A kormánypártok által alkotott jogszabály eleve úgy készült, ne is lehessen jogi eszközökkel kikényszeríteni a kontrollt. Erre lényegében csak az Országgyűlés gazdasági bizottságának volna joga, de a testület egyáltalán nem akarja ellenőrizni a rendszert, s a parlament testületeként nem tartozik jogi felelősséggel senkinek. A bizottság többségét a Fidesz képviselői alkotják, a maroknyi ellenzéki tagnak esélye sincs bármilyen, a kötvényprogram átláthatóságával kapcsolatos döntés kikényszerítésére.

Ezek után nem csoda, a kötvényprogram esetében már odáig fajult a helyzet, hogy a korrupciógyanús ügylet szereplői a maguk által alkotott törvényeket sem tartják be. Ennek jellemző példája, hogy az egyik offshore közvetítővállalkozás, az S&Z Program Ltd. tavaly úgy vásárolhatott állampapírt, hogy erre nem is volt engedélye, hiszen az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2014 szeptemberében visszavonta a forgalmazási jóváhagyást. A cégnek tehát semmilyen jogalapja nem lett volna az állampapír megvásárlására, az államnak pedig a kérvény befogadására; hogy ez megtörtént, csak úgy fordulhatott elő, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) illegálisan adta el az államkötvényt. Az S&Z Program Ltd. egyébként 2016-ban kétszer is vásárolt letelepedési magyar állampapírt. Ez is csak úgy derült ki, hogy Demeter Márta független országgyűlési képviselő közérdekű adatokat kért a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól (BMH). A hivatalt a múlt hét előtt már megkerestük, de nem válaszolt kérdésünkre, tegnap az ÁKK-nál és a gazdasági bizottságnál is érdeklődtünk, reagálás tőlük sem érkezett.

A Liechtensteinben bejegyzett S&Z Program Ltd. közvetítőcéggel lapunk már többször foglalkozott. Ez volt az a vállalat, melynek forgalmazási kérvénye a bélyegzők tanúsága szerint a liechtensteini hatóságok által bepecsételt dátumnál négy nappal korábban érkezett meg az Országgyűlés gazdasági bizottságához. A testület 2013. május 23-án ütötte rá a pecsétet, és iktatta a cég kérelmét, melyet a hercegség igazságügyi hivatala a dátumbélyegzők alapján ennél később, május 27-én adott ki. Egy liechtensteini stróman a cég vezetője, Walter Wachter, akinek több cég is a nevén van, a vállalkozás tulajdonosa pedig egy titokzatos szír férfi, Zina Akkad Vattar, akinek a háború sújtotta Damaszkuszban, a Port Szaíd utcában van a bejelentett lakcíme.

Összesen nyolc ilyen vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt a gazdasági bizottságtól, amelynek a konstrukció indulásakor Rogán Antal jelenlegi kabinetminiszter volt az elnöke. 2013 óta tavaly év végéig 4700 letelepedési kötvény kelt el, az offshore cégek az olcsóbb árazással kalkulálva 115, a drágább szolgáltatási díjjal számolva pedig 130 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 42 milliárd forint közpénz, hiszen az állampapír ötéves futamidejének lejárása után kamatot is fizet a magyar állam a homályos hátterű magáncégeknek. Ha a családegyesítés címszóval kiadott engedélyeket is figyelembe vesszük, több mint 15 ezer külföldi kapott hazai tartózkodási engedélyt, amellyel szabadon utazhatnak a schengeni övezetben.

Forrás: Magyar Nemzet

(Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 21.)