogy a GDP-hez mérten jövőre kevesebbet költ az ország szociális támogatásokra.

Az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta.

Zárszó 

Novák Katalin elmondta, a javaslat a családok jólétének növelését szolgálja és senkinek a helyzetét nem teszi rosszabbá.     Szerinte nincs az előterjesztésnek olyan pontja, amely egy még hatályba sem lépett rendelkezést módosít. Azzal kapcsolatban, hogy miért húsz év után jár az időskorúak támogatása, közölte, ha vannak konstruktív javaslatok más időtartam meghatározására, megfontolják azokat.

A magyar-mongol kétoldalú szerződésekről és a Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi oktatási tevékenységének támogatásáról is tárgyalt csütörtökön az Országgyűlés.

Magyar-mongol kétoldalú szerződések

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: a javaslat célja a Magyarország és Mongólia közötti kétoldalú nemzetközi szerződések hatályának rendezéséről szóló, 2016-ban Ulánbátorban aláírt jegyzőkönyv kihirdetése.
Mint mondta, Magyarország és egyes volt szocialista országok között a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatáról szóló 2003-as kormányhatározat alapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladata az ilyen nemzetközi szerződések áttekintése és a hatályban tartandó megállapodások beazonosítása. Hozzátette: a kormány a keleti nyitás politikájának részeként törekszik a magyar-mongol kapcsolatrendszer sokoldalú fejlesztésére, így 2013-ban megkezdődtek a tárgyalások a két ország nemzetközi szerződéses kapcsolatainak felülvizsgálatáról, aminek eredményeképpen 11 megállapodás hatályban tartásáról döntöttek a felek. Az erről szóló jegyzőkönyvet 2016. január 25-én, Ulánbátorban írták alá.
Csenger Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka a Fidesz-KDNP nevében támogatta a javaslatot és elmondta: a két ország között 11 szerződés marad életben és öt veszti hatályát. Az MSZP vezérszónoka, Legény Zsolt pártja nevében szintén egyetértett a javaslattal. Bana Tibor, a Jobbik vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy Magyarország szorosabbra fűzze kulturális és gazdasági kapcsolatait Mongóliával, ezért frakciója nevében ugyancsak támogatta a javaslatot. 

Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi oktatási tevékenységének támogatása

Palkovics: rendeződik a Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi képzése 
Palkovics László oktatási államtitkár elmondta: a felsőoktatási törvény módosítása értelmében az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhellyel rendelkező és Magyarországon oktatási tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézmények esetében a magyar kormány és a székhely szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződés megkötése szükséges a magyarországi működés támogatásához.
Mint mondta, ez a rendelkezés három ország összesen öt intézményét érinti, ezek közül az egyik a Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi tagozata, amely a Semmelweis Egyetem (SE) egészségtudományi karán folytat képzést. 
Közölte: a kínai egyetem magyarországi oktatási tevékenységét támogató megállapodás 2017 októberében kötötték meg, azt Szijjártó Péter külügyminiszter és a Hejlongcsiang tartomány oktatási hivatalának elnöke írta alá. Hangsúlyozta: a javaslat elfogadásával rendeződnek a Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi működésének feltételei.

Fidesz: van lehetőség a felsőoktatási törvénynek való megfelelésre

Csenger Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a hagyományos kínai orvoslás nagy népszerűséggel rendelkezik Magyarországon, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy a több ezer évre visszatekintő, hagyományos kínai gyógyászat iránt érdeklődőknek lehetőségük legyen tanulmányokat folytatni ezen a területen. Elmondta: a Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem 2011 óta folytat képzést a SOTE egészségtudományi karán. Megjegyezte: "lám, lám", van lehetőség van a felsőoktatási törvénynek való megfelelésre, hiszen ez a megállapodás is azt bizonyítja, hogy a törvény nem tartalmaz irreális, teljesíthetetlen feltételeket.

Az MSZP nem ért egyet a felsőoktatási törvény módosításával

Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka azt mondta: nem értenek egyet azzal a koncepcióval, amely alapján ez a javaslat a Ház elé került. Szerinte nem volt szükség arra, hogy az EU-n kívüli székhelyű, Magyarországon oktatási tevékenységet folytató intézmények működése érdekében nemzetközi szerződés megkötését írják elő. Erre nem volt szükség az elmúlt 25 évben, egészen addig, amíg Orbán Viktor és a Fidesz nem indított hadjáratot a CEU ellen - jegyezte meg a képviselő, aki szerint valójában a "Soros-hadjárat" részeként döntöttek úgy, hogy megpróbálják kiűzni, ellehetetleníteni a CEU-t. Hozzátette: ennek az akciónak az ártatlan elszenvedője lett a kínai egyetem - tette hozzá. 

A Jobbik támogatja a javaslatot

Rig Lajos, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a megállapodásra a "lex CEU" miatt van szükség, és ha egy oktatási intézmény megfelel a követelményeknek, akkor van létjogosultsága Magyarországon. Közölte: a Jobbik támogatja a javaslatot.
A vezérszónoki felszólalások után kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki az MSZP-s Mesterházy Attila és a fideszes Csenger Zalán Zsolt között a felsőoktatási törvény módosításáról. A MSZP-s politikus annak visszavonását követelte, és a Soros György elleni kampány részének tartotta a Magyarországon működő külföldi oktatási intézmények számára előírt új szabályokat, a fideszes képviselő viszont azzal érvelt, hogy arra a nem megfelelő színvonalon működő intézmények miatt volt szükség.
Palkovics László zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság is megvédte a felsőoktatási törvény módosítását, amely nem érinti a felsőoktatás autonómiáját.
Szerinte az új szabályokra azért volt szükség, mert 2011-ben az új felsőoktatási törvény azt írta elő, hogy öt éven belül felül kell vizsgálni a külföldi oktatási intézmények működését. 2016 második felében ez megtörtént, és kiderült, hogy a Magyarországon működő 26 külföldi intézményből nem mindegyik működik megfelelően - indokolt az államtitkár, aki szerint a hallgatók védelmét szolgálják az új szabályok. (MTI)