A közösségi média használatának tekintetében a magyar lakosság az első helyen áll az Európai Unióban és messze az uniós átlag felett olvas az interneten híreket, illetve bonyolít videóhívásokat, mégis az ország a digitális fejlettségi rangsorban egy helyet rontva a 23. helyre került 2018-ban az Európai Bizottság pénteken közzétett jelentése szerint. Ezzel "Magyarország a gyengén teljesítő országok csoportjába tartozik". - írja a Portfolio

Az Európai Bizottság pénteken tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit.A mutató 5 részből és összesen 34 indikátorból áll és ezáltal nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, valamint a vállalkozások és a digitális közszolgáltatások tekintetében.

A 2018. évi DESI-ben Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést; e tagállamok globálisan is élen járnak a digitalizáció terén. Ezeket az országokat Luxemburg, Írország, az Egyesült Királyság, Belgium és Észtország követi. Írország, Ciprus és Spanyolország lépett a legnagyobbat előre (több mint 15 ponttal) az elmúlt négy év folyamán.

Magyarország a tavalyi 22.-ről a 23. helyre került, és amint látható: elsősorban a 4. és 5. témakörben (digitális technológiák integráltsága és digitális közszolgáltatások) elért gyengébb pontszámok miatt.

Forrás: portfolio.hu

Az uniós összesített mutató szerint egyébként az EU halad előre a digitalizáció útján, de a fejlődés továbbra sem elegendő ahhoz, hogy Európa utolérje a világelsőket és csökkentse a tagállamok közötti különbségeket. Az EU top4 csaknem világszinten is az első Dél-Koreával fej-fej mellett, míg az EU utolsó4 Kínával versenyez. 

Forrás: portfolio.hu

A 2018-as DESI-felmérés néhány főbb megállapítása uniós szinten: 

• Az internetkapcsolat javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kezeléséhez. A háztartások 15%-a használ szupergyors széles sávú hálózatot: ez kétszerese a mindössze két évvel korábbinak és ötszöröse a 2013-asnak.
• A mobiladat-előfizetések száma 57%-kal nőtt 2013 óta, és jelenleg száz uniós lakosból már 90 rendelkezik előfizetéssel. A 4G-s mobilhálózatok átlagosan az uniós népesség 91%-ának áll rendelkezésre (tavaly 84%-ának).
• A mutatók azt tanúsítják, hogy gyorsan nő a piaci kereslet a gyors és szupergyors széles sávú rendszer iránt, és ez a tendencia a jövőben várhatóan tovább folytatódik. Az Európai Bizottság ezért javaslatot tett az uniós távközlési szabályok reformjára, hogy lépést tartsanak az európai lakosság növekvő konnektivitási igényével és ösztönözzék a beruházásokat.
• Egyre több európai lakos használja az internetet kommunikáció céljára. A telefon- és videohívásokkal kapcsolatos internetszolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben: az európai lakosok csaknem fele (46%) használja az internetet hívásokra, ez majdnem 20%-os növekedés tavalyhoz, és több mint 40%-os 2013-hoz képest. A többi mutató azt jelzi, hogy jelenleg az európaiak 81%-a legalább hetente egyszer internetezik (tavaly 79%).
• EU-szerte több a digitális szakértő, de bizonyos készséghiányok fennmaradtak. Az európaiak 43%-a még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel (tavaly 44%).
• A vállalkozások digitalizálódása folytatódik, míg az e-kereskedelem lassan növekszik. Bár egyre több vállalkozás küld elektronikus számlákat (18% a 2013-as 10%-hoz képest) vagy használja a közösségi médiát a vevőkkel és a partnerekkel való kapcsolattartásra (21% a 2013-as 15%-hoz képest), az interneten értékesítő kkv-k száma nem változott az elmúlt években (17%).
• Az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat. Az internetfelhasználók 58%-a az online csatornát használja a közszolgáltatások formanyomtatványainak benyújtására (2013-ban 52%). A lakosság 18%-a használ webes egészségügyi szolgáltatásokat.

Az alábbi bal oldali ábrán az látszik, hogy az öt almutató közül egyedül az internetes szolgáltatások használata terén teljesít EU-átlag felett az ország (ide tartoznak a közösségi médiaszolgáltatások is, ld. alább), a hálózati összeköttetésben közel EU-átlagnál járunk, míg a digitális közszolgáltatások terén csaknem az egész EU-ban az utolsók vagyunk. 

Mit mutatnak a magyar számok?

Bár Magyarország idei 46,5 százalékos eredménye javulást mutat a 2017-es 44,4%-hoz képest, de ezzel csak az uniós átlag javulásával tudtunk lépést tartani (50,8%-ról 54%-ra), a relatív helyzete nem javult az országnak (jobb oldali ábra).

Az alábbi bal oldali ábrán az látszik, hogy az öt almutató közül egyedül az internetes szolgáltatások használata terén teljesít EU-átlag felett az ország (ide tartoznak a közösségi médiaszolgáltatások is, ld. alább), a hálózati összeköttetésben közel EU-átlagnál járunk, míg a digitális közszolgáltatások terén csaknem az egész EU-ban az utolsók vagyunk.

