h i r d e t é s

Elhunyt Kerényi József Kossuth-díjas építész

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Elhunyt Kerényi József Kossuth-díjas építész

2016. március 11. - 16:31
0 komment

Kerényi József Kossuth-díjas építész, az MMA és más szakmai köztestületek tagja, Kecskemét korábbi, arculat alakító főépítésze 2016. március 9-én éjjel , Budapesten, 77 éves korában elhunyt. A hírt immár szintén Budapesten élő fia, ifj. Kerényi József erősítette meg.

Kerényi József építész a 20. századi magyar építészettörténet egy rendkívül erős vonulatának úttörője és példaadója volt. Munkásságával jelent meg Magyarországon az építészeti revitalizáció, a múlt építészeti örökségének védelme.
Kerényi Józsefnek egészen korán, már az 1970-es évek közepén kialakult az az egyedi módon értelmezett műemlék-fogalma, ami a passzív értékvédelem helyett kortárs használatban megőrzött épített örökség koncepcióját jelenti, és amely a legutóbbi évtizedben világszerte egyre elismertebbé vált; építészeti hitvallása volt, hogy olyan épületeket kell tervezni, amelyek épp ugyanúgy szépen öregednek meg, mint a fák.
 
Kerényi Józsefet a Magyar Művészeti Akadémia a saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Kerényi József az építőművészetről:

„A házak nem hazudnak
Tapasztalatom szerint a jó ház, a szép emberi környezet az igazság szimbóluma. Én az igazságon nem a hazugság ellentétét, hanem az építő ember által választott út helyességét értem. Az ember világa a kultúra világa: egy adott korban a nemzet víziója, világképe nemcsak a múltról és jelenről, de a jövőről is. Az építészet a kultúra szerves része, a történelem látható, tapintható megjelenése. Mert az emberek nemcsak a városok, települések falait, de a szellemiségét is föl­építették.
Más fogalmazásban: a kultúra világa egy nemzet lelki atmoszférája egy adott korban. Soha nem jelenti általában a világot, sem pedig örökké valóan. A görög templom ezért különbözik a bazilikától, a gót művészet a barokktól; mindegyik saját világot nyit fel, de nem pusztítja el a megelőzőket. A kultúra így egy nép saját valóságának a vízióját tárja fel.

Sokkal jobban szeretem és érdekelnek az emberek, mint az építészet, az emberi élet színpada. Mégis az építész igazi, hi­teles vallomása és üzenete az alkotás: a házak, a belső és külső terek, épített környezetünk. Remélem érzékelhető, hogy a felesleges szövegelés helyett a kép és tervmelléklet pontosan érzékelteti, hogy a házak, emberi települések nem egyszerűen alkotássá rendeződő építőanyag-halmazok. A falak és tetők, az utcák és terek az építő és használó emberek szenvedélyének, érzelmeinek, sikereinek és kudarcainak – életének a tanúi.


Az élet túl rövid ahhoz, hogy elsiessük. Ráadásul az életben minden esetleges: az, hogy a jó munkádért jutalmat kapsz, vagy elevenen megnyúznak, csakis a véletlen műve. Elég csatában vettem már részt az életben ahhoz, hogy tisztában legyek azzal is, a hősiesség nem más, mint egy másik kifejezés a véletlen szerencsére. Háborúk mindig lesznek, amíg építészek élnek a Földön. A kérdés csak az, hogy mindig lesznek-e hősök is."

Kerényi József 1939. november 27-én született Kispesten. 1958 és 1963 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára járt és ott diplomázott. 1997-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán DLA fokozatot szerzett.
1963 és 64 között az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségnél gyakornokoskodott, majd a kecskeméti BÁCSTERV-hez került ahol építész, majd főépítész volt, 1984-től a Városépítési Tervező Vállalatnál irodavezető lett 1987-ig.
1987-től a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes tanára lett, a posztgraduális mesterképzési programot vezette.
1988-tól a Budapesti Műszaki Egyetemen tanár, majd tanszékvezető egyetemi tanár volt, 1990-től habilitált egyetemi tanár.
1991-től a Kerényi Stúdió Kft. ügyvezetője volt.
1975-től a Magyar Építőművészek Szövetségének, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezetének, 2011-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.
 

Fontosabb díjai:
Ybl Miklós-díj (1975)
Pro Urbe díj, Kecskemét (1984)
Sir Robert Matthew diploma, UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége), Párizs (1985)
Kossuth-díj (1992)
International Architectural Design Award, AIA (Amerikai Építészek Intézete), Washington (1992)
Prima Díj (2005)
Prima Életmű-díj (2013)

 Forrás: MMA.hu