Sokan elsősorban a nagy nyugati technológiai cégek, a Microsoft és a Google párharcaként mutatják be a történetet, ám a teljes képhez hozzátartozik, hogy az Egyesült Államokkal technológiai versenyt folytató Kínában is dübörögnek a fejlesztések, és sorra jelennek meg a legnépszerűbb mesterséges intelligencia modellek kínai változatai. - írja a Portfolio

Hasít a kínai tudományos program

A valaha összeszerelőüzemként emlegetett Kína az elmúlt évtizedben egyre figyelemreméltóbb eredményeket ér el az élvonalbeli technológiák fejlesztése terén is. A sikerekkel együtt az ambíció is egyre nő: egy 2017-ben meghirdetett kormányzati stratégiai program szerint Kínának 2030-ra a világ első számú mesterséges intelligencia innovációs központjává kell válnia. Ennek megfelelően a tavaly decemberben megrendezett Központi Gazdasági Munkakonferencián a mesterséges intelligencia fejlesztését 2023 egyik gazdasági prioritásaként nevezték meg a résztvevők.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások terén az elmúlt évtizedben látványos eredményeket ért el a kínai tudományos világ. A Stanford Egyetem kutatói megalkottak egy AI-indexet, amely az országok felkészültségét méri a mesterséges intelligencia-mezőnyben. Az index alapján Kína rendelkezik a második legélénkebb mesterséges intelligencia ökoszisztémával a világon (az első helyen az Egyesült Államok, a harmadik helyen India áll). 2021-ben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudományos publikációk és a felhasznált tudományos referenciák egyharmada is kínai tudósoktól származott. Szintén ebben az évben 43 000 tudományos publikációt adtak ki kínai tudósok, nagyjából kétszer annyit, mint az Egyesült Államokban tevékenykedő társaik.

Kína csak mostanában kezdte felmutatni ezeket a sikereket: 2012-ben még csak egy kínai vállalat tudott felkerülni a top 10-es kutatási listákra, és még 2016-ban is jelentős volt az amerikai szereplők fölénye, ám 2021-ben a Tencent, az Alibaba, a Huawei és a State Grid Corp. of China már mind a kutatások, mind az tudományos idézetek számát tekintve felkerültek a tízes listák élére.

Támogató ökoszisztéma

A tudományos munka azonban önmagában nem jelent versenyelőnyt a mesterséges intelligenciával foglalkozó ágazatokban, mivel a kutatások eredményeit gyakran nyilvánossá teszik, és az algoritmusokat a konkurencia hamar le tudja másolni.

A versenyelőny sokkal inkább fakad az adatbázis méretéből és minőségéből, valamint abból, hogy mennyire sikerül felhasználói szempontból is használható alkalmazásokat fejleszteni.

A mesterséges intelligenciát a leghatékonyabb úgy lehet üzleti vagy magánfelhasználásra szabni, ha a terméket minél többen használják, vagyis a gépi tanulási algoritmusba a lehető legtöbb adatot táplálják be.

Kína eleget tesz a fenti szempontoknak, hiszen mérete miatt óriási mennyiségű adat képződik a piacon, a technológiai és mérnöki tudományok évtizedes központi támogatása pedig biztosítják a szakemberek utánpótlásának megfelelő szintjét is.

A kínai piac emellett fogékony a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra, amelyek így nagyon gyorsan tudnak fejlődni. Emiatt a kínai cégek jellemzően gyorsan piacra tudják dobni a fejlesztéseiket, a felhasználók pedig rugalmasan alkalmazkodnak a változásokhoz. Ez a támogató környezet kedvez a mesterséges intelligenciák fejlődésének.

Beruházások

A kutatási eredmények és a támogató ökoszisztéma azonban pénz nélkül nem sokat érne. Szerencsére ebből sincs hiány: 2021-ben összesen 17 milliárd dollárnyi magánbefektetést vonzottak a kínai mesterséges intelligencia startupok. Meglepő, hogy 2015 és 2021 között a befektetések jelentős része, 37 százaléka, az Egyesült Államokból származott. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években az elmérgesedő kereskedelmi háború és a katonai rivalizálás eredményeképp ezeket a pénzmozgásokat szigorúan ellenőrzik az Egyesült Államok hatóságai. Kína riválisa különösen amiatt aggódik, hogy a kínai tervek között előkelő helyen szerepel a mesterséges intelligencia katonai célú felhasználása. Nem mintha az Egyesült Államok hadserege nem használná ki a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, ugyanakkor egy ilyen kiélezett globális politikai helyzetben nem mindegy, hogy az országból származó magántőke melyik hadsereget támogatja.

A magánpénzek mellett Kínában az állami forrásból megvalósított fejlesztésekből sincs hiány. A kínai kormány 2018-ban egy 2,1 milliárd dolláros mesterséges intelligencia-technológiai park megépítésére adott engedélyt Peking nyugati külvárosában. Arra, hogy megtérül-e a gigaberuházás még éveket kell várni, hiszen a komplexum várhatóan csak 2025-ben készül el.

A fentiek ellenére az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy a nyugati országok még egy jó ideig vezetik majd a mesterséges intelligencia-versenyt. Az óriási kínai piac, a bőven rendelkezésre álló mérnöki utánpótlás, a kormányzati támogatások és a sokszor vérre menő vállalkozói kultúra jelentős lökést adhatnak a kínai fejlesztéseknek. Utóbbi sokak szerint vissza is üthet, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy egyes cégek versenytársaik forráskódjának megszerzésével akarnak majd üzleti sikereket elérni.

Más elemzők arra világítanak rá, hogy - bár Kína felállított néhány erős mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó intézetet - az ország felsőoktatási rendszere messze nem tudja olyan színvonalon kiszolgálni a mesterséges intelligencia szektort, mint a nyugati egyetemek kutatócsoportjai.

