A kérdés első olvasatra talán nem is tűnik komolynak, hiszen hazánk EU-tagságának nincsenek számottevő ellenzői. Mind az emberek, mind pedig a pártok egyetértenek abban, hogy az EU valamennyiünk érdekét szolgálja. Tudják ezt a Fidesz-rezsim vezetői is, hisz ők azok, akik a legtöbb hasznot húzzák az ország uniós tagságából. És itt nemcsak a közösségi források állami szintű lenyúlására gondolok, hanem arra is, hogy a Fidesz konkrétan pénzre váltja Magyarország EU-tagságát. Elég, ha felidézzük, hogy Orbánék milliárdokat kerestek a letelepedési kötvényeken, melyekkel csaknem 20 ezer – zömében arab, orosz és kínai – külföldinek adtak belépőt az EU-ba. De ne legyenek kétségeink: az oroszok és a kínaiak is csupán azért akarják adósrabszolgaság révén a saját érdekkörükbe vonni Magyarországot, mert az Unió tagjai vagyunk. Azért vagyunk számukra fontosak, mert így megvethetik a lábukat az európai közösségen belül – a Fidesz pedig a saját anyagi haszna érdekében gátlástalanul kiszolgálja őket. Ezért aztán a kérdést inkább érdemes úgy feltenni, hogy a jelenlegi körülmények között meddig maradhat hazánk az Európai Unióban? A helyzet ugyanis az, hogy Magyarország most szinte semmiben nem felel meg azoknak a demokratikus követelményeknek, melyek alapján 2004-ben az EU tagja lett. A Fidesz-rezsim mostanra szinte teljesen lebontotta a magyar jogállamiságot. A demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere már a múlté. Az Alkotmánybíróságban és a Kúria élén ülő fideszes káderek Orbán Viktor bábjai. A köztársasági elnök egy mindenhez asszisztáló pártkatona, aki nem tölti be a törvényhozói hatalom feletti ellenőrző funkcióját. Az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és helyettesei, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke már egytől-egyig a kormányzó párt kliensei. Az ügyészség is kormányzati irányítás alá került, a szintén fideszes legfőbb ügyész pedig a bűncselekmények felderítése helyett inkább a párthoz köthető ügyek eltussolásában jeleskedik. Az önkormányzatiságot lebontották, elvették a települések pénzét, miközben a feladatok többségét meghagyták nekik – kivéve pár, suttyomban megsegített fideszes önkormányzatot. A manipulált és tisztességtelen választási rendszer révén szerzett kétharmaddal a Fidesz szavazógéppé silányította a parlamentet: a valódi döntési jogkör egy olyan szűk klikk kezébe került, amely a háttérből, demokratikus kontroll nélkül dönt az ország sorsáról.

A magyar médiahelyzet is pártállami időket idéz: országos sajtóbirodalom szolgálja Orbán rendszerét, közszolgálati tájékoztatás helyett a fideszes pártközpontból irányított agymosás zajlik. A Freedom House jelentése szerint a magyar sajtó már csak részben szabad, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet pedig a sajtószabadság helyzete alapján már csak a 92. helyre sorolta hazánkat – miközben 2006-ban még a tizedikek voltunk! Mondjuk ki: a Fidesz az elmúlt 11 évben lassú puccsot végrehajtva felszámolta a magyar jogállamiságot, megszüntette a jog- és vagyonbiztonságot, lebontotta a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét, és megrendítő csapást mért a sajtószabadságra.

Ez a rombolás nagyon is tetten érhető a hétköznapokban: a jogállamiság hiánya azt jelenti, hogy nincs kiszámíthatóság és nincs biztonság. Az ugyanis nem jogállam, ahol a rendőr bárkit elvihet egy kormányt kritizáló Facebook bejegyzés miatt. Jogállamban nem szüntetnek meg független újságokat és rádiókat, a bíróságok ítéletét az állam is betartja, nem pártkatonák irányítják és birtokolják az egyetemeket, az iskolákból nem csinálnak ideológiai átnevelő intézményeket, a Munka Törvénykönyve nem teszi kiszolgáltatottá a dolgozókat, a hatóságok előtt pedig mindenki egyenlő, mert a legfőbb ügyész akár a korrupciógyanúba keveredett miniszter vagy miniszterelnök ellen is vizsgálatot indít.

