A Fidesz elnöke nem először beszélt arról, hogy „mi a baj” a nem kormánypárti, általa „liberálisnak” titulált sajtóval, ám lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy az idei tusnádi beszéd egy újabb, médiaellenes kampány felvezetője volt.

A kommunikációs gépezet, az utóbbi években felvásárolt és alapított médiumok a kampányban ismét „szintet ugranak”.

Bár a Riposttól az Origón és a TV2-n át a 888.hu-ig ívelő kormánypárti médiabirodalom már jó ideje támadja a kabinet tevékenységét bíráló lapokat, tévéket, rádiókat, hírportálokat, eddig főleg a cégek tulajdonosait „lőtték” azt bizonygatva, hogy nincs is független sajtó. Lapunk úgy értesült, ősztől az újságírók is célkeresztbe kerülhetnek.

Hogy ez pontosan mit jelent, forrásaink részletesen nem fejtették ki, viszont utaltak arra: megpróbálják aláásni a Fidesz belső viszonyait firtató, a gazdasági hátország üzleteit feltáró újságírók tekintélyét.

A kormánypárti propagandagépezet korábban sem válogatott az eszközökben. A TV2 Tények című híradója tavaly novemberben a HVG.hu újságírójáról készített egy lejárató riportot, amiért be mert számolni az egyik állami médiás vezető, Várhegyi Attila betegségéről.

Gergely Zsófiáról azt állították:

számos lejáratási botrány központi alakja,

aki rejtőzködik, nem meri vállalni a nevét. Mindehhez viszont illusztrációként olyan cikkeket mutatott be a Tények, amelyeket a szerző névvel vállalt. Mi több, egy olyan képet közöltek a riportban, amely egy másik Gergely Zsófiát, egy állatvédő szervezet munkatársát ábrázolta. Ezért az állatvédő Gergely be is perelte a csatornát, a bíróság pedig idén júniusban úgy döntött, a TV2-nek 1,7 milliós sérelemdíjat kell fizetnie.

De támadták már az Index volt, a 24.hu jelenlegi újságíróját, Spirk Józsefet is. Tavaly a 888.hu közölt karikatúrát róla, legutóbb pedig a Magyar Idők bírálta, amiért megírta, hogy a miskolci tévében a lap publicistája, Bayer Zsolt „lemarházta” Ferenc pápát.

A 444.hu újságíróját, Halász Júliát – aki Varga Mihály miniszter egyik fórumáról készített videóriportot, de kitiltották a teremből és inzultálták a szervezők – pedig hazugnak próbálták beállítani, aki csak azért ment oda, hogy provokáljon.

Korábban a Magyar Nemzet és a Hír Tv munkatársait is támadták, árulónak minősítve őket.

Orbán Viktor egyébként nem először beszélt arról, hogy a médiával harcba kell szállni.

A jobboldali értelmiség éves tanácskozásán, a kötcsei találkozón 2015-ben azt fejtegette, hogy az „európai jobboldal szenved”, mert azok

az eszközök, a csatornák, amelyek ma a konzervatívok gondolatait és politikáját interpretálják,

a liberálisok kezében vannak, még a német kancellár is kénytelen alkalmazkodni.

– Ez nem új történet a számunkra, mi is megtapasztaltuk 1990 után Magyarországon, csak itt ez megváltozott

– tette hozzá a miniszterelnök, utalva arra, hogy a Fidesz közpénzt nem kímélve építgeti a saját, központilag irányított médiáját.

Ez a kérdéskör most szombaton ismét előkerült: Orbán Viktor nyugtázta, hogy végre

a médiaszektorban egyértelmű nemzeti tulajdoni többség van.

A Fidesznek már az 1990-es évek közepe óta ellentmondásos a viszonya a médiával. A párt politikusai sokáig sérelmezték, hogy a Fidesz liberális időszakában – 1990 és 1994 között – ugyan pozitívan állt hozzájuk a sajtó nagy része, ám a jobbratolódásuk után ez megváltozott.

Ennek ellenére még 2014–2015-ig keresték a kapcsolatot a médiával: Rogán Antal és Lázár János is rendszeresen tartottak háttérbeszélgetéseket, sőt, 2015. január 29-én Orbán Viktor is elbeszélgetett a nem kormánypárti főszerkesztőkkel, pedig a miniszterelnök évek óta nem ad interjút ezeknek az orgánumoknak.

Ám ezt követően a sajtó egy részét ellenségnek titulálták, a minisztériumok gyakran már az írásban feltett kérdésekre sem válaszolnak.

mno.hu