h i r d e t é s

A koronavírus-válság árnyékában

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

A koronavírus-válság árnyékában

2020. március 29. - 18:41

 

A felhatalmazási törvénytől a diktatúráig

felhatalmazási törvény (németül Ermächtigungsgesetz, teljes elnevezése: Törvény a nép és a birodalom ínségének megszüntetésére, Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich) a német birodalmi alkotmányt módosító 1933. március 24-i törvény. Az alkotmánymódosítás felhatalmazta Németország birodalmi kormányát arra, hogy törvényeket alkosson. A törvény eredetileg csak öt évig volt érvényes, de azt azután a Reichstag még két ízben meghosszabbította, majd 1943-ban Adolf Hitler rendeletben határozatlan idejűre változtatta, így az a nemzetiszocialista rendszer bukásáig érvényben maradt. A felhatalmazási törvény elfogadása utáni tizenkét évben a Reichstag mindössze hét törvényt alkotott, melyek közül kettő éppen a felhatalmazási törvény hatályának meghosszabbítására vonatkozott. A Német Szövetségi Köztársaság 1949-ben elfogadott szövetségi alkotmánya (Grundgesetz) tiltja a parlament törvényhozó jogkörének átruházását. Ez a tilalom jelenleg is érvényben van Németországban.

A hatalom megragadásának napjaként (Machtergreifung) emlegetik 1933. január 30-át, amelyhez a náci párt totális uralmának kezdetét szokás kötni, amikor a befolyásolható és már nagyon beteg Paul von Hindenburg birodalmi elnök kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert. A német közbeszédben, oktatásban, történelmi emlékezésben meghonosodott kifejezés arra utal, mintha akkor dőlt volna el minden.

Pedig nem egészen... Bár az SA (Sturmabteilung) aznap fáklyás felvonulása azt a benyomást keltette, hogy Hitler hatalma immár megkérdőjelezhetetlen, léteztek még a demokrácia kellékei, a korlátlan hatalom fékei és ellensúlyai. A Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak (NSDAP) nem volt többsége a parlamentben, rajta kívül még tíz politikai erő létezett. De megvolt az 1924-ben a weimari köztársaság védelmére létrehozott, alapvetően baloldali tömegszervezet, a Reichsbanner is, amelynek fegyveres szárnya időnként utcai harcokat vívott az SA-val. Illetve az államfő, akinek aláírása nélkül nem lehetett törvényt kihirdetni.

Ezeket semmisítette meg a parlament 1933. március 23-án az úgynevezett felhatalmazási törvénnyel, ami után Hitler már rendeletileg kormányozhatott. A birodalom és a nép bajának felszámolásáról szóló törvény címen beterjesztett javaslat már önmagában presszió volt a nem náci párti képviselők számára – hiszen ki venné magára annak ódiumát, hogy ő nem akarja az ország és lakói sorsának jóra fordulását.

Február 27-én égett le a Reichstag. Sok történész szerint valószínűtlen, hogy egyetlen tettes, a később halálra ítélt holland Marinus van der Lubbe véghez tudta volna vinni az akciót. Ugyanakkor nem lehet bizonyítani azt sem, hogy a nácik maguk borították lángba az általuk egyébként mélységesen lenézett, „fecsegőhelynek” tartott épületet. Mindenesetre kapóra jött nekik: Paul von Hindenburggal sebtében aláírattak egy rendeletet, amely gyakorlatilag felszámolta a sajtószabadságot, a távközlési és levéltitkot.

Mindezek ellenére sem tudták a március 5-én tartott választásokon az abszolút többséget megszerezni a nemzetiszocialisták. Csak a szavazatok 43,9 százaléka lett az övék, miközben a cenzúrával eltiltott SPD 18,3 százalékot kapott. A gyakorlatilag már ellehetetlenített kommunista pártra még így is a választók 12,3 százaléka voksolt.

Mivel Hitler nem akart belemenni a számára nyűgös, alkudozásokkal, alkalmi koalíciók kötésével terhes időszakba, beterjesztette a felhatalmazási törvényt. Az összesen öt pontból álló, fél gépelt oldalas, 1933. március 24-én kihirdetett jogszabály lényege az volt, hogy ezen túl a kormány a parlament megkerülésével alkothat törvényeket, amelyek eltérhetnek az alkotmánytól is. A törvénynél mintegy hússzor terjedelmesebb indoklásában Hitler persze ezt nem emelte ki. Hanem azt, hogy a „nemzet módszeres rombolásának” ideje után eljött az újjáépítés korszaka, a „legfontosabb kérdés a rövid és hosszú távú külső eladósodottság” kezelése, meg hogy „minden körülmények között keresztül kell vinni a német parasztság megmentését”, s ugyanígy támogatja a „nemzeti kormány“ a középosztályt is. Egyedül a szociáldemokraták vették a bátorságot, hogy nemmel szavazzanak.