Az Egyesült Államok által kivetett technológiai fókuszú szankciók szintén hátráltathatják a fejlesztéseket. Az egyik ilyen korlátozás a mesterséges intelligencia chipek exportjára terjed ki. Míg sok kínai AI-startup elsősorban a felhasználói oldalra összpontosít, és emiatt nincs szükségük nagy teljesítményű félvezetőkre, az alapkutatásokat végzők számára komoly hátrányt jelenthet a megfelelő számítógépes kapacitások hiánya. Megeshet azonban, hogy a szankciók hosszú távon más, akár fejlettebb technológiák felé terelhetik a kínai cégeket.

Kínai mesterséges intelligencia alkalmazások

Kína a kutatási eredmények mellett a mesterséges intelligencia bevezetésében is jól szerepel. A technológiát széles körben használják a pénzügyi, a kiskereskedelmi és a hightech szektorokban, amelyek együtt a mesterséges intelligencia célpiacának egyharmadát ölelik fel. A McKinsey kutatása alapján a mesterséges intelligencia fejlődéséből a fentieken túl leginkább az autóipar, a szállítás, a közlekedés és a logisztikai ágazatok járhatnak jól, de szorosan követi ezeket a gyártás, a vállalati szoftver és az egészségügy is.

Az amerikai OpenAI cég által fejlesztett és a Microsoft által támogatott ChatGPT tavaly november végén valósággal berobbant a köztudatba. A chatbot minden korábbinál szofisztikáltabb módon és életszerűen képes "emberi" válaszokat adni a felhasználók kérdéseire. A technológia körül kialakult befektetői őrület következtében számos kínai mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalat részvényárfolyama szabályosan felrobbant. A kínai cégek próbálkozásai Nyugaton sokkal kevesebb médiafigyelmet kapnak, ám a legtöbb kínai cég már rendelkezik olyan generatív mesterséges intelligenciákkal, amelyek az utóbbi hónapokban óriási népszerűségnek örvendtek. Az alábbiakban összegyűjtöttük az itthon is sokak által használt ChatGPT, Google Bard, Dall-e, Stable Diffusion kínai megfelelőit:

• A Baidu, amely a keresőmotorjával szerzett hírnevet magának, és az utóbbi években az önvezető autókba kerülő szoftverek terén is egyre nagyobb teret hódít, egy 10 milliárd paraméteres, szövegből képet készítő generatív mesterséges intelligencia modellt fejleszt. A modell az ERNIE-ViLG nevet kapta.
• A Baidu egyébként nemrég közölte, hogy márciusban fejezi be a ChatGPT-hez hasonló chatbotjának belső tesztelését, amelyet ezt követően hoznak majd nyilvánosságra. A nyelvi modell neve angolul "Ernie bot", kínaiul pedig "Wenxin Yiyan" lesz.
• A chatbot-versenybe más kínai cégek is bekapcsolódtak. Az e-kereskedelemmi óriás Alibaba közölte, hogy egy ChatGPT-hez hasonló eszközt fejleszt, míg a rivális JD.com-nál ugyancsak az a terv, hogy integrálja a technológiát néhány termékébe. Eközben a játékipari nagyvállalat, a NetEase egy "nagy nyelvi modell" technológiát tervez kidobni az oktatási üzletágában.
• Nagy népszerűségnek örvend a Tencent által fejlesztett Different Dimension Me, amely emberekről készült fotókból készít anime karaktereket. A szoftver, miután megjelent Dél-Amerikában - ahol szintén népszerűek az anime-filmek - nagy feltünést keltett azzal, hogy nem ismerte fel a fekete bőrszínű embereket. Ehhez hasonló hibákat egyébként gyakran elkövetnek a mesterséges intelligenciák.
• Egy másik nagyméretű kínai szöveg-kép modell a Taiyi. A nyílt forráskódú rendszert 20 millió szöveg-kép pároson képezték ki, és egymilliárd paraméterrel rendelkezik.

Etikai kérdések

A kínai állampárt már régóta igyekszik kiterjeszteni a mesterséges intelligencia alkalmazását a gazdasági és társadalmi szférákban, ám ezek a törekvések gyakran erősen félrementek. Emiatt - egyes elemzők szerint - a következő évben előtérbe kerülnek majd az úgynevezett etikus AI-irányelvek a kormányzati fejlesztési tervekben. Az viszont erősen kérdéses, hogy ezek a gyakorlatban milyen formát fognak ölteni, ismerve a kínai kormány megfigyelési politikáját, amely sokszor az alapvető emberi jogokkal is szembe megy.

A javuló tendencia már megmutatkozik abban, hogy Kína tavaly több ajánlást is benyújtott az ENSZ-hez, amelyben fontos elveket fogalmaztak meg egy „valóban emberközpontú mesterséges intelligencia” fejlesztéséhez. A tanulmányok olyan előírásokat tartalmaztak, amelyekkel elvileg biztosítható, hogy a mesterséges intelligencia megbízható, irányítható és ellenőrizhető legyen.

Mindez jól hangzik, de nem szabad elfelejteni, hogy a tartalmi korlátozások szinte egyidősek a kínai internettel, így vélhetően a mesterséges intelligenciákba is betáplálják majd ezeket. A Baidu mesterséges intelligenciája például automatikus szűri a politikailag érzékeny tartalmakat. Ez ijesztően hangzik, a szabályozásoknak viszont van némi pozitívuma is: a kínai szabályozás külön tiltja, hogy a mesterséges intelligencia álhíreket generáljon, vagy a felhasználók ilyen anyagokat terjesszenek. (Portfolio)