Az igazságügyi miniszterrel a Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként szoros munkakapcsolatban áll, de mint Híradónknak elmondta: a lehallgatás soha fel sem merült, ha volt is ilyesmire engedély, ezt Varga Judit nem jelezte, de nem is jelezhette.

Bánáti János az ATV Híradójának azt mondta: az ügyben mindenkinek megfontoltságot javasol, egyelőre nem tudjuk pontosan, mi történt, hogy volt-e szándék a lehallgatására és hogy az megvalósult-e. Mindössze annyit olvasott, hogy a telefonszáma szerepel egy listán, és ezekre a telefonokra állítólag valakik megpróbáltak egy programot rátelepíteni – tette hozzá.

Az ügyvéd hangsúlyozta: ezzel kapcsolatban tények a mai napig nincsenek.

Bánáti János a kamara vezetőjeként szoros munkakapcsolatban áll Varga Judit igazságügyi miniszterrel. Kijelentette, hogy a lehallgatás soha fel sem merült, ha volt is ilyesmire engedély, ezt a miniszter nem jelezte, de nem is jelezhette, hiszen ez államtitok.

A kamara elnöke beszélt arról is, hogy ma már a költségvetési csalásokban szinte 100-ból 100 esetben lehallgatások képezik a bizonyítási anyagot. Ő maga is számtalan olyan ügyben jár el, ahol a bizonyítási anyagban lehallgatási anyaggal találkozik, de ezek a lehallgatások az esetek döntő részében az érintett személy gyanúsítottá nyilvánítása előtt történnek, ott még nem merül fel a védővel való beszélgetés.

Felidézte, hogy van olyan ügy, amikor a terheltre van kiadva lehallgatási engedély, ami a telefonjának lehallgatását engedélyezi. Ha a vonal másik végén az ügyvédje van, ez bekerülhet az anyagba, de ha védői titok ennek a tárgya, az nem használható fel bizonyítékként.

Bánáti János elmondása szerint mindig óvatos a telefon használatával, nem emlékszik, hogy valaha is ettől kellett volna tartania, hogy az ügyfelével olyan dolgokról beszéltek volna, ami miatt neki aggódni kell.

Kétféle lehallgatás van: az egyik a bűncselekmény gyanújához kapcsolódó, a büntetőeljárási törvény és a rendőrségi törvény által szabályozott, a másik a nemzetbiztonsági, megelőzési, elhárító lehallgatás, erre is más szabályok vonatkoznak, itt nincs különbség például újságíró vagy ügyvéd között – magyarázta.

Kitért arra is, hogy bár a gyártó, aki ezt a szoftvert készítette, azt állította, csak állami szerveknek adja el, semmi nem garantálja, hogy onnan jogellenesen ez a szoftver nem szivárgott ki, tehát a lehallgató lehet akár magánszemély is, aki a megszerzett információkat például zsarolásra akarja használni.

Bánáti János bízik abban, hogy ezt a feltárást vizsgálat fogja követni, és kiderül, hogy ki használta ezt a szoftvert. Hozzátette: más ügyvéd neki még nem jelezte, hogy ő is érintett lenne. (atv.hu)