Március eleje óta nem robbant ki újabb nagyobb brókerbotrány, azonban a Quaestorról és a Fideszhez köthető szálakról napról napra derülnek ki újabb és újabb részletek annak ellenére, hogy a kormánypárt minden igyekezetével azon van, hogy leporolja magáról az ügyet és a baloldal irányába tolja.

Az első botrány Töröcskey bankjának a bedőlése volt. A Magyar Nemzeti Bank 2014. december 5-én vonta vissza a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. működési engedélyét, miután súlyos szabálytalanságokat és hiányosságokat tártak fel a banknál. 

Azután következett még három, először a Buda-Cash, majd a Hungária Értékpapír és a legnagyobb ügy, a Quaestor-botrány.

Buda-Cash-ügy: A Buda-Cash évtizedeken át élt vissza ügyfelei bizalmával, meghamisította a jelentéseket és a kimutatásokat. Egyes brókerek még saját ügyfeleiket is átverték, amikor a különböző ügyletekkel kapcsolatban nem a valódi számokat és időpontokat tüntették fel a kimutatásokban. A csalássorozat végül a svájci frank felértékelődésével ért véget, mivel a brókerház az opciós ügyleteken hatalmasat bukott, miután a svájci jegybank elengedte az euróval szembeni árfolyamküszöböt. A több tízmilliárdos veszteség kiverte a biztosítékot az ügyfeleknél, valószínűleg az ezután megindult vizsgálatokba bukott bele a brókerház. Körülbelül 100 milliárd forinttal károsíthatták meg ügyfeleiket. 

Hungária Értékpapír-ügy: A másik két ügyhöz képest viszonylag kisebb horderejű visszaélésről van szó. A Hungária Értékpapírnál szintén meghamisították az adatokat és engedély nélkül használták fel az ügyfelek pénzét, több milliárd forinttal megkárosítva őket. 

Quaestor-ügy: Az eddigi legnagyobb hazai brókerbotrány, a csalás végösszege akár a 200 milliárd forintot is elérheti. A Quaestor Hruria kötvénykibocsátó még március elején jelentett öncsődöt arra hivatkozva, hogy a pénzügyi szektort érintő bizalomhiány miatt túl sokan akarták egyszerre kivenni pénzüket. Valójában a Quaestor engedély és fedezet nélkül bocsátott ki 150 milliárd forint értékben fiktív kötvényeket, ráadásul ősszel az MNB úgy engedélyezett 60 milliárdos kötvénykibocsátást, hogy a cégnél már akkor sem volt minden rendben. A Quaestor már jó ideje piramisjátékhoz hasonló módszerrel bocsátotta ki a kötvényeket, mivel az ingatlanokon túl likvid fedezettel a cég nem rendelkezett. A cégcsoport gyakorlatilag alig termelt nyereséget, miközben rengeteg kötelezettsége volt.

További részletek a Ténytár blogon >>>

tenytar.blog.hu