Nem lehet érdemi átalakítást kezdeni addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amíg nem tárták fel az előző vezetés alatt zajló folyamatokat - állítja Vágó Gábor. 

A NAV-botrányt összefoglaló jelentést elkészítő volt LMP-s országgyűlési képviselő évi ezermilliárd forintos korrupciót jelentő áfacsalási gépezetet írt le részletesen. A zöldpárt szerint Vida Ildikó NAV-elnök távozása és az adóhatóság bejelentett átalakításának kormányzati terve több kérdést is aktuálissá tesz, Vágó pedig lapunknak azt is elmondta: érdemi vizsgálatokra van szükség, mert továbbra is erős a kockázata annak, hogy a rendszerbe beleette magát a korrupció - írja a népszava.

Orbán Viktor a bő másfél éve indult áfa-botránnyal kapcsolatban többször is azzal próbált kihátrálni a kérdések elől, hogy nincsenek konkrétumok, a kormány nem tudja, „ki követett el, mit és mikor”. A miniszterelnök és az illetékes nemzetgazdasági miniszter - valamint más kormánytagok, így Lázár János kancelláriaminiszter - rendre azzal érveltek, a NAV hatékonyan látja el feladatát, semmiféle bizonyíték nincs mindazokra a visszaélésekre és belső szervezeti problémákra, amelyeket Horváth András volt adóellenőr, majd őt követve több volt adóhatósági dolgozó, idén tavasszal pedig végül már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is nyilvánosságra hozott.

Hogy Orbán nem mondott igazat, azt nem csupán a kormány újdonsült, a NAV átalakítását célzó tervei bizonyítják, hanem az áfa-csalási botrányt összegző, az adóhatóság hatékonyságát boncolgató jelentés is világosan megmutatja, amelyet az LMP megrendelésére készített a párt volt országgyűlési képviselője. Vágó Gábor nemcsak a tavaly tavasszal, még honatyaként végzett áfa-csalási vizsgálatát bővítette ki a legújabb fejleményekkel, hanem azokat a rendszerszintű korrupciós kockázatokat is összegyűjtötte, amelyek nyomán évente mintegy ezermilliárd forintot veszít a magyar költségvetés.

Az LMP honlapján múlt pénteken közzétett NAV-jelentés bemutatásakor maga Vágó és a párt frakcióvezetője, Schiffer András is az adóhatóság teljes körű, alapos átvilágítását, a láncolatos áfa-csalások feltárására és megakadályozására alkalmas szervezeti egységek újbóli létrehozását, valamint a kormányzati reformterveket megelőző NAV-profiltisztítást követelt. Hogy minderre lesz-e kormányzati fogadókészség, az elmúlt évek nyomán erősen kérdéses, ám Vágó jelentése a nyilvánosság számára is egyértelmű üzenet lehet arról: óriási bajok vannak az adóbeszedésért és az állampolgárok közteherviselésért felelős állami szervnél. A ma korrupcióellenes civilként tevékenykedő Vágó a jelentésben részletesen ismerteti az áfa-csalók öt, a csalások kilenc fajtáját, s felidézi a NAV szervezeti átalakításait, melyek hatására körvonalazható, miként hagyja ma „futni” a legnagyobb bűnözőket az adóhatóság, holott hatékonyan is felléphetne ellenük. Vágó azt is fölidézi, hogy az áfa-csalási botrány kirobbanása óta a Fidesz-kabinet miként próbálta eltolni magától a felelősséget, s hogyan odázta el az ügy érdemi kivizsgálását, mindennek következményeként pedig - a nemzetgazdasági tárcától kapott válaszokból nyert adatok alapján legalábbis - az utóbbi években nemhogy csökkent volna az áfacsalások mértéke, de még növekedett is.

