Ahol választások vannak és folyamatosan ismétlődnek, a kormány parlamenti felhatalmazással bír, van a pártok között verseny és a kormányhoz képest alternatív nyilvánosság, akkor beszélünk általában demokráciáról – mondta az Origónak Körösényi András. Az MTA Politikatudományi Intézetének vezetője szerint az autokratikus (önkényuralmi) rendszerek vezetőit nem választják, ha mégis, akkor egy úgynevezett hibrid rendszerről beszélhetünk - írja az Origo.

Gyengülő hatalommegosztás 

Ezek a világban egyre inkább terjednek, és legfontosabb jellemzőjük, hogy vannak választások, pártok, de működésük nem felel meg a demokratikus követelményeknek. Semmilyen demokráciában nem egyenlőek az esélyek, de erre egy demokráciában mindig törekednek. Körösényi szerint Magyarországon demokrácia van, de ez az Orbán-rezsim idején jelentősen átalakult. Nincsen már liberális demokrácia, ebben nagyon találó volt a miniszterelnök tavalyi tusványosi beszédében. Minimum választási demokrácia van – tette hozzá.

Azért nem liberális a mai magyar demokrácia, mert a hatalommegosztás erős struktúrái gyengültek az új alaptörvénnyel. Különösen az Alkotmánybíróság jogkörének és súlyának a gyengítése volt a jellemzője a 2010–14-es korszaknak. Az alkotmányozás évekig elhúzódó folyamata egy permanens állapotot teremtett, ennek a folyamatnak nem volt semmilyen jogi korlátja – mondta Körösényi András. 

Nem volt második rendszerváltás

Ez egy olyanfajta hatalomgyakorlási mód volt, ami erőteljesen autokratikus volt. Ettől még azonban a politikai rendszer nem lett autokratikus, mivel voltak választások. A végrehajtó hatalomban mindig van önkényuralmi elem, ami az "Orbán-rezsimben" tovább erősödött. Körösényi András szerint nagyon sokféleképpen megszűnhet az orbáni rendszer, de ehhez egy új szupertöbbség kellene, amire jelenleg nem sok az esély. 

A magyar politikai rendszer demokrácia, nem volt második rendszerváltás 2010 után, bár a hatalomgyakorlás megváltozott – mondta Körösényi András. Egy másik jellegzetessége ennek a politikai berendezkedésnek a korábbi időszak erős hatalommegosztásával szemben a hatalmi érdekek érvényesítése, a politika elsőbbségének érvényesítése a jog uralmával és más szakmai autonómiákkal szemben. 

Körösényi András szerint nem volt második rendszerváltás 2010 után - Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Orbánhoz kötődik

Az új berendezkedés jellemzője még az államközpontúság, a közigazgatás erőteljes centralizációja és a saját elit kiépítésének igénye. Mindezeket egységbe fogja a karizmatikus legitimáció, a rendkívüli képességekkel felruházott, rendkívüli helyzeteket is kontrollálni képes vezető elfogadottsága. A változások azonban jelentős részben Orbán Viktor személyéhez, stílusához kötődnek. Ez a politikai berendezkedés képes-e konszolidálódni, túléli-e megalkotóját, rendszerré válik-e? – tette föl a kérdést Körösényi András. 

Liberális övezet

A magyarországi antiliberális tendenciák felerősödésének az oka, hogy van egy kudarcérzés a rendszerváltozással kapcsolatban, mivel az nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket – erről már Mándi Tibor beszélt az Origónak. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szerint a liberalizmus ideológiája erősen kapcsolódott a rendszerváltozáshoz, 1989-ben egy rövid liberális pillanatról lehetett beszélni. 

Úgy tűnik, az akkori fényes remények nem váltak valóra, és ez a korszakkal kapcsolatos ideológiában való csalódást jelentette. A liberalizmus Magyarországon nagyon erősen az egyik oldalhoz kapcsolódott, így emiatt az ezzel ellentétes politikai tábor érhetően igyekezett ettől elhatárolódni. Mándi Tibor szerint a politikai mozgástér bővítése is ebbe az irányba vitt. Ennek egyik szimbolikus epizódja volt, amikor 2010-ben az Orbán-kormánymegpróbálta elérni a költségvetési hiány növelését Brüsszelben. 

Alapok

Mivel ez nem járt sikerrel, más megoldásokat keresett a kormány. Így került sor az ágazati különadók kivetésére, a magánnyugdíjpénztári-rendszer államosítására. Ezek természetesen ellentmondtak a korábbi liberális alapelvekkel, de a politikai mozgástért ezzel sikerült kibővíteni, és később egyre inkább ezeknek a lépéseknek az ideológiai alátámasztására kerültek előtérbe az antiliberális megközelítések – mondta Mándi Tibor. 

Úgy látja, megvannak a korlátai az antiliberalizmusnak, mivel az európai civilizáció alapjait nagyon nehéz lenne megkérdőjelezni. Maga a miniszterelnök is megtapasztalhatta ezt a nevezetes illiberalizmusról szóló tusványosi beszéde után kapott nagyon heves nemzetközi kritikákból. A politikai környezet változásai is megkérdőjelezhetik a liberális nézeteket. Erre jó példa, hogy az utóbbi időben többen bírálták a túlzott hatalommegosztást az Egyesült Államokban, köztük Francis Fukuyama is – vélekedett Mándi Tibor. 

Védelem

Nem felszínes jelenség az antiliberalizmus, ami jelenleg Európában történik, az a liberalizmus megkérdőjelezéséről is szól. Azonban pontosan a terrorizmus és a menekültválság erősítheti is a liberalizmus bizonyos változatait, mivel az, amit Európa meg akar védeni az Iszlám Állam ellen, mégis a liberális alapú társadalomszervezés – mondta Mándi Tibor. Kicsit kimerültnek tűnik a liberális gondolkodás, de van egy mondás, hogy hajnal előtt a legnagyobb a sötétség, lehet, hogy egy liberális újjászületés előzményeit éljük. 

origo.hu