Az egész régészvilág aggódik az ókori Palmüráért, miután múlt héten nyilvánosságra került, hogy az iszlámmal összeegyeztethetetlennek nevezett ősi kincseket szisztematikusan leromboló Iszlám Állam hadai mintegy két kilométerre közelítették a felbecsülhetetlen értékű romokat.

A héten pedig bekövetkezett az, amire már mindenki számított: az iszlamista hadak elfoglalták a multikulturalizmus ókori fővárosát.

Legjobb tudomásunk szerint a dzsihadista szervezet a világörökség részét képező, a Szíria Velencéjének nevezett ókori romváros elpusztításába még nem kezdett bele, azonban félő, hogy nem sokat fog vele várni - írja a Múlt-kor Blog. Az Irak és Szíria jelentős területeit elfoglaló, szélsőséges iszlamista szervezet vallási megfontolásból törli el a Közel-Kelet évezredes emlékeit. Elmondásuk szerint azért harcolnak, hogy "megtisztítsák" az iraki, valamint a szíriai társadalmat mindattól, ami összeegyeztethetetlen az iszlámmal. Ide kattintva megtekintheti azokat az ókori emlékeket, amelyeket eddig elpusztított az Iszlám Állam.

Az UNESCO által 1980-ban a világörökség részévé nyilvánított város azon az egykor fontos kereskedelmi útvonalon található, amely Kínát, Indiát és Perzsiát a földközi-tengeri térséggel kötötte össze. A Szíria középső részén, egy oázisban, Damaszkusztól 215 kilométerre északkeletre és az Eufrátesztől 120 kilométerre délnyugatra fekvő Palmüra (Palmyra) az ókorban kiemelkedő jelentőségű település volt, fénykorát az i. sz. 2-3. századan élte. A különböző kulturális hatások - többek között a hellenisztikus, a római, a perzsa és a mezopotámiai - egy egészen sajátos stílussá forrtak ott össze.

A Szíriai-sivatagot keresztülszelő karavánok hosszú évszázadokon keresztül virágzó, "a sivatag mátkája" néven ismert város ügyeinek irányítását a legendás uralkodónő, Zénobia a 3. században vette át - miután a perzsa Szasszanidák támadása után Palmüra lerázta a római igát -, és hatalmát egészen Egyiptomig terjesztette ki. Így lett a királynő a Római Birodalom egyik legfőbb ellensége, Aurelianus római császár 272-273-as hadjárata azonban Palmüra összeomlásához vezetett. A települést minden bizonnyal Diocletianus uralma alatta hagyhatták magára. A szépséges Zénobia Itáliában, házi őrizetben hunyt el.

A római hódítás előtti hellenisztikus Palmüra romjainak létezéséről sokáig csak a történeti feljegyzésekből tudhattunk. A város sokáig aludta mély álmát, azonban néhány európai eljutott a romokig, így az angol Robert Wood is 1751-ben, akinek gyűjtései lázba hozták Európát. A tudományos értékű feltárás az első világháború után indult meg.

Először a leghíresebb műemléket ásták ki, a Babilonból importált Baál templomát, ahol az oszlopsorral övezett széles út ér véget, amely mentén a legfontosabb épületek csoportosulnak. A helyszín az UNESCO kulturális világörökségi listájára 1980-ban került fel. Napjainkban régészeti csoportok számos országból folytatnak ásatásokat a terület különböző részein.

A Múlt-kor Blog bemutatja a város azon fontos helyszíneit, amely veszélybe került az iszlamista hódítás miatt.

Sivatagi fellegvár

Oszlopsorokkal szegélyezett utca

Baál isten temploma

Római kori színház

A római színház színpada

A tetrapülon, egy hatalmas római műemlék, amely a főútvonalat jelölte

Baál isten temploma

Faragott mennyezet Baál templomából

Palmüra igen gazdag lelőhelynek számít, számtalan szobor és egyéb faragvány került elő. Az egyik leghíresebb ez a vízköpő, amely egy oroszlánfejet ábrázol. A szíriai hatóságok szerencsére észnél voltak, így mikor megtudták, hogy az Iszlám Állam csapatai közelednek, több száz szobrot eltávolítottak a helyszínről, és biztonságba helyeztek.

Az ókori decumanus (főútvonal)

mult-kor.blog.hu (Címlap: Forrás: mult-kor.blog.hu)