Zöld dosszié

2013. november 8-án Horváth András, a NAV ellenőrzési szakkoordinátora nyilvánosság elé állt, mert semmilyen más módon nem tudott föllépni az ellen, hogy tapasztalatai és vizsgálata szerint nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak el áfát, amelyhez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Tényekkel és dokumentumokkal igyekezett is alátámasztani állításait, az elhíresült zöld dosszié öt témakört ölelt fel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a NAV-on belüli szervezeti és személyi változások jelentősen gyengítették a hivatal ellenőrzési képességét, elsősorban a kiemelt adózók vonatkozásában. Horváth állításainak egyik alapeleme volt, hogy a hálózatos áfa-csalások legfőbb haszonélvezői a kiskereskedelmi láncok, márpedig ezek a cégek egytől-egyig kiemelt adózók.

Az adóhatóság ezután egyetlen hétvége alatt vizsgálatot folytatott le, melynek eredménye az volt, hogy minden rendben van a szervezeten belül. Ezután Horváth kilépett a NAV állományából, feljelentést tett az illetékes szerveknél, ám nemcsak a NAV, hanem a hatóságokat korrupcióval vádoló szakértő ellen is indult eljárás. Horváth korrupciós és hivatali bűncselekmények gyanúját vetette fel, több ügyben is bizonyítékokat szolgáltatott az ügyészségnek, míg egykori munkaadója információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményért jelentette fel őt.

2014. március 27-én a nyilvánosság elé lépett egy másik volt adóhatósági dolgozó, Vancsura István is, aki nem csupán megerősítette a Horváth által elmondottakat, de újabb tényekkel támasztotta alá: a NAV, főként egyes vezetők személyes közbeavatkozása és működése nyomán nem látja el feladatát, s nem lép föl hatékonyan az áfa-csalásos esetek jelentős hányadában. Vancsura a NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságán (KÜIG) a Rapid elnevezésű ellenőrzési főosztályt vezette, melyet ekkorra már fölszámolt az adóhatóság vezetése, de amelynek eljárásmódja több konkrét ügyben is megkérdőjeleződött.

A KÜIG

A Vágó-féle jelentés részletesen tárgyalja, hogy a nagyobb jelentőségű ügyekben, így a hálózatos áfa-csalási ügyekben is, 2007-től a KÜIG járt el, amelynek még egy elit operatív egysége, a Rapid Ellenőrzési Főosztály is rendelkezésére állt, hogy a leghatékonyabban lépjen fel az érintett bűncselekményekben. A nyilvánosság elé állt adóhatósági dolgozók, valamint az általuk közzétett dokumentumok és tények azt támasztották alá, hogy noha a KÜIG tudott a leghatékonyabban fellépni a szervezett adócsalások ellen, az adóhatóság vezetése 2010-től mégis megakasztotta a részleg vizsgálatait, majd szétverték a szervezetet, a legjobb szakmai vezetőket félreállították, végül a KÜIG-et 2013-ban egy kormányrendelettel meg is szüntették.
A NAV azzal védekezett, hogy a KÜIG nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Valójában azonban a NAV elhallgatta a KÜIG szétverése előtti eredményeket, ahogyan azt is, a szervezeti egység megszüntetésével az adóhatóság elérte, hogy a legkockázatosabb adózói körben az adócsalással megállapított adókülönbözeti feltárás hatékonysága 100 százalékos szintről 24,7 százalékra, a láncolatos vizsgálatok hatékonysága pedig 16 százalékos szintre csökkent. Ráadásul - mint arra Vágó még parlamenti képviselőként tett írásbeli kérdéseire kapott válaszok (hiánya) nyomán következtetni lehet - az évente 70-100 milliárdnyi adókülönbözetet feltáró szervezetet hatásvizsgálat nélkül szüntették meg, ami egyértelműen az áfa-csalók érdekeit szolgálta. Az LMP dokumentumában most az áll: miután a szervezet átalakítását érintő vizsgálat máig elmaradt, az ÁSZ tavasszal közreadott jelentéséből lehet csupán arra következtetni, hogy Vida Ildikó NAV-elnök javaslatára szűnt meg az adóhatóságon belül működő áfa-csalásokra szakosodott szervezet.

