Ősztől az állam az iskolák üzemeltetését is átveszi – ami nem jelenti azt, hogy a költségeket is magára vállalja. Az 50 milliárd forint körüli összeget az önkormányzatok fizetik majd be – ám nem egyforma mértékben: a tehetősebbeknek a saját iskolájuk üzemeltetési költségén túl még további 21 milliárd forintot kell befizetniük a hátrányos helyzetű települések iskolái számára – szolidaritás gyanánt.

A jövő évi költségvetés módosításával törvényesülő előírást akár igazságosnak is tekinthetnénk, hiszen sok település nyilvánvalóan nem tehet a hátrányos helyzetéről.

A szolidaritási hozzájárulás megállapításakor viszont számos mutatót kellene figyelembe venni, hiszen nem csupán az úgynevezett adóerőképesség mutatja meg egy település gazdasági erejét, árnyalta a képet megkeresésünkre Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab polgármestere, s egyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Mostanra mégis egyértelművé vált: azoktól a településektől, ahol 32 ezer forintnál magasabb az egy főre jutó adóerő-képesség, az említett címen is vonnak el pénzt. Mindezzel tovább szűkül az önkormányzatok mozgástere, holott eddig is csak a beszedett adójuknak körülbelül az egyharmadával, 210 milliárd forinttal rendelkezhettek szabadon.

Az iskolák üzemeltetésének átvételével most már gyakorlatilag csak maga az ingatlan marad az önkormányzatok tulajdonában. Ez viszont azt is jelenti, hogy a karbantartás, az állagmegóvás ezentúl az állam kötelessége lesz. Érdemes tehát ügyelni arra, hogy a kölcsönhaszon szerződésbe az iskolák állapotát igen részletesen bejegyezzék, biztatja polgármestertársait Schmidt Jenő. A következő évben ugyanis, amely már a választást előzi meg, vélhetően jut majd ilyesmire is pénz, a távolabbi jövő viszont igen bizonytalan.