Magyarország ma nem ilyen ország. Mégis tagja annak az Európai Uniónak, melynek alapjait 71 éve, május 9-én fektették le azért, hogy garantálják a földrész békéjét és biztonságát. S bár ez a kezdeményezés annak idején jelentős részben gazdasági motivációjú volt, az Unió mostanra mégis olyan értékközösséggé vált, melynek demokratikus szabályait minden ország igyekszik betartani. Ugyanis ez a közös értékrend és azonos demokrácia-felfogás a biztosítéka annak, hogy Európa országai békében, egymást segítve fejlődhessenek, lehetetlenné téve egymás közt bármifajta háborút.

Ebből a szempontból nézve a magyar demokrácia lebontása korántsem nevezhető egy ország belügyének és nem elszigetelt jelenség. Amit a Fidesz-kormány tesz, az az egész Európai Uniót, s ezzel együtt a kontinens békéjét és biztonságát veszélyezteti. A magyar illiberális rendszer olyan lehet, mint egy vírus. Ha nem lépnek fel ellene, az egész közösséget megfertőzheti. Az EU-t összetartó értékközösség szétverése pedig beláthatatlan következményekkel járhat.

Természetesen nem akarom azt a látszatot kelteni, mintha az Európai Unió tökéletesen működő rendszer lenne. Sokszor lassú, bürokratikus és nem elég határozott. Orbán Viktor is pont ezt használja ki. Ám mégiscsak ez az egyedüli olyan védőernyő, amely olyan békét, szabadságot és fejlődést biztosít hazánk számára, amilyet egyetlen más közösségtől sem remélhetünk. Ha azt akarjuk, hogy az EU jobban működjön, akkor nem hadakozni kell ellene, hanem javítani rajta, korrigálni a hibáit. És erre láthatunk is pozitív példákat. Míg mondjuk korábban az Unió a válságra megszorításokkal reagált, a mostani helyzetben már pont az ellenkezőjét teszi: segíti az embereket, több pénzt ad az egészségük megóvására, a megélhetésük biztosítására. (A Fidesz viszont ezen a téren is unortodox módon járt el, hisz ők épp megszorítottak, a válságkezelésre szánt pénzt pedig jórészt maguk közt stadionozták szét.) A mostani uniós helyreállítási alap felhasználása a szociális szemlélet és a szolidaritás szempontjainak megjelenését jelzi, ez pedig arról árulkodik, hogy Európa jó irányba változik.

Reméljük, a mostani pusztító járvány hamarosan megszűnik, mi, magyarok pedig eldönthetjük, merre haladunk tovább. A fentiek alapján kijelenthetjük: Magyarország a Fidesz vezetésével zsákutcába tart és az egész kontinens biztonságát veszélyezteti. Az Európai Unió ezt nem fogja tétlenül nézni, nekünk pedig azt kell megakadályoznunk, hogy a Fidesz-rezsim bűneiért az egész ország bűnhődjön. A döntés a magyar emberek kezében van. Csak mi tudjuk helyreállítani a jogállamiságot és a demokráciát. 2022-ben ehhez kell megnyernünk a többség támogatását.

A mi ajánlatunk világos: a jogállam és a demokrácia helyreállítása érdekében alkotmányozásra is felhatalmazást kell kérnünk. Az új Alkotmány – amelyet népszavazással kívánunk megerősíttetni – az MSZP javaslata szerint biztosítja a demokratikus alapjogokat, garantálja a közvagyon és a magánvagyon megóvását, megalapozza az arányos választási rendszert és garanciális szabályokat tartalmaz az erőszakszervezetek és az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának tilalmára. Ezen kívül biztosítja a sajtószabadság érvényesülését, állást foglal az állam és az egyház szerepének szétválasztása mellett, rögzíti az államhatalom kötelezettségeit a kisebbségek jogainak védelme érdekében, pontosan meghatározza az állam és az önkormányzatok szerepét, feladataik ellátásának feltételeit, megerősíti az alapvető jogok védelmének garanciáit, és megtiltja a jogszabályok visszamenőleges hatályú alkalmazását. Ezzel egyidejűleg kezdeményezzük azt is, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, hogy a közvagyon soha többé ne válhasson semmilyen politikai erő zsákmányává.

Az MSZP ehhez kéri az emberek felhatalmazását. Ha egyetértenek ezzel, álljanak mellénk, mert ezekhez a tervekhez csak az emberek támogatása adhat elegendő erőt. Mi elszántak vagyunk. Az MSZP vitte be Magyarországot az EU-ba, és mi bent is fogjuk tartani.

Tóth Bertalan / nepszava.hu