Orbán Viktor a külföldi sajtóban

Der Korruptionsskandal in der ungarischen Regierung von Viktor Orban beschäftigt nun auch das FBI. Laut der Tageszeitung „Magyar Nemzet“ wurden mehr als vier Milliarden Euro an EU-Fördergeldern zur Geldwäsche in den Nahen Osten transferiert. Diese Transaktionen sollen auch über Wien gelaufen sein…”  -  Eltüntetett uniós támogatás. Az FBI jelenleg is nyomoz Orbán Viktor kormányának korrupciós botránya okán. A Magyar Nemzet napilap is foglalkozott a több mint négy milliárd eurót kitevő pénz eltűnésével, amely a Közel-Keletre került át. Ezekre az ügyletekre állítólag Bécsben került sor. (Kronen Zeitung, Westdeutscher Rundfunk – am 29. März 2020.)

„Magyarországot diktatúra fenyegeti: a koronavírus-válság árnyékában Orbán Viktor magyar miniszterelnök még nagyobb hatalmat akar biztosítani, mint amennyivel már rendelkezik a parlamenti kétharmados többségének köszönhetően. A felhatalmazásról szóló törvénytervezet, amely a múlt péntektől óta a magyar parlamentben van, eddig nem tapasztalt kiterjedt hatáskört biztosít a miniszterelnöknek - konkrét lejárat dátuma nélkül…” – hangzott el 2020. március 29-én a Westdeutscher Rundfunk hullámhosszán.

Orbán Viktornak korlátlan hatalmat szavaznak meg?

Ezt követően a miniszterelnök rendelettel, azaz parlamenti jóváhagyás nélkül dönthet úgy, hogy a törvényeket felülírja. A felhatalmazási törvény valószínűleg két új bűncselekményt hoz létre: a hamis hírek terjesztését öt év börtönbüntetéssel büntetnék. A karantén feltételeinek megsértését szintén magas börtönbüntetéssel kell majd büntetni. Ezenkívül a vészhelyzet végéig nem lehet választás vagy népszavazás.

Tehát ez egy bónusz a miniszterelnöknek, amelyre Orbán felkéri a Parlamentet, ahol többségben a Fidesz tagjai ülnek - és valószínűleg ez várható a jövő keddi (március 31) szavazáson, ahol elégséges lesz a kétharmados többség. A törvény indoklása szerint erre a felhatalmazásra szükség van, ha a parlament a járvány miatt már nem tud összeülni. A kormányfőnek csak akkor kellene tájékoztatnia az állami vezetőket, a minisztereket, az államtitkárokat és a parlamenti szóvivőt az intézkedéseiről, amikor azok már nem tehetnek semmit. Orbán nyilvánvalóan arra számít, hogy a parlament a közeljövőben már nem ül össze.

Korlátlan uralom korlátlan ideig

A szakértők és az ellenzéki politikusok kissé félnek a javasolt törvénytől. Arató Gergely, a balközép baloldali Demokratikus Koalíció párt képviselője szerint a törvénynek korlátlan hatalmat adhat korlátlan ideig a parlamenti vitában. „A központi szempont az, hogy az alkotmány által már eme veszélyes állam számára biztosított széles körű hatalmakat határozatlan ideig meghosszabbítják" - mondja Ellen Bos politológus a budapesti Andrássy Egyetemen. "Előfordulhat, hogy ez a betegség hónapokig vagy egy évig tart." Mivel Magyarországon már kihirdetik az úgynevezett "veszélyállapotot", amely garantálja a kormánynak a korlátlan hatalmat. Az összes rendeletet és a vészhelyzet folytatását azonban a Parlamentnek 15 naponként meg kell erősítenie. Ez az ellenőrzési mechanizmus a felhatalmazó törvény értelmében határozatlan időre megszűnne. "És természetesen ennek súlyos következményei lennének, és következményekkel járnának a demokratikus intézmények kölcsönhatására is. Hosszú távon erősítenék a végrehajtót, és ellensúlyként gyengítenék a parlamentet" - mondta Bos.

Bizonytalan ideig nem lesz parlamenti ellenőrzés

A liberális Momentum Párt nemcsak a parlamentben, hanem a Facebookon is bírálja a projektet. "A magyar demokrácia kritikus állapotban van. A tervezett felhatalmazási törvény megölheti azt. Orbán kihasználja azt a tényt, hogy más európai országok állampolgárai, újságírói és államvezetői teljes mértékben a koronavírusra koncentrálnak, és figyelmen kívül hagyják a Magyarországon zajló eseményeket."  Az a tény, hogy ezt a posztot német nyelven tették közzé, azt mutatja, hogy az ellenzék elsősorban külföldi - például az EU - támogatására számít. Az Orbán Fidesz kétharmados többségének köszönhetően a parlamenti jóváhagyás szinte biztosra vehető.

 

Kollár Erzsébet
Köln-Düsseldorf, 2020. március 29.


 

h i r d e t é s