Forrás: portfolio.hu

Miben vagyunk elég jók?

Ha már az internetes szolgáltatás-használatban ennyire jól teljesít az ország, nézzük, hogy mi áll ennek a hátterében. A részletes országjelentés szerint a magyar internetfelhasználók 84 %-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, 85 %-uk olvas híreket (az EU-ban 72 %) és 59 %-uk bonyolít videohívásokat (az EU-ban 46 %). A közösségi média használatának tekintetében Magyarország az első helyen áll. Közben az online tranzakciós szolgáltatások igénybevétele továbbra is alacsony mértékű: az internetfelhasználók csak 49 %-a használ e-bankolási és e-kereskedelmi szolgáltatásokat az uniós 61 %-os, illetve 68 %-os aránnyal szemben.

A hálózati összekapcsoltság terén is csaknem EU-átlagot, 18. helyezést, adott ki a felmérés, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv széles körben való rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének köszönhető - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.

Bár a vezetékes széles sávú lefedettség változatlanul a háztartások 95 %-ára terjed ki, a nagy sebességű széles sávú lefedettség mérsékelt ütemben, a 2016-ban mért 81 %-ról 82 %-ra nőtt 2017-ben. A Bizottság felmérése szerint Magyarországon nagyon éles platform-alapú verseny áll fenn, amelyet leginkább az szemléltet, hogy a helyi három meglévő telefonszolgáltató közül kettő kábelhálózat-üzemeltető tulajdonában áll.

A felmérés szerint jelentős előrehaladás történt a vezetékes széles sáv igénybevétele terén (72 %-ról 78 %-ra történő növekedés), amely meghaladja a 75 %-os uniós átlagot. Ezenkívül Magyarország az átlagnál sokkal eredményesebb a szupergyors hálózati összekapcsoltságot illetően, ami elsősorban a kábelhálózatok széles körű elterjedtségének tulajdonítható: a lefedettség 74 % (az Unióban 58 %), míg az igénybevétel 29,8 % (az Unióban 15,4 %).

Ezeken a területeken van még bőven teendő

A fentivel szemben

a mobil széles sáv lefedettség nem növekszik és a mobil széles sáv igénybevétele a legalacsonyabb (100 főre jutó 49 előfizetés) az EU egészére mért 90 előfizetéshez képest.

Ez talán azzal magyarázható a Bruxinfo szerint, hogy a mobiltelefon-használók által fizetett díjak tartósan a legmagasabbak közé tartoznak Európában, ugyanakkor a vezetékes széles sáv árindex megközelíti az uniós átlagot.

A humán tőke területén Magyarország eredménye (21. helyezés) elmarad az uniós átlagtól, mivel a jelentés szerint a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel és alacsony a természettudományokat, technológiát, műszaki tudományokat és matematikát (STEM) tanuló diplomások száma. Az internetfelhasználók aránya 76 % az uniós 81 %-hoz képest.

Bár az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) használata a vállalkozások által és az e-kereskedelemben javult, a magyar vállalkozások még nagyon távolnak állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális technológia által kínált lehetőségeket. Ezt mutatja, hogy a digitális technológiák vállalkozások általi integrálása tekintetében Magyarország a 25. helyen áll, jelentősen elmaradva az uniós átlagtól. Magyarországon a vállalkozások "riasztóan alacsony aránya" oszt meg információkat elektronikus formában (14 % szemben az uniós 34 %-kal).

Bár a közösségi média, elektronikus számlázás és felhőalapú szolgáltatások használata növekedett, Magyarországnak nem sikerült csökkentenie lemaradását az EU-val szemben. Ugyanez jellemző az e-kereskedelemre, mivel a kkv-k csupán 12,5 %-a végez online értékesítést, ami enyhe növekedést mutat az előző évhez képest, azonban nem éri el a 17,2 %-os uniós átlagot.

A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet, azonban Magyarország továbbra is a 27. helyezett és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel.

Magyarországon a digitális közszolgáltatások a jelentés szerint továbbra is a digitális gazdaság és társadalom legnagyobb kihívást jelentő területei közé tartoznak.

A Bruxinfo részletes vizsgálata szerint ugyanis Magyarország a 23. helyet foglalja el az adatok közigazgatási rendszerek közötti, a polgárok életének megkönnyítését szolgáló újbóli felhasználása (Űrlapok automatikus kitöltése) terén, és 25. a szolgáltatások kiépítettsége (Teljes körű online ügyintézés) tekintetében. 2017-ben az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya 45 %-on állt (uniós átlag: 58 %). A nyílt hozzáférésű adatok tekintetében Magyarország 5 százalékponttal javította eredményét, azonban nem tudta felszámolni lemaradását az EU-val szemben. 2017 márciusában az elektronikus egészségügyi szolgáltatások használata is alacsony szinten volt.

portfolio.hu