FoMivel azóta volt már egy második és most zajlik egy harmadik görög mentőcsomag, a "megkeresett" összeg ennél jóval nagyobb lehet, de erről nem szól a lap cikke. 

Az 1,34 milliárd euró két forrásból jött össze a német pénzügyminisztérium minap közzétett adatai szerint: 

• A német KfW fejlesztési bank még 2010-ben nyújtott 15,2 milliárd eurónyi hitelt Görögországnak (a legelső mentőcsomag még tagállamok közötti hitelezéssel született meg, itt jött a képbe a KfW) és amelyen eddig 393 millió eurónyi kamateredményt ért el a bank
• Az eurózóna jegybankjai összehangolt görög állampapír vásárlást hajtottak végre 2010-2012 között, amelynek keretében a Bundesbank által végrehajtott vásárlásokon 952 millió eurónyi eredmény keletkezett.

A Les Echos megjegyezte, hogy korábban az volt a megállapodás, hogy a kétoldalú hiteleken és a jegybanki államkötvény vásárlásokon az egyes tagállamok által elért nyereséget a görög jegybank számára jóváírják, hogy ezzel is segítsék a görögöket, de 2015-ben ezt a politikai alkut felmondták, amikor a mostani görög kormányfőt, Alexis Cipraszt megválasztották. 

Forrás: portfolio.hu

2015 óta is sok csata zajlott le a görög kormány és a nemzetközi hitelezők (trojka) között, ami oda vezetett, hogy az utóbbi egy évben már a trojka képviselői között is megosztottság alakult ki (elsősorban az IMF és az EU között).

Ennek oka főként az volt, hogy az IMF egyszerűen nem tartja hosszabb távon fenntarthatónak (csökkenő pályára állónak) az első negyedév végén 176%-os GDP-arányos görög adósságrátát, mert szerinte a most futó 3 éves uniós hitelprogram túlságosan magas, 3,5%-os GDP-arányos elsődleges egyenleg többlet célt írt elő, ami megfojtja a gazdasági növekedést.

Egyrészt tehát a tartós költségvetési megszorítások mértékét vitatja az IMF, másrészt felvetette a görög adósság tőkerészének csökkentését is ahhoz, hogy az adósságpálya fenntartható maradhasson.

Mivel a görög államadósság több, mint fele a nemzetközi hitelezők kezében van, így egy ilyen tőkecsökkentés lényegében tőketranszfert jelentene az eurózóna tagállamok felől Görögország irányába, amit az uniós szabályok nem engednek.

Emiatt ragaszkodott végig például a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble ahhoz, hogy ilyen tőkecsökkentésen keresztüli adósságkönnyítés ne következzen be, csak a görögöknek adott hitelek kamatait faragják még lejjebb és nyújtsák meg még jobban a futamidejüket.

Ez egy enyhébb adósságkönnyítést jelent, amivel valójában nem kerülne hihetően csökkenő pályára a görög adósságráta.

Egy ilyen enyhébb adósságkönnyítésről született most júniusban megállapodás, illetve sikerült lezárni a görög hitelprogram második felülvizsgálatát és így az eurózóna pénzügyminiszterei rábólintottak a görögöknek esedékes újabb nagy hitelrészletre (8,5 millárd euró), amelyből múlt hónapban meg is kaptak rögtön 7,7 milliárdot.

Mivel a 2015-2018 közötti most futó hároméves görög hitelprogram főbb makrogazdasági paraméterein végül nem módosítottak a felek, így a német pénzügyminiszternek nem is kellett azt benyújtania elfogadásra a Bundestag elé (ezt egyébként mindenképpen el is akarta kerülni Wolfgang Schäuble, mert egy lazító jellegű görög hitelfeltételi programot igencsak nehéz lett volna elfogadtatnia a parlamenttel a szeptemberi német választások előtt).

A görög ügy tehát továbbra sincs megoldva, az UniCredit és a Commerzbank közelmúltbeli elemzései is azt mutatják, hogy a görög adósságpályát a mostani enyhe könnyítések mellett sem tudták fenntarthatóvá tenni, így tehát majd a német választások után kell valamit kezdeni ezzel az üggyel.

Forrás: portfolio.hu

Mivel azonban most sikerült az európai hitelezőknek elérnie, hogy az IMF névleg maradjon benne a most futó harmadik görög mentőprogramban (pénzt nem folyósít az IMF, csak felügyeli a folyamatokat), ezért lehet, hogy az Európai Központi Bank egyelőre fenntarthatónak ítéli meg a görög adósságpályát és így elkezdheti vásárolni a görög állampapírokat az eszközvásárlási programja keretében.

Ez jó "hátszelet" adna a görög hatóságoknak ahhoz, hogy 3 év után először, rövidesen, kijöjjenek a kötvénypiacra, azaz többéves futamidejű adósságpapírt bocsássanak ki egy leszorított hozamkörnyezet és azért lassacskán beinduló gazdasági növekedés mellett.

Szerdán egyébként piaci értesülések szerint a görög hatóságok meg is bíztak hat globális bankot azzal, hogy kezdjék el előkészíteni egy 5 éves futamidejű görög kötvény kibocsátását. 

portfolio.hu