h i r d e t é s
A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteken az MTI-vel. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.
A Hubble Űrteleszkóp korábbi képeinek elemzésével jöttek rá a kutatók, hogy a felszínen lévő jégből vízpára szökik a légkörbe a Ganümédészen, amelyet még az Europánál is hamarabb, 2029-ben elér majd egy űrkutatási misszió.
Naprendszerünkben kétségkívül a Vénusz rendelkezik az egyik legextrémebb felszínnel, ugyanis átlagosan 460 Celisus-fok körüli forróság tombol a bolygón, amivel gyakorlatilag élhetetlen körülmények alakultak ki.
A Szaturnusz eddig ismeretlen 20 holdját fedezték fel amerikai tudósok, ezzel a gyűrűs bolygó átvette a vezetést a Jupitertől a Naprendszeren belül. A Szaturnusznak az újakkal együtt már 82 kísérője lett, míg a Jupiter körül csak 79 kering – olvasható a BBC hírportálján.
Amerikai asztrofizikusok komputeres szimulációk alapján még 2011-ben vetették fel annak a lehetőségét, hogy a Naprendszer születésekor a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz mellett lehetett még egy ötödik gázóriás. Ám ha létezett egy ilyen bolygó, hová tűnhetett, mi lehetett a sorsa? A kutatók évek óta feltételezik, hogy a tettes a Szaturnusz vagy a Jupiter lehetett – olvasható a PhysOrg hírportálon.
