h i r d e t é s

Fejlesztésre alig költöttek a gazdák

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Fejlesztésre alig költöttek a gazdák

2017. május 23. - 13:03

 

Jövedelem pótlásra költötték a magyar gazdák a területalapú uniós támogatás jó részét, technológiai, technikai fejlesztések helyett. - írja a nepszava.hu.

Forrás: nepszava.hu

Kódolva van mezőgazdaságunk leszakadása a versenytársaktól.

Az ivóvíz mellett az élelmiszertermelés is stratégiai ágazat a világban, s mindkettő óriási kihívások előtt áll.

A mezőgazdasági művelésre alkalmas területek az elkövetkező 30 évben tovább csökkennek, miközben a szakértői becslések szerint 2050-ben már 0,16 hektáron kell megtermelni egy ember egész éves ellátására elegendő élelmiszert.

Ez a terület egy családi ház nagyobbacska kertjének felel meg.

Ehhez rohamléptekkel kell fejlődnie a termelés hatékonyságának.

A jelen helyzetben a magyar mezőgazdaság képtelen erre.

A hazai agrárgazdaság az uniós támogatási összeg átlagának 90 százalékát kapja.

Vannak országok amelyek kevesebb és vannak amelyek ennél 20-30 százalékkal többhöz jutnak.

A közvetlen területalapú támogatások rendszere leépülhet, vagy legalábbis alaposan csökkenhet a 2014-20-as uniós pénzügyi ciklust követően.

Ez akár drámai hatással is járhat a magyar agrárium számára - olvasható a K&H agrárgazdaságról írt előrejelzésében.

Ugyanis az uniós támogatások hozzájárulása a nettó hozzáadott értékhez Magyarországon eléri az 52 százalékot.

A versenytársak között vannak, akik 30 százalékkal többet kapnak közvetlen területalapú kifizetésként, ám ez a magasabb támogatási arány sem képviselt többet a bruttó jövedelemben 22-24 százaléknál.

Ez azt jelenti, hogy lényegesen hatékonyabban termelnek, mint a magyar gazdák.

Ha nincs támogatás akkor a magyar agrárvállalkozások legalább fele nulla jövedelmezőséget, vagy veszteséget produkálna - szűrhető le a számokból.

Magyarországon a támogatások jelentős része a jelek szerint inkább tekinthető jövedelempótló és nem nem pedig fejlesztésösztönző forrásnak.

A termelékenység 2005-2013. között nagyjából évente 0,5 százalékkal javult.

A versenytársaknál ez a mérték elérte, sőt, meghaladta az 1 százalékot is. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a technika, technológia fejlesztésre, a humán erőforrás tudásszintjének a növelésére, és a mérethatékonyságra

- fogalmazott, a K &H bank agrárüzletág-fejlesztési főosztályvezetője.

A pénzintézet idei felmérése szerint a megkérdezett gazdák 49 százaléka tartotta fontosnak a technológia fejlesztést, az értékesítés javítását 16, a kapacitás bővítését pedig 12 százalék gondolta lényeges szempontnak.

Nagy a munkaerőéhség a mezőgazdaságban, miközben a munkaerő hatékonysága rendkívül alacsony, alig 40 százaléka az uniós átlagnak.

Éppen ezért kellene erősíteni a technológia és a tudás fejlesztését.

Ezzel lehetne elérni, hogy a legalacsonyabb költséggel a legmagasabb termelési értéket érjük el.

Ma egy traktorba már több elektronika van beépítve, mint egy méregdrága versenyautóba.

Nagy kérdés, hogy képes-e a munkavállaló kezelni a technikát, vagy képes-e a vállalkozó a gép adatait elemezni, kiértékelni és megfelelően felhasználni.

A gazdák 40 százaléka semmilyen változtatást nem tervez a tevékenységében, és 50 százalékuk az elkövetkező 3 évben nem tervez hatékonyságnövelő beruházást.

A termelők mintegy 70 százaléka még mindig nem a piac igényeit veszi figyelembe, hanem termel valamit és azután igyekszik eladni.

Ezzel csak az a gond, hogy például Ukrajna uniós támogatás nélkül is egyre inkább kiszorítja a magyar és más uniós tagállamok termelőit is a nemzetközi gabonapiacról.

Magyarországon több mint 120 búzafajtát tartanak nyilván, de azok között senki nem segít a gazdáknak eligazodni, pedig vannak közöttük szárazságtűrő, szikes talajhoz alkalmazkodó fajták is.

Ha ezek a gondok nem lennének elég súlyosak, akkor ezeket tetézi az egyre égetőbb generációváltás.

A fiatalok között ugyanis alig van presztízse az agráriumnak, annak ellenére, hogy azért egyre több a korszerű, elektronikus, digitális berendezés, egy nagyobb szerepe van az informatikának. 

Hiába a hangzatos kormányzati ígéretek, a fiatal gazdákat támogató programok bejelentése, egyre kevesebb fiatal vállalja a mezőgazdasági termeléssel járó kockázatokat, az átláthatatlan és bizonytalan kormányzati agrár, illetve birtokpolitika miatt

- vélik ágazati szakemberek. Keveseket vonz az a jövőkép, hogy se ünnepe, se szabadsága, ha például állattenyésztésbe fog, de a növénytermesztés is kockázatosabbá válik, ha elmaradnak az uniós támogatások, vagy drasztikusan csökkennek.

A versenyképességhez ugyanis jelentős befektetésekre lenne szükség.

Igaz, most hitelbőség van a pénzpiacokon és a bankok szívesen adnak a mezőgazdasági vállalkozásoknak, de egyre kevésbé számít a fedezetbe az eszköz, az uniós támogatás összege, és egyre fontosabb szempont, hogy az adott igénylő képes lesz-e kitermelni a kamatokat, illetve a törlesztőrészleteket, vagyis mennyire versenyképes és hatékony.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s