A főigazgató szerint a diplomás művészek jövedelme sem éri el a pedagógusokét a Szegedi Nemzeti Színházban.

A színészek országos átlagfizetése havi bruttó 195 ezer forint.

Téves elképzeléseket hallani arról, mennyi ma egy sikeres színművész fizetése. Nemrég a budapesti Katona József Színház társulatának tagja, Kovács Lehel – akit a Munkaügyek link suhancaként is ismerhetnek a nézők – beszélt egy interjúban arról: körberöhögik, ha elmondja, mennyi a fizetése. Szegeden sem jobb a helyzet. A színészek itt arra panaszkodnak: évek óta nem emelkedik a fizetésük.

Igyekszik mindenki valamilyen kiegészítő munkát is találni. Többen rádióznak, tanítanak; korábban szinkronizáltak is, de ez a lehetőség helyben mostanra megszűnt. Szívesen fogadnak minden alkalmi felkérést, örülnek, ha olyan szakmába vágó feladatokkal keresik meg őket, mint az ünnepi versmondás, konferálás, reklámokhoz hangalámondás.

A HVG-ténytár szerint tavaly a Nemzeti Színházban 422 ezer, az Operaházban 266 ezer, a Vígszínházban 249 ezer, a kecskeméti színházban 200 ezer, a nyíregyházi teátrumban 187 ezer forint volt a havi bruttó átlagfizetés. Ez azonban nem csupán a művészi állomány átlaga, hanem beleszámították a technikai személyzet, apparátusi dolgozók javadalmazását is. A fizetesek.hu portál legfrissebb adatai szerint jelenleg Magyarországon 195 ezer 533 forint a színészek bruttó havi átlagfizetése. Mi a helyzet Szegeden?

Egyre többen

Meglepetés, hogy Magyarországon a gazdasági világválság kirobbanása óta nőtt a színházi szférában dolgozók létszáma. Míg 2008-ban még csak 7198 színházi foglalkoztatottat tartottak számon a statisztikák, 2013-ban már 43 százalékkal többet, összesen 10 ezer 329-et. Közülük 5886-an dolgoztak művészeti munkakörben.

– A ténytár adataival kapcsolatban elég szkeptikus vagyok, mert a magyar színházakban nagyon sok „munkavégzésre irányuló jogviszony" van jelen párhuzamosan. „Fizetésük" a közalkalmazottaknak és munkaviszonyban állóknak (a „dolgozóknak") van, de éppen a színművészek körében nem ez a jellemező foglalkoztatási forma. Nálunk személyi juttatásaik 2014-es összege a fenntartó által elfogadott intézményi költségvetés szerinti 410 millió forint volt. „Dolgozóink" száma 170 körül van, egy-két kivétellel „főállásúak", teljes munkaidőben dolgoznak. Ugyanakkor nálunk – az elődeim által a 90-es évek végétől kialakított és a HVG cikke által országosan is jellemzőnek mondott rendszerben – egyetlen színművész sem tartozik ebbe a kategóriába: valamennyien egy vagy több szerepre kötött megbízási szerződéssel lépnek fel az előadásokban, a megbízási szerződések keretében kifizetett számlák a dologi kiadások között szerepelnek. Azon színművészek, akik az egy évadban játszott összes szerepükért járó megbízási díjukat havi egyenletes ütemezésben veszik fel, átlagosan mintegy 220 ezer forintos számlát állítanak ki, de ebből az összegből vállalkozásuk adózik, társadalombiztosítási terheiket és vállalkozásuk fenntartási költségeit is fedezik – hangsúlyozza Gyüdi Sándor.

A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója szerint a színművészeken kívül a színpad körül tevékenykedő műszakiak közül a díszítőket, kellékeseket, világosítókat, hangosítókat kiszervezett vállalkozások foglalkoztatják. Ebből következően – bár kétségtelenül kollégáiknak tekintik őket is – a keresetüket nem ismeri.

– A közalkalmazottainkon kívül még legalább 80 ember elsődleges jövedelemforrása a színházunkban végzett munka. Egy biztos: a színház társulatának tagjai mélyen a nemzetgazdasági átlag alatti jövedelemmel rendelkeznek. Közalkalmazottaink több mint a felének keresete a garantált bérminimum; nekik növekedett – 4000 forinttal – a havi illetményük, a többieké évről évre nem tud emelkedni. Diplomás, színpadra lépő művészeink jövedelme a pedagógusoké alatt marad – fogalmaz Gyüdi Sándor.

delmagyar.hu (Címlap: Színészek a szegedi nagyszínház színpadán. A szegedi színészek átlagosan havi 220 ezres ˝fizetést˝ kapnak a színháztól, de ebből kell állniuk vállalkozói terheiket is. - Illusztrció: Kuklis István)