Leállítások(k)

„Immáron három volt adóhatósági dolgozó állt a nyilvánosság elé, aki szerint az adóhatóság egyes vezetői tudatosan lehetetlenítettek el vizsgálatokat, illetve lezárult vizsgálatok eredményét tették semmissé" - írja Vágó bevezetőjében. A jelentés foglalkozik azzal is, a KÜIG felett volt egy szervezet, a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága Somos Katalin vezetésével, afelett pedig a NAV elnöke, Vida Ildikó, állt. Ha a KÜIG valamelyik revizorának kiemelt adózóval kapcsolatos tennivalója volt, akkor hivatali eljárásrend szerint a NAV elnökétől kellett engedélyt kérnie, hogy az ellenőrzést kiterjeszthesse egy másik igazgatóság ügyfelére. A nyilvánosság elé állt volt adóhatósági dolgozók, valamint több bírósági tanúvallomás szerint azonban 2010 után ilyen, a NAV elnökéhez címzett, a kapcsolódó vizsgálat lefolytatására irányuló, korábban merőben formális, bürokratikus aktusként kezelt kérelmek tucatjai akadtak el a főigazgatóságon - jogszerűtlenül.

A jelentés külön kitér Somos személyes szerepére az áfa-csalások feltárásának gyanított megakasztásában is. Vágó több különböző, konkrét esetet is leír, melyek egyenként is súlyos áfabevétel-kiesést jelenthetnek a költségvetésnek, amiről nemcsak az azóta távozott NAV-elnök közvetlen munkatársai, hanem Vida maga is tudott. Ráadásul az adóhatóság elnökét "a különböző ügyekben érintett adóhatósági dolgozók számos esetben értesítették írásban a vizsgálat-megakasztások gyakorlatáról. Az adóhatóság elnöke, a szóbeli jelentésekre lehetőséget adó személyes hivatali találkozók elől elzárkózott, az írásbeli jelzésekre nem reagált" - írta Vágó, felidézve például az épp a Népszava ellen folytatott bírósági eljárás tárgyalásán elhangzott tanúvallomást is. Megírtuk, a per áprilisi tárgyalásán tanúként megszólaló Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig épp a KÜIG-et vezette, elmondott egy konkrét esetet arról, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetlenítette el Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője és Somos Katalin egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását. Noha azóta más ügyekben is születtek hasonló tárgyú, sőt, ezt az esetet is részletező tanúvallomások, az érintett vezetők jelenleg is a helyükön vannak, vizsgálat velük szemben máig nem indult, ahogyan egyéb eljárás sem igyekezett feltárni a NAV szervezetén belüli visszaélési gyanúkat.

Önjelentések

A kormány semmilyen módon nem kívánta tisztázni a NAV-ot érintő vádakat az utóbbi másfél évben. Egyetlen ilyen lépést sem tettek, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kérésére az adóhatóság 2013. november 8-10. (péntek-vasárnap) között lefuttatott egy átvilágító önvizsgálatot, amelyet azt követően indítottak rapid módon, hogy pár nappal korábban a nyilvánosság elé állt az áfa-botrányt elindító Horváth András - idézi föl Vágó. Ezen vizsgálat anyagát az adóhatóság több mint egy évig nem hozta nyilvánosságra, majd pedig Schiffer András, az LMP társelnöke pert indított, közérdekű adatigénylését első, majd másodfokon is megnyerte, ám végül nem neki adták át a dokumentumokat, hanem az adóhatóság 2014. november 26-án nyilvánosságra hozta a jelentése anonimizált anyagát. Ennek legfontosabb állítása, hogy a kétnapos vizsgálat egyértelműen megállapította: alaptalanul állította Horváth András, hogy a hivatal nem lép fel az adócsalókkal szemben, noha a NAV érvelése csetlett-botlott Horváthtal szemben.

Nem indult érdemi vizsgálat a NAV-ot, pontosabban annak legfelsőbb vezetését érintő amerikai korrupciós botrány nyomán sem. Vágó is fölidézi, a kitiltási ügy kapcsán a kormány 2014. november 6-án jelentés elkészítését rendelte el - a vizsgálatot a személyesen is érintett Vida Ildikó felügyelte. A 2015. március 3-án nyilvánosságra hozott belső vizsgálati jelentés azt a vádat igyekezett vizsgálni, mely szerint a NAV nem kezelte megfelelően bizonyos amerikai cégek bejelentéseit, noha ilyen vád valójában nem fogalmazódott meg, az amerikai diplomácia ennél sokkal súlyosabb, az adóhatóság vezetését érintő gyanúkat vetett fel. A 18 oldalas adóhivatali anyag végső következtetése az volt, a NAV-nál minden rendben, ezt pedig a kormány különösebb utánajárás nélkül el is fogadta.

