56,1 milliárd – ennyit válaszolt kurtán Pintér Sándor arra az írásbeli kérdésre, amiben Tóth Bertalan azt firtatta: mennyi pénzért szerzett be a rendőrség járműveket 2010 óta.

A belügyminiszter azt még odakanyarította, hogy ezért a summáért 6827 járgányt vásárolt az erőszakszervezet. A szocialista frakcióvezető azonban tovább faggatta a belügyminisztert, azt kérve, éves bontásban prezentálja a kocsik márkáját és típusát, illetve azt, mennyi pénzért szerezték be azokat. Pintér azonban nem bizonyult sokkal közlékenyebbnek, mint korábban.

Azt megmondta, hogy adott évben adott márkából hány darabot szerzett be a tárca, arról viszont hallgatott, hogy mire használja (csapatszállító kisbusz, járőrautó, stb.), ahogy azt sem hozta nyilvánosságra, az egyes darabokért mennyit fizetett – csupán azt közölte, hogy egy évben mennyit költött járműre.

Hogy mi volt a belügyminiszter szűkszavúságának oka, azt leginkább Pintér Sándor tudja. Az viszont látszik az összegekből (lásd: táblázatunkat, hogy a nyolc év alatt érdekesen alakult a költési ritmus – példának okáért az említett 56,1 milliárd 53,5 százalékát egyetlen esztendő alatt költötte el a rendőrség – nevezetesen tavaly, amikor 2493 autót vásárolt.

Ez azt jelenti, hogy 2017-ben átlagosan 12 millió forintot fizetett egy autóért. (Ez azt jelenti, hogy megduplázódott a 2010 és 2016 közötti, 6 millió forintos átlagár.) Hogy mi indokolta a nagyságrendekkel megugró költést, arra nincs válasz, de az biztos, hogy korábban a legmagasabb éves autóvásárlási kiadás (2015-ben) 7,83 milliárd forintra rúgott.

Az viszont biztos, hogy 2015 közepétől érdemben alakult át a beszerzések jogszabályi környezete. Ekkor lépett ugyanis életbe az úgynevezett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” – ez a „felpuhított rendkívüli állapot” pedig lehetővé teszi, hogy a rendőrség nyílt közbeszerzés mellőzésével szerezze be autóit, és titokban tartsa a vételárat. Illetve egyes ellenzéki vélemények szerint az is indokolhatja az „elszabadult autóbeszerzést”, hogy a kormány azt remélhette, vissza tud szerezni valamit a költségekből, mégpedig éppen az Európai Uniótól.

Luxus vagy sem?

Suzukit, Audit és Mercedest - amelyekből rengeteget vásárolt tavaly a rendőrség - gyártanak Magyarországon, ez akár beszerzési kedvezményt is jelenthetne; ráadásul az itthoni Mercedes típusok nem luxuskategóriásak. Illetve az árat nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen felszereltséggel, átalakításokkal, szervizelési szolgáltatásokkal együtt vásárolták. Ha tudható lenne, hogy valóban itthoni típusokról van szó, az eloszlathatná azt az érzést, hogy a kormány kvázi luxusautókra költ el sok pénzt.

Az előzményekről annyit, hogy Orbán Viktor – a közösség szolidaritására apellálva azt kéri az EU-tól, fizesse ki a menekültválság kezelésével kapcsolatos kiadások felét. A miniszterelnök szerint a 2015 és 2017 között keletkezett számla 270 milliárdra rúg, részleteket azonban nem szívesen közöl a kormány.

A részösszegeket – közérdekű adatigénylés során – Harangozó Tamás szorította ki az érintett szervezetekből, és az Országos Rendőr Főkapitányság szembesítette egy sommás összeggel, miszerint az említett időszakban személyi és dologi kiadásokra – a migránsválság kapcsán – 60 milliárd forintot költött. Hogy ebbe mi fért bele, arról az ORFK hallgat, nem árulja el például, ebből a pénzből szerzett-e be járműveket, és ha igen, milyen célra.

Az nyilván rendben rendben van, ha a határhoz vezényelt terepjárókat és csapatmozgató járművekhez próbál uniós hozzájárulást szerezni a rendőrség, az viszont nem fair, ha esetleg a budapesti járőrkocsikat is az EU-val fizetteti ki a kormány. Lapunk próbálta megtudni a rendőrségtől, milyen forrásból fizette/fizeti az autók beszerzését, de egyelőre nem érkezett választ.

nepszava.hu