Kezdjük azzal, mik voltak a tünetek..

Szerdai napon erős nyomást éreztem a mellkasomom, azt hittem ott pusztulok el, de úgy voltam vele biztos a stressz.( Tegyük hozzá, a nagyobbik lányom úgy felidegestett, hogy azt hittem infarktusom van) Gondoltam a szívem, mert rohadtul fájt bent valami és érzésre meg mintha egy elefánt ült volna a mellkasomon. Gondoltam megpörgetem egy picit a szívem és gyorsan csináltam pár fekvőtámaszt. 2 perc múlva minden ok volt. Nem is tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.. este nem is volt más jel.. ellenben éjjel már reszkettem, fáztam, tipikus megfázásos tünetek. Reggelre már minden bajom volt, a hangom egész bariton lett, sőt az alaszkai kabátomban dideregtem 24 fokban. Tuti megfázás... Estére már fájt a tüdőm.. volt láz is meg minden, gyerekeket elvitte a volt párom, én meg szó szerint végig izzadtam az éjszakát, úgy hogy közben dideregtem, meg izzadtam is mellé... Magas láz.. szóval alapos megfázás... Ennyit a tünetekről...de hogy kerültem még is karanténba..

A karanténba kerülés nem egyszerű folyamat, sőt.. de menjünk sorba, milyen rendszer is van..

Mikor én beteg lettem az pont egy héttel azután volt, hogy Milánóba vagy is mellette voltam, árut vittem, de semmi jelét nem láttam ott a betegségre utaló pániknak. Szóval amúgy sem vagyok egy parás ember, de azért kellő óvatossággal közlekedtem. Nem álltam meg sehol csak a lerakó helyen, ott sem igazán érintkeztek senkivel. Szóval ezek után, azt gondolná az ember, beteg vagy, Milánó mellett jártál, akkor már visznek is.... Hát nem... Nagyon nem.

Szülői és közeli emberek nyomásának eleget téve felhívtam az úgy nevezett zöldszámot, ahol bejelentést kell tenni, ilyen esetben. Napközben lehetetlen, de hajnalban sikerült beszélnem az ottani illetékes hölggyel, aki tök közvetlen volt, mindent átbeszélve, azt mondta ez tuti nem korona vírus, most úgy is influenzajárvány van, azt kaptam el. Ez a válasz tökéletesen beleillik az én elképzelésembe is. Mondta maradjak otthon, ha szarabbul vagyok, akkor hívjam újra. Tehát ő sem küldött karanténba... De még is vagyok

Most kezdett picit bonyolult lenni a dolog. A kisebbik lányom beteg lett, 39 fokos lázzal, nem volt jól. Na ez nem tréfa, ha influenza ha más, intézkedni kell. Dokihoz miattam nem lehet vinni, doki nem jöhet ki, na akkor mi legyen? Elkezdtem hívni a zöld számot, de 100 próbálkozás után letettem, hogy nappal tudják beszélni velük. Akkor, gondoltam a veszprémi kórház. Hát azon kívül hogy végig hallgatták amit mondtam, nem tudták érdemben segíteni. Illetve, mondták, ilyen esetben ajkai kórház van kijelölve. Na hívtam őket, ahol közölte a hölgy nagyon kedvesen, hogy valóban itt van infektológiai osztály, de jelenleg zárva van. Hívjam veszprémet. Hát akkor ismét Veszprém.. na itt akkor azt ajánlották, hogy 16 óra után van mentő ügyelet, orvossal, hívjam akkor azt. Ok. Felhívtam, megint előadtam a meséket, kihangsúlyozva, hogy nem én számítok, hanem a kislányom. Megértette, mondta hogy felveszi az Almádi ügyelettel a kapcsolatot és hívnak. Kb fél óra és hívtak.

Hát... Maradjunk annyiban hogy érdekes beszélgetés volt. Gondolom a dokinál volt valami formanyomtatvány, amiről kérdezett, semmi lehetőségem nem volt elmondani mit is akarok. Nem vicces, hanem rohadt dühítő volt. Ha elkezdtem mondani hogy a kislányom miatt telefonálok, azzal kezdte, hogy maga volt milánónál? Mondom, én, na akkor maga a beteg.... Ezzel lezárt minden nemű más kommunikációt és a végén megállapította, hogy én koronavírus gyanús vagyok és jönni fog értem a mentő...

Hát így lettem én elzárva, amiért küzdöttem, hogy a lányom orvoshoz kerüljön, na azt nem sikerült elérni.... Mára jobban van, hál isten, én meg élvezem a miattam megnyitott részleg viszonylagos kényelmét... Hogy mi történt a szállítás áll és itt bent, na az is megér egy misét.....

Ferenczi György