Bubi, király, ÁSZ

Június elején derült ki, már több gyanúsított is van a NAV-botrányban - Horváth András feljelentése nyomán - 2013 decemberében, hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban. Polt Péter legfőbb ügyész legalábbis a Népszabadságnak adott interjúban arról beszélt, többeket is kihallgatott már a rendőrség. Márciusban még egy személyről volt szó, mégpedig egy NAV-vezetőről, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítanak. Az ügyészségi eljárást többször meghosszabbították, a legutóbbi határidő 2015 júniusa volt, ám a folytatásról, következményekről azóta sem tudni. Ügyészi intézkedésre nem került sor a gyanúsítotti kihallgatásokkal összefüggésben, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy nem tartották szükségesnek a szóban forgó NAV-vezető vagy vezetők szabadságának korlátozását. "Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a vizsgálat leállításokkal hírbe hozott vezető tisztségviselők, Dávida Marianna, illetve Somos Katalin továbbra is betöltik pozíciójukat" - írja Vágó.

Eközben azonban az ÁSZ tavasszal nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése feltárta azokat a szervezeti hiányosságokat, melyek lehetővé tették az adóhatóságon belüli visszaéléseket. Megírtuk, az ÁSZ csaknem egy éven át tartó ellenőrzése során több mint 60 pontban súlyos hiányosságokat tárt fel a NAV-nál a belső szabályozottság területén, az irányítási eszközök aktualizálásában, valamint a kockázatkezelési rendszer és az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával kapcsolatban. Kétszáz oldalas jelentésükből kitűnik: a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forintnyi tartozást, ami több mint az éves GDP tíz százaléka. Ám e súlyos megállapításoknak sem lett következménye, eljárás nem indult, a nemzetgazdasági miniszter fölszólítására Vida Ildikó közölte csupán, hogy a "hiányosságokat" pótolják.

Egyedül, mint Rambo

"Elhatároztam, hogy egyedül folytatom le ezt a vizsgálatot, mint Rambo" - jelentette be 2014 februárjában, még parlamenti képviselőként Vágó, miután a kabinet, valamint az illetékes hatóságok sorra söpörték félre a Horváth András által nyilvánosságra hozott visszásságok kivizsgálását. Az LMP-ből korábban kilépett, de akkor még a párt frakciójához tartozó politikus azon "rágott be", hogy a Fidesz nemcsak megakadályozta a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását, de a kormány lényegében kitért még az érdemi válaszadás elől is az ügyben. Az Országgyűlés 2013. december 17-én döntött arról, hogy csak a büntetőjogi felelősség megállapítása után kezdhet működni az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely az adóhatóság kiemelt adózókkal kapcsolatos, 2002 és 2013 közötti gyakorlatát tárná fel. A vizsgálóbizottság létrehozását az LMP és a független Ángyán József indítványozta, ám a kormánypártok nem voltak hajlandóak támogatni a kezdeményezést. A 2014-ben kezdődött új parlamenti ciklusban ismét megkísérelte az LMP a vizsgálóbizottság felállítását, a kezdeményezést valamennyi ellenzéki képviselő támogatta, ám a kormánypárti többség az illetékes szakbizottságokban először rendre levették a napirendről a kérdést, majd pedig márciusban le is szavazták azt. Eközben a kitiltási botrány nyomán sem élt ellenőrzési jogaival az Országgyűlés, hiszen az ellenzéki pártok kezdeményezését a NAV átvilágítására, illetve Vida Ildikó és vezetőtársai meghallgatására a Fidesz szintén ellehetetlenítette. 2015. március 23-án ugyan a parlament költségvetési bizottsága végül meg akarta hallgatni Vida Ildikót, ám a NAV-elnök nem jelent meg, arra hivatkozva, önvizsgálata szerint minden rendben az adóhatóságnál.

