Szeret fogadni? Nézze meg ezt a sportfogadás weboldalt!
h i r d e t é s
Nem úgy és nem annyi béremelést hozott a rendőröknek és a tanároknak az életpályamodell bevezetése, ahogy arra jelentős részük számított. A tanárok bére még mindig nem éri el a magyar átlagot, a rendvédelmi szerveknél pedig rosszul jártak a helyi kapitányságok emberei.
Egyre nagyobb a feszültség az iskolákban és egyetemeken. Az ELTE-BTK oktatói a megalázó bérek miatt írtak nyílt levelet, a közoktatásban dolgozó tanárok pedig már a sztrájkot fontolgatják. Hozzájuk csatlakoznának a nevelést-oktatást segítők, akiknek csak látszólagosan emelték a fizetésüket – volt, akinek csak bruttó 775 forinttal.
Bérnövelési kényszerbe került számos hazai vállalat, ám akkora emelési hajlandóság nem látszik, amekkora az elvándorlási hullámot megállíthatná. Más vélemények szerint a munkaerőproblémát nem a cégeknek egyenként, hanem egy gazdasági modellváltásnak kellene megoldania. A döntéshozó elit azonban ellenáll.
Béremelést, a minimálbér és a minimális nyugdíj emelését követelik a szocialisták, ám a kormánypártok még azt sem vállalják, hogy parlamenti vitára engedjék a javaslatokat. A héten már a népjóléti bizottságban elbukott a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos minimálbér 50 ezer forintra emelésének a terve.
Miközben mindenki a menekültekkel van elfoglalva, az egészségügy szép lassan a tönk szélére jut. Sorra hagyják el az orvosok és szakápolók az országot, a bérezésről pedig lassan 4 hónapja tárgyal a kormány a szakdolgozói kamarával és a szakszervezetekkel.
