Idén is ekkora emelést ígérnek - írja az mfor.hu

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkára sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 2013-ban elindított béremelési programmal 2017-ig mintegy 50 százalékkal fog nőni az oktatók fizetése. 

A felsőoktatásban is elkezdődött a korábban beígért béremelés végrehajtása. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár elmondása szerint az oktatói és kutatói pályákon is többlépcsős bérnövekedés lesz, idén januártól 15 százalékkal, majd 2017 és 2018-tól 5-5 százalékkal fogják emelni a fizetéseket.

Korábban a minimálbérhez viszonyítva számolták az illetményalapot, de ezt a viszonyítási alapot elszakították 2015 januárjától a pedagógusbérektől, így jóval kisebb mértékben emelkedtek azok, mintha automatikusan követik a minimálbér változását. Idén január 1-től a minimálbér összege bruttó 105 ezer forintról 111 ezer forintra nőtt, azaz mintegy 5,7 százalékkal változott. 

Számítások szerint azonban a tanárok a bekövetkezett minimálbér-emeléssel jelentős összegekkel kereshetnek kevesebbet, mintha nem választották volna le a fizetésüket a minimálbérről. A minimálbér helyett az úgynevezett vetítési alap szolgál viszonyításul a fizetésekhez, amelynek összege idén 101,5 ezer forint, ami megegyezik a tavalyival.

Forrás: mfor.hu

Felsőfokú alapszakos végzettséggel bíró kezdő tanár bruttó 171 434 forintot keres, míg az bértábla legfelső kategóriájába tartozó, 42-44 éves szakmai tapasztalattal és ugyanilyen végzettséggel rendelkezők 325 724 forintot keresnek. Ha a bérük követné a minimálbért, akkor tavaly szeptembertől 177 345, illetve 336 956 forintot kerestek volna a példában szereplő tanárok, míg jövő szeptembertől 187 480, illetve 356 210 forintot kereshetnének a pedagógus I. táblázat alapján számolva. A kezdő tanárok így közel hatezer, míg a nagy rutinnal rendelkezők mintegy húszezer forint bérnövekménytől esnek el.

Az életpályamodell szerinti béremeléssel kapcsolatos probléma leginkább abból fakad, hogy mivel a minimálbér növekedése már automatikusan nem jár együtt a pedagógusbér növekedésével, ezért a későbbi emeléseket illetően bizonytalanságokat szülhet a törvényi kényszerítő erőnek a hiánya.

Forrás: mfor.hu

A közoktatáson túl a felsőoktatási fizetésekben is történtek változások. A doktorandusz hallgatók ösztöndíja jelentősen fog növekedni. A doktori képzés négyévesre módosul, amelynek az első két évében 140 ezer, a második két évében 180 ezer forint ösztöndíj kerülne kifizetésre. Ez a módosítás azt a helyzetet eredményezi, hogy a tanársegédek és adjunktusok 10 éve nem emelt fizetése a 2018-ig évenként beígért emeléssel a harmadik év végére megegyezne a doktori hallgatók ösztöndíjával. Ez ellen a méltánytalan helyzet ellen egyébként az ELTE bölcsészkarának oktatói nyílt levélbentiltakoztak is. 

 A tanári szakma rossz megítélését a fiatalok körében és a tehetséges diákok versenyszférába történő elvándorlását valószínűsítik a szférában meglévő alacsony fizetések is. Az OECD országokat tekintve Szlovákia után Magyarországon a legalacsonyabbak a pedagógusbérek.

Forrás: mfor.hu

A legfrissebb, tavaly decemberi PISA-vizsgálat eredménye szerint a fejlett ipari országokat tekintve leginkább azok a diákok választják a tanári pályát, akik más szakmát választó, ambiciózus kortársaikhoz viszonyítva relatíve gyengébb matematikai és szövegértési készségekkel rendelkeznek.

Egy 15 éves fiatalok körében végzett felmérés szerint a tanári foglalkozás rendkívül népszerűtlen, az OECD átlagát tekintve a megkérdezett fiúk 3, míg a lányok 6 százaléka képzeli csak el magát tanárként. Tehát a legfrissebb eredmények kiábrándítóak, kevesen és nem is a legjobb képességekkel rendelkezők választják a tanári pályát. Magyarország a PISA-felmérés alapján sereghajtóként szerepel mind a fiatalok körében a tanári pályának a negatív megítélése, mind a diákok készségei alapján.

mfor.hu