Vágó Gábor: „nem szabad annyiban hagyni”

FOTÓ: Vajda József

- Lehet azt mondani, hogy a NAV ezermilliárdos korrupciós gépezet részévé vált?

- A hálózatos áfa-csalások nem csupán Magyarországon okoznak súlyos költségvetési károkat. Ám hazánk az egyetlen, ahol felmerült közérdekű bejelentők részéről, hogy az adóhatóság egyes vezetői is részt vesznek ezekben a folyamatokban, ha mást nem, passzívan járulnak hozzá. Ezekre a felmerülő vádakra nem érkezett érdemi válasz, elmaradt a kivizsgálás, ami csak a gyanút erősíti.

- Vida Ildikó lemondásával elkerülhető az esetleges felelősségre vonása?

- Ettől a kormányzattól és ügyészségtől sajnos nem várható érdemi felelősségre vonás korrupciós ügyben. A lemondás várható volt. A politikai logika azt diktálta, hogy megvárják, amíg elcsitul a vihar a NAV körül, és csak utána engedjék el a kezét. Faramuci módon, minél tovább tartottuk nyomás alatt az áfa-csalási üggyel a NAV-ot, annál több idő jutott Vidáéknak.

- Vida mellett több NAV-vezető neve és esetenként közvetlen érintettsége is felmerült az áfacsalási botrányban. Ők jelenleg is a rendszer részei. Vizsgálandó-e most a felelősségük?

- A NAV teljes átvilágítására van szükség, beleértve az elmúlt időszak vezetőinek tevékenységét is. Nem lehet érdemi átalakítást kezdeni addig a NAV-nál, amíg nem tárták fel az előző vezetés alatt zajló folyamatokat. Nem a személyek a fontosak, hanem az, hogy továbbra is erős annak a kockázata, hogy a rendszerbe beleette magát a korrupció. A hatalom könnyen álcázhatja mindent felforgató átalakításnak azt, hogy csupán kicserél egy-két szereplőt, de az "üzletmenet" marad a régiben.

- A jelentése következtetései nyomán föl lehet vagy kellene tárni esetleges bűncselekményeket?

- Sajnos, mivel nem jött létre a parlamenti vizsgálóbizottság, hanem csupán egyedül végeztem a feltáró munkát, így nem tudtam kötelezni senkit arra, hogy nyilatkozzon nekem. Nem rendelkeztem nyomozati jogkörrel sem. Ez egy leíró jellegű jelentés, mely bemutatja az áfa-csalások gyakorlatát, a NAV-botrányt és az abból következő kitiltási botrányt. A legfőbb végkövetkeztetése, hogy nem szabad annyiban hagyni az ügyet, hanem a keményebb eszközökkel rendelkező, illetékes szakhatóságoknak, és az Országgyűlésnek folytatnia kell a kutakodást.

- A jelentés nyomán megfogalmazhatóak konkrét javaslatok az áfacsalások, illetve az azokat "segítő" korrupciós kockázatok kiküszöbölésére?

- Igen, a legfőbb eszköz a "világbajnok" áfa-szint csökkentése lenne. Azt el kell ismerni, hogy az EKÁER-rendszer, s a számlázási szoftverek adóhatósághoz való bekötése is jó irányba tett lépések a kormány részéről, bár vannak érdekes részletek. Az adóhatóságon belül használt módszertannal foglalkozik külön fejezet a jelentésben, a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜIG) megszüntetése után használt módszertan hatékonytalansága szembeötlő.

- Lesz bármiféle következménye ennek a jelentésnek?

- Az lehet a leghasznosabb következménye, hogy napirenden marad a NAV-botrány, és nem felejtődik el. Amennyiben meglesz hozzá a politikai akarat, akkor a történések érdemi feltárása és a felelősök számonkérése is elindulhat.

nepszava.hu (Címlap: Orbán állítja: a kormány nem tudja, „ki követett el mit és mikor” // Fotó: Vajda József)